Kövess minket!

Művház

Káel Csaba: a 120 éves magyar filmgyártást nagy értéknek tartják Cannes-ban

A 74. cannes-i fesztivál hivatalos programjában bemutatott négy magyar alkotást is beleértve a Nemzeti Filmintézet az elmúlt 120 év teljes magyar filmgyártását képviseli a rendezvényen, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon nagy értéknek számít – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

MTI/Cseke Csilla

“Az, hogy egy olyan kis országnak, mint Magyarország, folyamatosan sikeres filmgyártása legyen, világviszonylatban is ritkaság” – mutatott rá.

A filmügyi kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy Thierry Frémaux fesztiváligazgató Mundruczó Kornél Evolúció filmjének bemutatója előtt a magyar filmes hagyományt és a magyar alkotások folyamatos cannes-i jelenlétét, valamint az azok iránti érdeklődést méltatta.

“Ez érződött Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjének díszbemutatóján is” – hangsúlyozta Káel Csaba. Kiemelte, hogy egy magyar irodalmi klasszikus szolgált a film alapjául, s így az alkotás a saját eszközeivel a magyar irodalmat is népszerűsíti.

A kormánybiztos értékelésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fesztiváljelenlétet egy nagyon jelentős szakmai háttérmunka is kíséri. A szemle idején a fesztiválpalotában rendezett filmvásáron a Nemzeti Filmintézet önálló magyar standdal, a fesztivál International Village-ában pedig saját pavilonnal képviseli a magyar filmgyártást évek óta.

A koronavírus-járvány miatt idén számos ország nem tudott jelen lenni a fesztiválon, emiatt a francia szervezők külön is nagyra értékelték a látványos magyar megjelenést

– mondta Káel Csaba. Ezeken a helyszíneken a 120 éves magyar filmgyártásra akarta a Nemzeti Filmintézet felhívni a figyelmet, s a Screen nemzetközi filmes szaklap címlapján is megemlékeztek az évfordulóról.

Nem a múltról, hanem a folyamatról kívánunk beszélni, ami 120 éve kezdődött és máig tart, hiszen idén is négy magyar film szerepel a hivatalos válogatásban, négy egymás utáni generáció alkotásai, a filmvásár és magyar pavilon pedig arra ad lehetőséget, hogy a jövőről tárgyaljunk

– fogalmazott a kormánybiztos.

Káel Csaba más országok filmügyi illetékeseivel is találkozott, egyeztetett az ARTE francia-német kulturális közszolgálati tévécsatorna vezetőivel a potenciális együttműködési lehetőségekről, valamint tárgyalt a filmarchívumok közötti együttműködésekről is, miután a Nemzeti Filmintézet célul tűzte ki a streaming csatornájának, a FILMIO kínálatának a kibővítését a visegrádi négyek országainak filmjeivel.
“Ezekben az országokban sokan ugyanazokon a filmeken nőttünk fel, s közülük sokat szeretnénk a gyerekeinknek is megmutatni” – fogalmazott.

A jövőbeni nemzetközi együttműködésekre szerinte jó példa lehet Enyedi Ildikó alkotása, amely magyar-német-francia-olasz koprodukcióban készült nemzetközi stábbal és szereplőgárdával. A pénzügyi hozzájáruláson túl a nemzetközi koprodukciók a forgalmazás szempontjából is nagyobb teret nyitnak meg, hiszen ez esetben nem kizárólag egy 10-13 milliós magyar közösség számára készülhet egy film, hanem a partnerországok is potenciális nézőket jelenthetnek a színészeik, a helyszíneik vagy a történet miatt. Jelenleg tíz koprodukció készül a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

A V4-országokkal egy közös pénzügyi támogatási alapot is tervez Magyarország létrehozni nemzetközi együttműködésekre. A kormánybiztos reményei szerint a terv a V4-ek július 1-jén kezdődött soros magyar elnöksége alatt megvalósulhat.

Az idei cannes-i fesztiválon Enyedi Ildikó A feleségem története című legújabb játékfilmje az Arany Pálmáért versenyezhet, míg Rudolf Olivér FONICA M-120 című diplomafilmjét a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába válogatták be. Mundruczó Kornél Evolúció című filmjét a Cannes-i bemutató elnevezésű új programban vetítették, míg a restaurált filmklasszikusokat bemutató Cannes Classics programba ezúttal Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjének teljes körűen felújított változata kapott meghívást.

Borítókép: a Kossuth-díjjal kitüntetett Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója a Művészetek Palotájában (Müpa) 2020. szeptember 30-án.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom