Trending Now
MAKSZ Mentőöv: COVID-gyorssegély az állásukat vesztett kreatív és kommunikációs szakembereknek
A koronavírus járvány miatt állás nélkül maradt vagy nehéz helyzetbe került kommunikációs szakembereket támogat a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének legújabb programja, amelyhez a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet partnerként, a Magyar Telekom pedig kiemelt támogatóként csatlakozott. A kétlépcsős program keretében a fejenként 150 000 Ft-os gyorssegély mellett a MAKSZ egy, az iparágra szakosodott álláskereső portált is létrehozott.
A MAKSZ Mentőöv elnevezésű segélyprogramot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége azért indította el a tagjai közé tartozó ügynökségek körében, mert feladatának és felelősségének tartja segíteni a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került iparági szakembereket az újrakezdésben. A program átláthatóságát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet biztosítja, amely a nehéz helyzetbe került emberek megsegítése kapcsán felhalmozott tudásával is támogatja a kezdeményezést.
A szövetség által létrehozott segélyalapban a MAKSZ tagügynökségeinek és azok dolgozóinak, valamint a kiemelt támogató Magyar Telekom pénzadományaiból eddig 14 millió forint gyűlt össze. Így a MAKSZ Mentőöv program fejenként 150 000 Ft-os támogatással segítheti a március közepe után igazoltan munka és jövedelem nélkül maradt kommunikációs szakembereket.
„A szakmáért tenni akaró ügynökségeket összefogva a MAKSZ mindig is aktívan kiállt az iparág fenntarthatóságáért, fejlesztéséért, az egészséges és egyenlő versenyért. A koronavírus-helyzetben tagjaink egyenlő esélyek hiányában önként mondtak le a versenyzésről és döntöttek a segélyprogram létrehozása mellett, amire nagyon büszke vagyok. MAKSZ elnökként és piaci szereplőként is úgy éreztem, nem nézhetjük tétlenül, segítenünk kell a munka és pénz nélkül maradt szakembereknek a túlélésben. A kommunikáció elemi része az empátia; ez az iparágban páratlan összefogás az együttérzésünk kifejezésén túl azt mutatja, hogy bár legtöbbször a piacon egymás konkurenciájaként küzdünk, a bajban számíthatunk egymásra” – mondta Blaskó Nikolett az egyedüli, kizárólag kommunikációs ügynökségeket tömörítő szakmai szövetség, a MAKSZ elnöke.
A Mentőöv program keretében a szövetség az adományozáson túl egy kifejezetten az iparágra specializálódott, online állásközvetítő platformot is létrehozott www.kommunikaciosallas.hu néven. Ez a felület lehetővé teszi, hogy a szektorban munkát ajánlók és keresők a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban találjanak egymásra a jövőben. A 2020. augusztus 11-től elérhető komplex weboldal szakmai fejlesztését a MAKSZ tagügynökségek HR vezetői felügyelték. Az oldalon közel 160 különböző iparági pozícióra lehet költségmentesen állásajánlatot és szakmai önéletrajzot feltölteni.
„A Telekom a koronavírus válság elején azonnal reagált a kialakult helyzetre. A #digitálisösszefogás élén számtalan eszközzel segítettük a magánszemélyeket, a digitális oktatást, vagy épp a KKV-szektort. Mint a kommunikációs szakma egyik legnagyobb megbízója, örülünk, hogy az összefogás ebben a szakmában is megvalósul, örömmel segítettük benne a szakmai szövetséget. A MAKSZ Kreatív Utánpótlás Programjának fő támogatójaként fontosnak tartottuk, hogy adományunk meghatározott része a munka nélkül maradt 30 év alatti kreatív szakembereket segítse” – mondta Kovács András Péter, a Magyar Telekom marketingkommunikációs vezetője.
„A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közel harminc éves tapasztalatával örömmel vállalta a Mentőöv program adományainak koordinációját, az adományok átlátható célbajuttatását. Példaértékű ez a program” – mondta Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnökigazgató-helyettese.
A Mentőöv programba eddig adományozó ügynökségek: ACG, Artificial Group, Café Communications, Geometry Global, DDB Budapest, McCann Budapest, MindShare, OMD, Uniomedia Communications, Well/Well PR, valamint a Havas Worldwide, a Hello Event, a Mediator Group, a Spice Communication és a WeLove. Nagyon köszönjük nekik a segítséget.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.