Médiapiac
Profitált a válságból a mozi
A mozinak nem tett rosszat a válság, sőt – derül ki Kiss Zsuzsanna, a New Age Advertising mozireklám-kereskedőház országmenedzserének szavaiból. Miután a CCI megvette a Palace hálózatot, itthon 91 százalékos piaci részre tett szert a közös médiaértékesítő ház. A médiatípus ugyan piciny szeletet hasít ki a reklámtortából, de a tévé hátán jól lavírozott a recesszióban. A jövőt a digitalizáció és a 3D jelenti: ezek olyan hirdetőket is bevonzottak a moziba, akik eddig távol maradtak.
 |
| Kiss Zsuzsanna |
Mi áll amögött, hogy a Cinema City International (CCI) felvásárolta a Palace Cinemas láncot? A válság adott lehetőséget, vagy nem fér el ennyi szereplő a mozis piacon?
A CCI számára fontos, hogy piacvezető legyen, a mostani akvizíció nyomán Európa harmadik legnagyobb mozilánca lett. Az izraeli piacon túl hat országban vannak jelen, ebből ötben – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária – az akvizíció előtt is ott voltak, a szlovák felvásárlással pedig új piacot is szereztek maguknak.
Ami Magyarországot illeti, a CCI folyamatosan fejlődni akart, ahogyan nemzetközileg is, Budapesten viszont nem sok lehetősége volt, mivel a piac már telített volt. A Hollywood Multiplex mozikért mindkét nagy lánc versenyben volt, és végül a Palace futott be. Itthon a médiaértékesítést végző New Age Advertising piaci részesedése 91 százalékos lett, a többi országban ennél alacsonyabb (Csehországban 54%, Romániában 59%, Szlovákiában 35%, Lengyelországban 70% és Bulgáriában 35%)
Úgy tudjuk, már évekkel ezelőtt felmerült, hogy eladhatják a Palace-t. Miért volt most jó a pillanat a tranzakcióhoz?
A Palace Cinemast pénzügyi befektető tulajdonolta, akinek az a lényeg, hogy az üzlet minél nagyobb profitot eredményezzen, és aztán kedvező áron tudja továbbadni. Tudomásom szerint körülbelül két évig tárgyaltak a felek, mielőtt létrejött a tranzakció.
Hogyan néz ki a helyzet a magyar piacon azt követően, hogy a magyarországi mozik és a kapcsolódó reklámértékesítő házak egyesültek?
Az általunk kommunikált 91 százalékot a honi multiplex mozik látogatószámához képest kell érteni. A magyarországi felvásárlás részleges, a Palace Mozi Kft. nem a CCI tulajdona, viszont a médiaértékesítést a New Age Advertising keretében oldjuk meg.
A Kantar Media listáras adatai alapján 2010-ben a mozis reklámpiac összbevétele kicsivel több mint 2,8 milliárd forint volt. Az látszik, hogy a válság nem volt hatással sem a mozik látogatottságára, sem a mozi, mint hirdetési médium használatára. A látogatottság az előző évben kb. 4-5 százalékkal nőtt, míg a mozimédia olyan 7-10 százalékkal bővíthette a bevételeit.
A legdurvább válságidőszakban a mozimédia 30 százalékos növekedést élt meg, tehát kifejezetten jót tett ennek a szegmensnek a recesszió. A látogatottságnál is az látszott, hogy miközben sokak szerint a jegyek drágák, mégis a mozi benne maradt abban a néhány szórakozási formában, amire a nehéz időkben is költöttek.
Hogyan néz ki a céges struktúra az egyesülés után?
A Cinema City International esetében két nagy cég tartozik a magyar szervezethez: a Forum Hungary és az IT Magyar Cinema. Előbbihez tartozik a filmforgalmazás, utóbbihoz pedig minden mozi üzemeltetési és marketing tevékenység, illetve a mozi média sales house a New Age Advertising.
Mivel az egyesülés friss fejlemény, így a szervezeti struktúra csak most véglegesedett, a médiaértékesítési vonalon is. A jövőben pedig változás várható a CCI arculatában is, amit az összes most felvásárolt moziban átvezetnek a jövőben, az ütemezésről azonban még nincsenek pontos információink.
A hirdetők számára mit jelent praktikusan a két reklámértékesítő ház, a New Age Advertising és a Palace Media összevonása? Ha jól tudom, már versenytársakként gondolkodtatok azon, hogy közös csomagokat kínáltok.
Az elmúlt években a két cég kiegyenlítette egymást, a Palace Budapesten, a CCI vidéken volt erősebb. Az, hogy egy hirdető kivel szerződött, nagyban függött a kampánycéljaitól: országosan akar kommunikálni, vagy csak a fővárosban. Most minden igényét egy helyről tudjuk kiszolgálni, jobban lehet válogatni a mozik közül, ezáltal targetálhatóbbak a kampányok. Minden mozinak megvannak a maga specialitásai, ezeket egy kézből kínálva könnyebben fel lehet használni hirdetői oldalról is.
A mozi kicsinyke szeletet hasít ki a reklámpiacból. Mennyire veszik komolyan az ügyfelek?
Ügyfélfüggő. Van olyan hirdető, amelynek a költésében nagy súlyt képvisel a mozi, mert a célcsoportja – a fiatalok, fiatalos felnőttek – megegyezik a mozi célcsoportjával. Persze sajnos nem ez az általános.
Az ügyfeleknek többnyire éves szinten van valamiféle elképzelésük, hogy mennyit szánnak mozira. Aztán mikor meglátják, milyen jó eredményeket tud mutatni egy mozis kampány, és a márkájuk milyen sikerfilmek környezetében jelenik meg, akkor kész a szerelem. Egyébként az is a válság tanulsága volt: nagyon célzott csomagokkal, gyakorlatilag filmre lebontva lehet sikert elérni, így minimális a meddőszórás is.
Mely médiatípusokkal versenyez a mozi?
Nem versenytárs, hanem kiegészítő a viszony, de mégis a tévé a legfontosabb médiatípus, amelyre figyelnünk kell. Van olyan cég, amelyik például csak moziban és interneten hirdet, de inkább az a jellemző, hogy a tévékampányokhoz kapcsolódóan indulnak mozis aktivitások.
A válság alatt a hirdetők konzervatívabbak lettek, ami a tévébe terelte (vissza) a pénzeket. A kiegészítő jelleg ellenére ti éreztetek emiatt kivonulást, vagy éppen fordítva?
Mi jól jártunk ezzel a folyamattal, sőt, volt olyan, hogy a tévékampány egy részét csoportosították át mozira az ügyfelek.
Milyen kitörési pontokat látsz a mozi számára? Itthon 1-1,5 százalékon küzd a szegmens a reklámpiacon.
Mind nézői, mind hirdetői szempontból a digitális technológia és a 3D az elsődleges fejlesztési út. Ez az, ami újra elindította a mozit: vannak olyan hirdetők, akik a 3D szpotok miatt jöttek be vagy vissza a mozis piacra.
A 3D mizéria elég költséges.
Nem feltétlen. Ráadásul a nézők is szeretik: a 3D-s filmek nagyobb telítettséggel futnak. Csak egy példa: amikor a Jégkorszak kijött hagyományos és 3D formátumban is, akkor utóbbira keltek el először a jegyek, és amikor azok a helyek elfogytak, a nézők átmentek a 2D-s termekbe. De szemléletes példa az is, hogy a Moziünnep alatt a 3D filmek is teltházat hoztak, pedig azokat nem is kedvezményes áron vetítették.
Hogyan látod az idei évet?
Mivel a mozi mindig az utolsó médiumok egyike, amelyre vállalásokat kötnek a hirdetők, így nehéz megmondani. Ugyan van némi bizonytalanság, de látjuk a pozitív hozzáállást. Ebben az időszakban nagyobb potenciált látok a hirdetési piacban, mint egy éve ilyenkor.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás