Művház
Káel Csaba: a 120 éves magyar filmgyártást nagy értéknek tartják Cannes-ban
A 74. cannes-i fesztivál hivatalos programjában bemutatott négy magyar alkotást is beleértve a Nemzeti Filmintézet az elmúlt 120 év teljes magyar filmgyártását képviseli a rendezvényen, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon nagy értéknek számít – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
“Az, hogy egy olyan kis országnak, mint Magyarország, folyamatosan sikeres filmgyártása legyen, világviszonylatban is ritkaság” – mutatott rá.
A filmügyi kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy Thierry Frémaux fesztiváligazgató Mundruczó Kornél Evolúció filmjének bemutatója előtt a magyar filmes hagyományt és a magyar alkotások folyamatos cannes-i jelenlétét, valamint az azok iránti érdeklődést méltatta.
“Ez érződött Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjének díszbemutatóján is” – hangsúlyozta Káel Csaba. Kiemelte, hogy egy magyar irodalmi klasszikus szolgált a film alapjául, s így az alkotás a saját eszközeivel a magyar irodalmat is népszerűsíti.
A kormánybiztos értékelésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fesztiváljelenlétet egy nagyon jelentős szakmai háttérmunka is kíséri. A szemle idején a fesztiválpalotában rendezett filmvásáron a Nemzeti Filmintézet önálló magyar standdal, a fesztivál International Village-ában pedig saját pavilonnal képviseli a magyar filmgyártást évek óta.
A koronavírus-járvány miatt idén számos ország nem tudott jelen lenni a fesztiválon, emiatt a francia szervezők külön is nagyra értékelték a látványos magyar megjelenést
– mondta Káel Csaba. Ezeken a helyszíneken a 120 éves magyar filmgyártásra akarta a Nemzeti Filmintézet felhívni a figyelmet, s a Screen nemzetközi filmes szaklap címlapján is megemlékeztek az évfordulóról.
Nem a múltról, hanem a folyamatról kívánunk beszélni, ami 120 éve kezdődött és máig tart, hiszen idén is négy magyar film szerepel a hivatalos válogatásban, négy egymás utáni generáció alkotásai, a filmvásár és magyar pavilon pedig arra ad lehetőséget, hogy a jövőről tárgyaljunk
– fogalmazott a kormánybiztos.
Káel Csaba más országok filmügyi illetékeseivel is találkozott, egyeztetett az ARTE francia-német kulturális közszolgálati tévécsatorna vezetőivel a potenciális együttműködési lehetőségekről, valamint tárgyalt a filmarchívumok közötti együttműködésekről is, miután a Nemzeti Filmintézet célul tűzte ki a streaming csatornájának, a FILMIO kínálatának a kibővítését a visegrádi négyek országainak filmjeivel.
“Ezekben az országokban sokan ugyanazokon a filmeken nőttünk fel, s közülük sokat szeretnénk a gyerekeinknek is megmutatni” – fogalmazott.
A jövőbeni nemzetközi együttműködésekre szerinte jó példa lehet Enyedi Ildikó alkotása, amely magyar-német-francia-olasz koprodukcióban készült nemzetközi stábbal és szereplőgárdával. A pénzügyi hozzájáruláson túl a nemzetközi koprodukciók a forgalmazás szempontjából is nagyobb teret nyitnak meg, hiszen ez esetben nem kizárólag egy 10-13 milliós magyar közösség számára készülhet egy film, hanem a partnerországok is potenciális nézőket jelenthetnek a színészeik, a helyszíneik vagy a történet miatt. Jelenleg tíz koprodukció készül a Nemzeti Filmintézet támogatásával.
A V4-országokkal egy közös pénzügyi támogatási alapot is tervez Magyarország létrehozni nemzetközi együttműködésekre. A kormánybiztos reményei szerint a terv a V4-ek július 1-jén kezdődött soros magyar elnöksége alatt megvalósulhat.
Az idei cannes-i fesztiválon Enyedi Ildikó A feleségem története című legújabb játékfilmje az Arany Pálmáért versenyezhet, míg Rudolf Olivér FONICA M-120 című diplomafilmjét a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába válogatták be. Mundruczó Kornél Evolúció című filmjét a Cannes-i bemutató elnevezésű új programban vetítették, míg a restaurált filmklasszikusokat bemutató Cannes Classics programba ezúttal Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjének teljes körűen felújított változata kapott meghívást.
Borítókép: a Kossuth-díjjal kitüntetett Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója a Művészetek Palotájában (Müpa) 2020. szeptember 30-án.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció