Médiapiac
Profitált a válságból a mozi
A mozinak nem tett rosszat a válság, sőt – derül ki Kiss Zsuzsanna, a New Age Advertising mozireklám-kereskedőház országmenedzserének szavaiból. Miután a CCI megvette a Palace hálózatot, itthon 91 százalékos piaci részre tett szert a közös médiaértékesítő ház. A médiatípus ugyan piciny szeletet hasít ki a reklámtortából, de a tévé hátán jól lavírozott a recesszióban. A jövőt a digitalizáció és a 3D jelenti: ezek olyan hirdetőket is bevonzottak a moziba, akik eddig távol maradtak.
 |
| Kiss Zsuzsanna |
Mi áll amögött, hogy a Cinema City International (CCI) felvásárolta a Palace Cinemas láncot? A válság adott lehetőséget, vagy nem fér el ennyi szereplő a mozis piacon?
A CCI számára fontos, hogy piacvezető legyen, a mostani akvizíció nyomán Európa harmadik legnagyobb mozilánca lett. Az izraeli piacon túl hat országban vannak jelen, ebből ötben – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária – az akvizíció előtt is ott voltak, a szlovák felvásárlással pedig új piacot is szereztek maguknak.
Ami Magyarországot illeti, a CCI folyamatosan fejlődni akart, ahogyan nemzetközileg is, Budapesten viszont nem sok lehetősége volt, mivel a piac már telített volt. A Hollywood Multiplex mozikért mindkét nagy lánc versenyben volt, és végül a Palace futott be. Itthon a médiaértékesítést végző New Age Advertising piaci részesedése 91 százalékos lett, a többi országban ennél alacsonyabb (Csehországban 54%, Romániában 59%, Szlovákiában 35%, Lengyelországban 70% és Bulgáriában 35%)
Úgy tudjuk, már évekkel ezelőtt felmerült, hogy eladhatják a Palace-t. Miért volt most jó a pillanat a tranzakcióhoz?
A Palace Cinemast pénzügyi befektető tulajdonolta, akinek az a lényeg, hogy az üzlet minél nagyobb profitot eredményezzen, és aztán kedvező áron tudja továbbadni. Tudomásom szerint körülbelül két évig tárgyaltak a felek, mielőtt létrejött a tranzakció.
Hogyan néz ki a helyzet a magyar piacon azt követően, hogy a magyarországi mozik és a kapcsolódó reklámértékesítő házak egyesültek?
Az általunk kommunikált 91 százalékot a honi multiplex mozik látogatószámához képest kell érteni. A magyarországi felvásárlás részleges, a Palace Mozi Kft. nem a CCI tulajdona, viszont a médiaértékesítést a New Age Advertising keretében oldjuk meg.
A Kantar Media listáras adatai alapján 2010-ben a mozis reklámpiac összbevétele kicsivel több mint 2,8 milliárd forint volt. Az látszik, hogy a válság nem volt hatással sem a mozik látogatottságára, sem a mozi, mint hirdetési médium használatára. A látogatottság az előző évben kb. 4-5 százalékkal nőtt, míg a mozimédia olyan 7-10 százalékkal bővíthette a bevételeit.
A legdurvább válságidőszakban a mozimédia 30 százalékos növekedést élt meg, tehát kifejezetten jót tett ennek a szegmensnek a recesszió. A látogatottságnál is az látszott, hogy miközben sokak szerint a jegyek drágák, mégis a mozi benne maradt abban a néhány szórakozási formában, amire a nehéz időkben is költöttek.
Hogyan néz ki a céges struktúra az egyesülés után?
A Cinema City International esetében két nagy cég tartozik a magyar szervezethez: a Forum Hungary és az IT Magyar Cinema. Előbbihez tartozik a filmforgalmazás, utóbbihoz pedig minden mozi üzemeltetési és marketing tevékenység, illetve a mozi média sales house a New Age Advertising.
