Marketing
Plázába ritkábban
Tavaly kevesebbet jártunk bevásárlóközpontokba, mint egy évvel korábban, A GfK szerint a válság vett erre rá bennünket.
A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat – derül ki a GfK Hungária legfrissebb, júliusi kutatásából. A termékkínálat változatossága árak szempontjából, a könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitva tartás a három legfontosabb tulajdonsága az ideális bevásárlóközpontnak.
„A különálló boltok vásárlás és kedveltség szempontjából is a legnépszerűbbek: a magyar lakosság több mint egyharmada ezt a bolttípust látogatja a leginkább. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyötödük pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest kis mértékű növekedést mutat a városszéli bevásárlóközpontok kedveltsége és látogatása, megközelítve a különálló boltokét” – idézi közleményük Kui Jánost, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzserét.
A válaszadók 78 százaléka abban a bolttípusban vásárol a leggyakrabban, amelyiket a legjobban kedveli. A megkérdezettek 16 százaléka egyik bevásárlóhelyet sem kedveli a négy közül, de jellemzően a különálló boltokat választja bevásárláskor. Azok, akik a kutatásba bevont bevásárlóhelyek egyikét sem választották, mint a leggyakrabban látogatott bolttípust, feltehetően két okból nyilatkoztak így. Egyrészről nem ők a családban a vásárlásért felelős személyek, másrészt egyáltalán nem foglalkoznak a bevásárlással, vagy – anyagi és életmódbeli okokból – máshol, például a piacon vásárolnak.
A válság következtében kialakult, megváltozott vásárlási szokásokra vezethető vissza, hogy a bevásárlóközpontok látogatási gyakorisága kis mértékben ugyan, de változott a tavalyi eredményekhez képest. A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat.
Leggyakrabban azok járnak bevásárlóközpontba, akik a belvárosi plázákat jelölték meg a leggyakoribb vásárlási helyükként. Több mint 40 százalékuk hetente legalább egyszer megfordul egy bevásárlóközpontban. Ám a tavalyi adatokhoz képest valamelyest csökkent ennek a csoportnak a látogatási gyakorisága is: míg 2009-ben 22 százalékuk hetente többször járt plázába, jelenleg ez az arány csak 11 százalék. Őket követik gyakoriság terén a városszéli plázák látogatói, akiknek egyharmada hetente egyszer vagy többször, további 18 százalékuk pedig kéthetente vásárol itt. A legritkábban azok járnak bevásárlóközpontokba, akik a különálló boltokat preferálják. Közülük is mindössze 10 százalék jár plázába, amely a tavalyi 17 százalékos eredményhez képest további visszaesést jelent.
Az előző évhez képest kisebb változások figyelhetőek meg az egyes bevásárlóhelyek látogatóinak anyagi helyzete és státusza terén. A különálló boltokat választók körében továbbra is a nyugdíjasok és a kis településeken élők felülreprezentáltak, ám az átlagosnál konzervatívabb, zárkózottabb fogyasztási szokások változatlanok maradtak.
A gyermekes, fiatal, kifejezetten jómódú családok „befolyása” csökkent a városszéli bevásárlóközpontok látogatóinak körében. Ez egyrészről azt jelentheti, hogy ezeknek a családoknak valamelyest romlott az anyagi helyzete a válság következtében, másrészről azt, hogy alacsonyabb, „alsó-közép” jövedelmű, idősebb (de aktív) rétegek gyakrabban választják ezt a típusú bevásárlóközpontot.
A belvárosi bevásárlóközpontok látogatói főleg központi lakóhellyel rendelkező, aktív, magas iskolai végzettséggel rendelkező háztartások, akik a válság időszakában is megőrizték korábbi életszínvonalukat, így a tavaly még átlagosnak számító, de sikerrel megőrzött jövedelmük most az országos átlag fölé emeli őket e téren.
Arra a kérdésre, hogy „Ön számára milyen az ideális bevásárlóközpont”, a kutatásba bevont bevásárlóhelyek látogatói számára a három legfontosabb tulajdonságnak a termékkínálat változatossága árak szempontjából, a közelség és könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitvatartás bizonyult. Ez a három legfontosabb jellemző szinte azonos súlyt kapott fontosság szempontjából, mint 2009-ben, vagyis az eddigi két felmérés alapján elmondható, hogy ezek a preferenciák meglehetősen stabilnak tűnnek.
Az egyes bevásárlóhelyek látogatói közötti legfontosabb differenciáló szempontok a bevásárlóközpont közelsége és áttekinthetősége, a magas presztízsű boltok jelenléte, valamint a szórakozási lehetőségek kínálata. A termékek változatos árfekvése és a hosszú nyitvatartás mindegyik alcsoport számára egyforma mértékben fontos.
Emellett lényeges szempont az is, hol a pláza. A vásárlók 38 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba, további 39 százalékuk maximum 15-30 percet utazna, és 23 százalékot tesz ki azok aránya, akik 30 percnél hosszabb utat is hajlandóak lennének megtenni egy pláza kedvéért. A legtöbbet a belvárosi üzlettömörülések látogatói lennének hajlandóak utazni: ők szívesen járnának bevásárlóközpontba, ám a lakóhelyük közelében nem adottak a lehetőségek plázalátogatásra.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.