Médiapiac
Közmédia: itt a közös levél
Nyilvánosságra hozták a levelet, amelyben az áthelyezések elhalasztását kéri a négyből három közmédium üzemi tanácsa a három fő közjogi méltóságnak.
A magyarországi közmédia teljes átalakulás előtt áll. Óriási a feladat: úgy szeretnénk megőrizni értékeinket, hogy tudásunkat az új rendszerbe átörökítve, az új anyagi és szervezeti lehetőségek fel- és kihasználásával, még inkább a közjó hasznára fordíthassuk. A Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda üzemi tanácsai azonban úgy látják, az átalakítás még félúton sem jár, a várható folyamatok nincsenek végiggondolva, a szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel semmilyen párbeszéd nem kezdődött el, noha a jobbára csak a mi intézményeinkben megszerezhető szakmai tudás és tapasztalat alighanem elengedhetetlen az átalakítás sikeréhez. Munkatársaink bizonytalanok, aggódnak a változások miatt, a sorsukat érintő, kötelezővé tett titkolózás nem segített növelni a bizalmukat – írják.
Mi, ÜT-elnökök, nemcsak a közmédia 3300 dolgozójáért aggódunk, hanem azért a tizenötmillió magyar ajkú nemzettársunkért is, akiknek megítélésünk szerint alanyi jogon jár a tisztességes és szerethető közszolgálati rádió, televízió, hírszolgáltatás. Minden tudásunkkal hozzá szeretnénk járulni tehát a sikerhez. Csakhogy egy ilyen átalakítás nem megy egyik napról a másikra. Egy ilyen átalakítást egy emberöltő alatt csak egyszer lehet végrehajtani – és egyszer lehet elrontani. Biztosan tudjuk, hogy a kapkodásnak csak tévedés lehet a vége – áll az MTI honlapján elérhető dokumentumban.
Jelzik: ezért levelet írtak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának, illetve a Duna TV, az MTI és az MTV vezérigazgatóinak, amelyben azt kérték, hogy „ne rohanjunk, hagyjunk időt a folyamatoknak, az új rendszerre való átállásnak. Óva intünk a kapkodástól, az improvizálástól és a szakmaiatlanságtól, ezért javasoljuk, hogy az új médiatörvény megszületése inkább csak a startpisztoly eldörrenését jelentse. Sikeres továbbfejlődés csak akkor lehetséges, ha a szakma képviselőit bevonják a döntések előkészítésébe”.
Nem ismerünk érvet, ami ez ellen szólna. Viszont ismerjük Orbán Viktor 2010. február 8-án tett nyilatkozatát. A Magyar Televízióban 7 óra 56 perckor ezt mondta: A médiarendszeren belül minden mozdulatot ötször-hatszor meg kell gondolni! Tehát semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, itt, legalábbis rövid távon, föltétlenül szükség – nincsen. Azt javasolnám a következő kormánynak, hogy üljön le a médiumok képviselőivel, gondolja át az egész rendszert, kezdődjön egy megbeszélés, adjunk magunknak időt – ebben az ügyben a tatár nem hajt bennünket – ez lehet fél év, vagy egy év, és próbáljunk a médiavilág szereplőinek, vagy legalábbis fontosabb szereplőinek megegyezésével, vagy konzultációjának az alapján valami közös változást kialakítani!
Az idézet minden szavával egyetértünk. Ám egyelőre nem ebben a szellemben zajlik minden idők legnagyobb médiaátszervezése. Sem az idézetben sugallt időigényes megfontolást nem látjuk, sem azt, hogy maguk a munkavállalók, a közszolgálati sajtómunkások, a médiavilág fontosabb szereplői lennének. Az államfőnek, a házelnöknek és a miniszterelnöknek írott levélben hangsúlyozzák: levelükkel nem panaszkodnak, csak a helyzetet ábrázolják. Megítélésük szerint a munkaügyi intézkedések elhalasztása nem hátráltatja a közmédiumok működésének átalakítását, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget teremt a feladatok és tevékenységek körének pontos meghatározására, s ezt követheti a megfelelő eszköz- és feltételrendszer kialakítása. „Részt akarunk venni az átalakításban, rendelkezésre kívánjuk bocsátani szakmai tapasztalatainkat, hogy egyúttal fel is készülhessünk a változásokra, és a kollégákat is segítsünk felkészíteni. Magunk is a jelenleginél sikeresebb közmédia kialakításán szeretnénk fáradozni, ezért arra kérjük, emberi és hivatali tekintélyét vesse latba, hogy fent vázolt kéréseink meghallgatásra találjanak” – zárul az MTI honlapján elérhető levél.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás