Médiapiac
Szabadság a kamera előtt
Százezrek követik őket, pedig nem hírességek, nem szerepeltek sorozatokban, nem ismerjük a hátterüket. Vajon hogyan lesz valakiből vlogger, mi motiválja, tudatosan építkezik-e, és mennyit keres ezzel? A Vodafone #HashtagFestivalon ezekre a kérdésekre keresték a választ Lilu beszélgetőtársai: Szabó Hédinke, Nosika (The Nosika Show) és Szilva (Szilvaglam).
Magamutogatás vagy terápia?
Nem kell feltétlenül exhibicionista alkat ahhoz, hogy valaki vlogolni kezdjen. Hédinek volt már tapasztalata kamera előtt, azonban a blog és az Instagram után azért vágott bele tudatosan a videózásba, hogy megmutathassa: nem csak egy csinos kirakati bábu, hanem vicces és érdekes személyiség is. Nosika játékosként kezdte a számítógép előtt, onnan nyergelt át a humor és a szórakoztatás területére, ami ösztönösen fakad belőle. Szilva a YouTube-on tanult sminkelni, de szégyenlős lévén, előbb csak blogban és fotósorozatokon merte megmutatni magát, kezdeti videói alá is inkább zenét kevert saját hangja helyett. Azonban rájött: ha szomorú, saját magát is képes megnevettetni a kamera előtt, így számára egyfajta terápia is a vlogolás.
Az ember a vlog mögött
Vajon mennyit mutatnak meg magukból a videósok és kiszínezik-e az önmagukról alkotott képet? Nosika szerint
Nem játszom meg magam, nem titkolózom. Ha megfogtam valakit, miért ne adjam oda magam? |
Persze egy egészséges határvonalat azért ő is meghúz a magánélet és a videók között.
Hédi szerint az emberek már nem vevők a mindig tökéletes és szép sztárokra, ezért is nő az őszintébb képet mutató vloggerek népszerűsége. Erre a különböző közösségi alkalmazások Live és Story funkciói is ráerősítenek: míg az Insta „esztétikai gyűjtemény”, a mozgóképeket nehéz lenne tökéletesre csiszolni.
Nem hazudunk, de nem mutatunk meg mindent. A csatornáinkra szórakozni jönnek az emberek |
– vallja Hédi.
A követőik jellemzően kedvesek, aranyosak, támogatók – foglalja össze Szilva. Elmondják, mit szeretnek, miből kérnének többet, és valóban kialakulhat irányukban a kicsit sziruposnak ható „szeretlek benneteket” érzés, ami a videózás egyik nagy hozadéka az alkotók számára.
Mit hoz a jövő?
Amiben a hagyományos média és a vloggerek között nagy különbség figyelhető meg, az a motiváció és a tudatosság. Hédi és Szilva egyaránt azt az álláspontot képviselte, hogy élvezni akarják a szereplést, a kötetlenséget, nincs erős stratégiai irányvonaluk vagy szigorú határidőik. Nosika tudatosabb az irányt illetően: ő például olyan témák felé is nyit, amelyekre a követői jelenleg nem nyitottak, de lát bennük fantáziát; jelenleg pedig talkshow-khoz épít egy házi stúdiót.
Kérdés az is, mi lesz a felülettel: a YouTube folyamatosan változik, bármi megtörténhet az online világban. Ezért a vloggerek inkább a márkájuk és a követőtáboruk felépítésében bíznak, amelyek később más területekre is konvertálhatóak.
Meg lehet ebből élni?
Ha valaki csak a pénzért vág bele a videózásba, az nagyon erőltetett lesz, és úgy nehéz sikert elérni. Abban egyetértettek a beszélgetők, hogy a YouTube monetizációs megoldásai önmagukban minimális bevételt jelentenek, viszont a szponzorációs lehetőségek bőségesek. Persze érdemes megválogatni, ki mit fogad el. Nemzetközi sztárok példája is mutatja, hogy akár milliós követőtáborral is megtartják „polgári” foglalkozásukat, biztosítva ezzel a szabadságukat.
Az üzleti modellről Hédivel külön is beszélgettünk.
Elmondta, hogy a szponzorált tartalmakra egy-két negatív visszajelzés érkezik ugyan, de ezek „általában hemzsegnek a helyesírási hibáktól”. Az elkötelezett követők inkább értelmes kritikákat szoktak megfogalmazni. A támogatás tényét mindig feltünteti, erre gondosan ügyel.
Hirdetési hálózattal is dolgozik, de a közvetlen megkereséseket jobban szereti. Nagy ügyfélnek számítanak a szépségápolási és sminkmárkák, a ruházati cikkek gyártói (fast fashion, hazai és külföldi kisebb tervezők), a sportcipők és a webshopok. A partnereket gondosan megválogatja, miután egy-két régi együttműködéssel megégette magát. Szereti a saját márkáját is építő partnerségeket, és kiköti, hogy nem mutat be állatokon tesztelt készítményeket – ennek ő maga is utánajár.
Mivel csatornája nem csupán szépség-tematikájú, így viszonylag sokféle terméket be tud építeni a videókba. Megkeresés esetén kreatív javaslatokat tesz a partnernek, és bár a tartalomba való túlzott beleszólást nem támogatja, az új témafelvetésekre nyitott.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.