Tech
Nagy Márton: a digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja
A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra – összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával – gyors fejlődést tesz lehetővé – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.
A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, amihez jók az alapok – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei “Tech4Value – ICT Day”, azaz Technológia az értékért elnevezésű konferencia és technológiai kiállításon csütörtökön Budapesten.
Hozzátette: a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve, ebben fontos szerepet játszanak az olyan megbízható, magas színvonalú technológiát képviselő partnerek, mint a Huawei – hangsúlyozta.
A magas színvonalú hazai technológiai infrastruktúra – összhangban a Nemzeti digitalizációs stratégiával – gyors fejlődést tesz lehetővé
– mondta a miniszter.
Ismertette: a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét tekintve Magyarország jelenleg az uniós átlag alatt szerepel, a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. A fejlett technológiák használata iparáganként eltérő képet mutat: miközben a hálózatba kapcsolt eszközök (Internet of Things – IoT) alkalmazása egyes ágazatokban – például a logisztikai szektorban – az uniós átlag feletti, a többi között a mesterséges intelligencia használata terén a magyar vállalatok – a pénzügyi szektort kivéve – jelentősen elmaradnak az uniós tagországok átlagától.
Kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak száma ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt években, a hálózati kapcsolatok terén hazánk a legjobban teljesítő kelet-közép európai ország Szlovénia után. A szélessávú hozzáférést tekintve a legjobb értékekkel rendelkezik Magyarország az EU 27 tagállama között és vezető helyen áll a nagysebességű internet előfizetők számát tekintve is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar-kínai kapcsolatok rendkívül jól működnek. Kína vezető szerepet játszik a high-tech forradalomban, amely átrendezheti a világ erőviszonyait. A digitális gazdaság a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat az új technológiákkal mint az 5G, a felhő alapú szolgáltatások, vagy a mesterséges intelligencia. A kamara továbbra is elkötelezett a digitális gazdaság fejlesztése mellett – tette hozzá.
Sun Tao, a Huawei Technologies vállalati üzletágának alelnöke arról beszélt, hogy több mint 170 országban és régióban vannak jelen, több mint 207 ezer munkatárssal. A gazdasági fejlődés új korszakát a digitalizáció és a karbonsemlegesség kombinációja diktálja. A Huawei, mint az egyik globálisan vezető infokommunikációs (IKT) technológia szállító, folyamatosan újít a környezetbarát megoldások elősegítése érdekében, és hozzájárul a modern, intelligens világ kialakításához – mondta.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A vállalat 23 kutatás-fejlesztési központot működtet világszerte, K+F kiadásai 2021-ben elérték a 22,3 milliárd dollárt, éves árbevételének 22,5 százalékát. A Huawei valamennyi üzletága jelen van Magyarországon, és itt működik a vállalatcsoport Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisa, a Huawei Európai Ellátó Központ, ahol több mint kétezren dolgoznak.
A budapesti eseményen bemutatták a vállalat legújabb technológiáit, köztük a zöld adatközpontot, vagy az okos egészségügyi és intelligens oktatási megoldásokat. A Huawei szerint az egészségügy digitalizációja olyan területeken hozhat átütő megoldást, mint a távoli diagnosztika vagy a betegfelügyelet. A Huawei okos kórterem megoldása lehetővé teszi a különféle diagnosztikai eszközök és gépek hálózatba kötését, ezáltal az orvosok, ápolók így távolról is nyomon követhetik a beteg állapotát.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.