Mivel az egyesülés friss fejlemény, így a szervezeti struktúra csak most véglegesedett, a médiaértékesítési vonalon is. A jövőben pedig változás várható a CCI arculatában is, amit az összes most felvásárolt moziban átvezetnek a jövőben, az ütemezésről azonban még nincsenek pontos információink.
A hirdetők számára mit jelent praktikusan a két reklámértékesítő ház, a New Age Advertising és a Palace Media összevonása? Ha jól tudom, már versenytársakként gondolkodtatok azon, hogy közös csomagokat kínáltok.
Az elmúlt években a két cég kiegyenlítette egymást, a Palace Budapesten, a CCI vidéken volt erősebb. Az, hogy egy hirdető kivel szerződött, nagyban függött a kampánycéljaitól: országosan akar kommunikálni, vagy csak a fővárosban. Most minden igényét egy helyről tudjuk kiszolgálni, jobban lehet válogatni a mozik közül, ezáltal targetálhatóbbak a kampányok. Minden mozinak megvannak a maga specialitásai, ezeket egy kézből kínálva könnyebben fel lehet használni hirdetői oldalról is.
A mozi kicsinyke szeletet hasít ki a reklámpiacból. Mennyire veszik komolyan az ügyfelek?
Ügyfélfüggő. Van olyan hirdető, amelynek a költésében nagy súlyt képvisel a mozi, mert a célcsoportja – a fiatalok, fiatalos felnőttek – megegyezik a mozi célcsoportjával. Persze sajnos nem ez az általános.
Az ügyfeleknek többnyire éves szinten van valamiféle elképzelésük, hogy mennyit szánnak mozira. Aztán mikor meglátják, milyen jó eredményeket tud mutatni egy mozis kampány, és a márkájuk milyen sikerfilmek környezetében jelenik meg, akkor kész a szerelem. Egyébként az is a válság tanulsága volt: nagyon célzott csomagokkal, gyakorlatilag filmre lebontva lehet sikert elérni, így minimális a meddőszórás is.
Mely médiatípusokkal versenyez a mozi?
Nem versenytárs, hanem kiegészítő a viszony, de mégis a tévé a legfontosabb médiatípus, amelyre figyelnünk kell. Van olyan cég, amelyik például csak moziban és interneten hirdet, de inkább az a jellemző, hogy a tévékampányokhoz kapcsolódóan indulnak mozis aktivitások.
A válság alatt a hirdetők konzervatívabbak lettek, ami a tévébe terelte (vissza) a pénzeket. A kiegészítő jelleg ellenére ti éreztetek emiatt kivonulást, vagy éppen fordítva?
Mi jól jártunk ezzel a folyamattal, sőt, volt olyan, hogy a tévékampány egy részét csoportosították át mozira az ügyfelek.
Milyen kitörési pontokat látsz a mozi számára? Itthon 1-1,5 százalékon küzd a szegmens a reklámpiacon.
Mind nézői, mind hirdetői szempontból a digitális technológia és a 3D az elsődleges fejlesztési út. Ez az, ami újra elindította a mozit: vannak olyan hirdetők, akik a 3D szpotok miatt jöttek be vagy vissza a mozis piacra.
A 3D mizéria elég költséges.
Nem feltétlen. Ráadásul a nézők is szeretik: a 3D-s filmek nagyobb telítettséggel futnak. Csak egy példa: amikor a Jégkorszak kijött hagyományos és 3D formátumban is, akkor utóbbira keltek el először a jegyek, és amikor azok a helyek elfogytak, a nézők átmentek a 2D-s termekbe. De szemléletes példa az is, hogy a Moziünnep alatt a 3D filmek is teltházat hoztak, pedig azokat nem is kedvezményes áron vetítették.
Hogyan látod az idei évet?
Mivel a mozi mindig az utolsó médiumok egyike, amelyre vállalásokat kötnek a hirdetők, így nehéz megmondani. Ugyan van némi bizonytalanság, de látjuk a pozitív hozzáállást. Ebben az időszakban nagyobb potenciált látok a hirdetési piacban, mint egy éve ilyenkor.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció