jogdíj

Több mint tizenhétezer új dal, 13,5 ezer jogdíjban részesülő hazai szerző és jogutód – az Artisjus közzétette a 2018-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

Megjelent a 121 ország 239 jogkezelőjét tömörítő, összesen négymilliónál is több alkotót képviselő nemzetközi szervezet, a CISAC a 2017-es, globális adatokat összefoglaló éves jelentése. Az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos jogdíjbeszedésben, a hetedik helyen, a GDP 0,035%-ával.

„A szolgáltatók ugyanazért a közönségért versenyeznek, de nagyon eltérő feltételek mellett” – állítja az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója. Míg például a Spotify megállapodott a lemezkiadókkal, a YouTube még mindig visszaél monopolhelyzetével. Tóth Péter Benjamin szerzőkről, jogdíjakról és magáról a zenéről.

Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult. A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.

A végéhez közeledik a média működését jelentősen befolyásoló uniós szerzői jogi reform, amely a piac szereplőinek egyszerre lehet áldás és teher. Végre tájékozódhatunk-e tiszta forrásokból és jogszerű működésre kényszerítik-e az online tartalommegosztókat? Hogyan alakul a médiafigyelés jövője? Számíthatunk-e új díjakra? Tényleg letilthatnak-e mémeket, korlátozhatják-e a viral marketinget? Kapnak-e végre segítséget a lapkiadók a tartalmaikat felhasználó és a reklámbevételeket is lefölöző közösségi médiával, keresőmotorokkal szemben? Milyen plusz terheket ró a piacra az új adatvédelmi szabályozás?

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) idén először fizetett jogdíjat azoknak a színészeknek, akik televíziós- és animációs sorozatok szinkronjának elkészítésében dolgoztak. A néhány napja lezárt jogdíjfelosztás eredményeként összesen 220 millió forinthoz jut hozzá 1500 magyar és külföldi színész.

Az elmúlt két-három évben elég sok helyen, sokat és sokfélét lehetett az Európai Bizottság Digitális egységes piaci stratégiájáról (angolul: Digital Single Market Strategy, DSMS) hallani, komoly vitákat váltott ki. A már hatályba lépett rendelet olyan óriások lábára lép, mint a Google vagy a Mozilla, ám bevezetése épp az IT-szektor érdekeit szolgálja. Nélküle az EU végletesen lemaradhat az USA-hoz és Kínához képest.