Kövess minket!

Trending Now

MAKSZ Mentőöv: COVID-gyorssegély az állásukat vesztett kreatív és kommunikációs szakembereknek

A koronavírus járvány miatt állás nélkül maradt vagy nehéz helyzetbe került kommunikációs szakembereket támogat a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének legújabb programja, amelyhez a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet partnerként, a Magyar Telekom pedig kiemelt támogatóként csatlakozott. A kétlépcsős program keretében a fejenként 150 000 Ft-os gyorssegély mellett a MAKSZ egy, az iparágra szakosodott álláskereső portált is létrehozott.

A MAKSZ Mentőöv elnevezésű segélyprogramot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége azért indította el a tagjai közé tartozó ügynökségek körében, mert feladatának és felelősségének tartja segíteni a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került iparági szakembereket az újrakezdésben. A program átláthatóságát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet biztosítja, amely a nehéz helyzetbe került emberek megsegítése kapcsán felhalmozott tudásával is támogatja a kezdeményezést.

A szövetség által létrehozott segélyalapban a MAKSZ tagügynökségeinek és azok dolgozóinak, valamint a kiemelt támogató Magyar Telekom pénzadományaiból eddig 14 millió forint gyűlt össze. Így a MAKSZ Mentőöv program fejenként 150 000 Ft-os támogatással segítheti a március közepe után igazoltan munka és jövedelem nélkül maradt kommunikációs szakembereket.

 

Az augusztustól elérhető segélyről és a pályázás feltételeiről részletes információ a www.maksz.com oldalon található, a pályázati űrlap pedig a http://maksz.com/tamogatas-igenyles.php oldalról tölthető le.

 

„A szakmáért tenni akaró ügynökségeket összefogva a MAKSZ mindig is aktívan kiállt az iparág fenntarthatóságáért, fejlesztéséért, az egészséges és egyenlő versenyért. A koronavírus-helyzetben tagjaink egyenlő esélyek hiányában önként mondtak le a versenyzésről és döntöttek a segélyprogram létrehozása mellett, amire nagyon büszke vagyok. MAKSZ elnökként és piaci szereplőként is úgy éreztem, nem nézhetjük tétlenül, segítenünk kell a munka és pénz nélkül maradt szakembereknek a túlélésben. A kommunikáció elemi része az empátia; ez az iparágban páratlan összefogás az együttérzésünk kifejezésén túl azt mutatja, hogy bár legtöbbször a piacon egymás konkurenciájaként küzdünk, a bajban számíthatunk egymásra” – mondta Blaskó Nikolett az egyedüli, kizárólag kommunikációs ügynökségeket tömörítő szakmai szövetség, a MAKSZ elnöke.

A Mentőöv program keretében a szövetség az adományozáson túl egy kifejezetten az iparágra specializálódott, online állásközvetítő platformot is létrehozott www.kommunikaciosallas.hu néven. Ez a felület lehetővé teszi, hogy a szektorban munkát ajánlók és keresők a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban találjanak egymásra a jövőben. A 2020. augusztus 11-től elérhető komplex weboldal szakmai fejlesztését a MAKSZ tagügynökségek HR vezetői felügyelték. Az oldalon közel 160 különböző iparági pozícióra lehet költségmentesen állásajánlatot és szakmai önéletrajzot feltölteni.

„A Telekom a koronavírus válság elején azonnal reagált a kialakult helyzetre. A #digitálisösszefogás élén számtalan eszközzel segítettük a magánszemélyeket, a digitális oktatást, vagy épp a KKV-szektort. Mint a kommunikációs szakma egyik legnagyobb megbízója, örülünk, hogy az összefogás ebben a szakmában is megvalósul, örömmel segítettük benne a szakmai szövetséget. A MAKSZ Kreatív Utánpótlás Programjának fő támogatójaként fontosnak tartottuk, hogy adományunk meghatározott része a munka nélkül maradt 30 év alatti kreatív szakembereket segítse” – mondta Kovács András Péter, a Magyar Telekom marketingkommunikációs vezetője.

„A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közel harminc éves tapasztalatával örömmel vállalta a Mentőöv program adományainak koordinációját, az adományok átlátható célbajuttatását. Példaértékű ez a program” – mondta Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnökigazgató-helyettese.

A Mentőöv programba eddig adományozó ügynökségek: ACG, Artificial Group, Café Communications, Geometry Global, DDB Budapest, McCann Budapest, MindShare, OMD, Uniomedia Communications, Well/Well PR, valamint a Havas Worldwide, a Hello Event, a Mediator Group, a Spice Communication és a WeLove. Nagyon köszönjük nekik a segítséget.

A Mentőöv programot az alábbi bankszámlára utalt adományokkal lehet támogatni: Magyar Ökumenikus Szervezet, OTP Bank 11705008-20464565, közlemény: MAKSZ Mentőöv

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom

Trending Now

A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:

már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.

Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.

Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.

A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.

A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait

Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

Közzétéve:

MTI/Vasvári Tamás

A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben  – írja a Magyar Nemzet.

A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.

A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.

A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én

Tovább olvasom