Művház
Kiállítás az Intermédia tanszék 30 éves fennállása alkalmából
Reprezentatív kiállítással ünnepli az Intermédia tanszék fennállásának 30 éves jubileumát a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE). Az És mégis mozi a föld! IMXXX című tárlat december 14-én nyílik a Barcsay Teremben, az intézmény MKE150 elnevezésű nagyszabású, egész tanévet átívelő, jubileumi programsorozata részeként.
A jubileumi kiállítás a tanszék hallgatóinak jelen tárlatra készített műveire helyezi a hangsúlyt, felvillantva – a kiállítóteremben és a virtuális felületeken is – az intermédia szak történetének egy-egy eseményét, személyiségét, alkotását – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Mint írják,
az intermédia szak sajátossága, hogy bármilyen művészi kifejezésre alkalmas technika, módszer, médium használata megengedett.
“A tárlat központi elemének a mozgó kép médiumait választottuk, mivel az elmúlt három évtized legradikálisabb átalakulása ehhez köthető” – idézi a tájékoztató Peternák Miklóst, a kiállítás kurátorát, aki a kezdetektől részt vett az Intermédia Tanszék irányításában.
A reprezentatív tárlat kiállítói egyebek mellett Bácsi Barnabás, Barnaföldi Anna, Botos Martina, Csököly Adél, Hoóz Anna, Kovács Gyula A., Lestál Hella, Melykó Richárd, Németh Dániel, Németh Noémi, Pamuk Lili, Pátkai Rozina, Plesznivy Ákos, Sárvári Regina, Séfer Evelin, Szécsényi-Nagy Loránd, Tihanyi Áron, Tulisz Hajnalka.
A kiállítást Lázár Eszter művészettörténész, Sugár János, az Intermédia Tanszék vezetője nyitja meg, zenél Pátkai Rozina, az intermédia szak hallgatója.
Az MKE Intermédia Tanszéke 1990 és 1993 között jött létre, a régióban bekövetkezett történelmi átalakulásokkal párhuzamosan, jórészt az egyetemi hallgatók követeléseinek hatására.
Az intermédia szakprogramjának kidolgozását és megvalósítását a tanszék két tanára – Sugár János, a tanszék jelenlegi vezetője és Peternák Miklós – kezdte el, a hallgatókkal való szoros együttműködésben.
A tanszék kezdeti időszaka leginkább kísérleti műhelyhez hasonlított: rugalmas tanmenetben képezték a diákokat. A komplex oktatási programban éppúgy nagy gondot fordítottak a különleges művészeti események szervezésére, mint a külföldi előadók, művészek meghívására.
Az intermédia szak a kezdetektől fogva feladatának tekinti a művészképzés kiterjesztését olyan műformák és művészeti technikák felé, amelyek a 20. századi képzőművészetben jelentek meg először: fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installációs és akcióművészet, valamint új kommunikációs technikák
– áll a tájékoztatóban.
Az MKE150 az intézmény nagyszabású eseménysorozata, amelynek célja, hogy megmutassa a széles nagyközönségnek az intézményben folyó sokrétű alkotói és oktatói munkát.
Művház
Megrázó gázai fotóval nyerte meg a World Press Photo fődíját a Reuters fotósa
Egy halott kisgyermeket dajkáló palesztin nőről készült kép nyerte el csütörtökön Amszterdamban a World Press Photo nemzetközi sajtófotóversenyen az év fotója díjat. A gyászt és veszteséget ábrázoló, megrázó fényképet tavaly a Gázai övezet déli részének egy kórházában készítette Mohammed Szálem, a Reuters fotósa.
Az ötéves, Saly nevű unokahúga fehér lepedőbe csavart testét a karjaiban tartó, 36 éves palesztin nőt Szálem tavaly október 17-én pillantotta meg a Hán-Júniszban működő Nasszer kórháznál, ahol a családok az izraeli rakétatámadásban elhunyt hozzátartozóikat keresték.
Az amszterdami díjátadó ünnepségen Rickey Rogers, a Reuters képanyagokért és videofilmekért felelős globális szerkesztője Szálem nevében elmondta, hogy a fotóriporter nagyra értékeli az elismerést, főként azért, mert ez lehetőséget nyújt arra, hogy nagyobb közönséghez juthasson el a képe. Hozzátette: Szálem reméli, hogy a díjazott fotó sokakat ráébreszt arra, hogy a háború milyen emberi áldozatokkal jár, és milyen hatása van a gyerekekre.
A zsűri indoklása szerint Szálem “nagy gonddal és tisztelettel komponált” győztes képe “egyszerre nyújt metaforikus és valódi bepillantást az elképzelhetetlen veszteségbe”.
A fotós az először novemberben publikált kép keletkezését felidézve korábban elmondta: “Az emberek fejvesztve rohantak egyik helyről a másikra, alig várták, hogy megtudják szeretteik sorsát, és ez a nő megragadta a figyelmemet, ahogy a kislány testét tartotta, és nem volt hajlandó elengedni”.
A 39 éves palesztin Szálem, aki 2003 óta dolgozik a Reutersnek, 2010-ben már a díjazottak közé került a World Press Photo sajtófotóversenyen.
A WPP zsűrije 130 ország 3851 pályázó fotósának 61 062 fotójából választotta ki az idei győztes képeket.
Az év fotóriportja díjat a dél-afrikai Lee-Ann Olwage kapta a Madagaszkáron demenciával küzdő emberek helyzetét ábrázoló, megható riportjáért, amely a GEO magazinban jelent meg.
A díjazottak között volt még a hosszú távú projekt kategóriában a venezuelai Alejandro Cegarra, aki 2018-tól a mexikói bevándorlópolitika változását ábrázolta The Two Walls című képsorozatával, amelyet a The New York Times és a Bloomberg publikált.
Julia Kocsetova ukrán sajtófotós és dokumentumfilmes pedig a nyitott formátum kategória díjazottja lett War is Personal című munkájával, amely az ukrajnai háborút dokumentálta a képek, költészet, hang és zene dokumentarista stílusú összefűzésével.
Az amszterdami székhelyű World Press Photo Foundation csütörtöki éves díjátadóján a háborús konfliktusokról tudósító sajtófotósokra leselkedő veszélyekről is megemlékeztek.
A szervezet adatai szerint 99 újságíró és médiában dolgozó vesztette életét az Izrael és a Hamász közötti háborúról tudósítva azóta, hogy a palesztin terrorszervezet október 7-én 1200 embert ölt meg Izraelben, s ezt követően Izrael katonai offenzívát indított a Gázai övezetben.
Borítókép: A World Press Photo munkatársa a jelenleg kiállítóhelyként működő amszterdami Új Templom (Nieuwe Kerk) székesegyházban bejelenti, hogy Mohamed Szálemnek, a Reuters fotóriporterének a felvétele, amelyen a 36 éves Inász Abu Maamár öleli magához az izraeli légicsapás következtében elhunyt ötéves unokahúgának, Szálihnak a holttestét a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban, elnyerte a 2024-es Év Sajtófotója díjat 2024. április 18-án
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.