Kövess minket!

Médiapiac

Tóth Ákos: kitörtünk a karanténból

A csapat már nagyjából összeállt, a lap online kiadását őszre teljesen újrahangolják, kitörnek az évtizedes szellemi karanténból – elemzi a 168 Óra helyzetét Tóth Ákos, aki két hónappal ezelőtt lépett az alapító főszerkesztő helyébe.

Kezdjük a tényekkel: tavaly nyáron távoztál a Népszabadságtól, aztán a Brit Media zászlaja alatt tűntél fel pár hónappal később. Mi történt eközben?

Tavaly novembertől adtam tanácsot a cégnek, amelyik korábban bevásárolta magát a Klubrádióba, majd többségi tulajdonos lett a 168 Órában. A feladat az volt, és ma is az, hogy közös platformon újítsuk meg a két médiumot. A célt pedig úgy fogalmaznám meg, ahogy azt tette a tulajdonos is, amikor felkért a társaság szakmai vezetőjének:

tegyük életképessé szakmailag és piacilag a baloldali média még megmenthető részét úgy, hogy azok karaktere ne változzon.

Ennek első lépése volt, hogy összeköltözött a két csapat.

Igen, hiszen eleve egymástól pár száz méterre működtünk. Most viszont már nincs akadálya a munkamegosztásnak.

Rádiós anyagok kerülnének a lapba? Vagy az „írottas” kollégák dolgoznának át a jövőben?

Ez ennél kicsit bonyolultabb. Azt szeretném, ha a Klubrádió és a 168 Óra hírszerkesztősége összehangolná a munkáját, amiből mindenki profitálna: nem látom értelmét például, hogy egy Lázár János-féle kormányinfóra elmenjen valaki a rádiótól és a laptól is. Mindkét szerkesztőség rendkívül nehéz anyagi helyzetben működött eddig. Ha kettejük kapacitásait megpróbáljuk közösen hasznosítani, akkor olyan tartalmak előállítására is lenne mód, amelyek markánsan megkülönböztetnének bennünket – a Klubrádiót és a 168 Óra online-felületét egyaránt – a versenytársainktól.

Eközben a 168 Óra is átalakul.

A hetilap szakmai átszabásán többé-kevésbé túl vagyunk, szeptembertől az olvasói visszajelzések alapján megpróbáljuk véglegesíteni a változtatásokat. Most már az a fő célunk, hogy azok is vegyék kézbe a lapot, akik eddig ezt különböző okok miatt nem tették meg. Ez bizonyos szempontból marketingkérdés is. Megelőzöm a kérdést: igen, megpróbáljuk valamelyest fiatalítani az olvasóközönséget. A lapátalakítás a 168 Óra esetében nem csak afféle ráncfelvarrás volt, hanem tartalmi lépések következetes sorozata is. Ennek sajnos óhatatlan velejárója az, hogy a példányszám, remélhetőleg csak kis mértékben, csökken. De

nincs más esélyünk: ezeket a lépéseket meg kellett tennünk, ha azt akarjuk, hogy a lap öt-tíz év múlva is létezzen, és növekedjen a befolyása.

Az már világos, hogy mi az „üzlet” az összeborulásban a Klubrádiónak – de miért jár jól a 168 Óra?

Annak idején, még a Népszabadság egyik vezetőjeként, a kollégáimmal az volt az elképzelésünk, hogy ne csak a tegnapi híradó tartalmát lehessen elolvasni a másnapi lapban, hanem határozottan menjünk el az elemző, történetet mesélő, hátteret adó, hetilapos vonal felé. Ez, ha mindenáron meg kellene fogalmaznom, a hetilap a napilapban-koncepció volt. A Népszabadság akkori tulajdonosa nem támogatta ennek a folyamatnak a végig vételét. Most viszont egy hetilapot akarunk feldobni friss, egy kissé a napilapokat is idéző szemlélettel – a cél, hogy a lap ne csak az elmúlt 168 óráról szóljon, hanem az előttünk állóról is. Ennek a folyamatnak része ugyanakkor az is, hogy ősszel megújul a 168 Óra online.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a lap kikerüljön abból a szakmai, hirdetéspiaci és részben szellemi karanténból, amely eddig fogságban tartotta. Úgy látom, jó úton járunk, számos olyan cikkünk jelent meg az elmúlt időszakban, amely hivatkozási alappá vált.

A megújult lapról kedvező visszajelzéseink vannak a hirdetők oldaláról is – úgy tűnik, talán sikerült lendületet vennünk.

Mennyire köti a kísérletezők kezét a tulajdonos? Magyarán: jelent-e bármit a mindennapi működésben vagy a stratégiai tervezésben, hogy a Brit Media az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) és annak vezetőjéhez kötődik?

A köteléket inkább csak informálisnak gondolom, a sajtóban megjelent találgatások ezt messze túlértékelik, afféle összeesküvés-elmélethez hasonlatosak, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Szerintem mindenki azzal járna jobban, ha inkább a 168 Óra tartalma alapján formálna véleményt. A helyzet az, hogy annak idején, a Népszabadság egyik kiemelt vezetőjeként egyfolytában azt éreztem, hogy a szerkesztőség és a külföldi tulajdonos szakmai elképzelései egymással szembemennek. Nem csoda: a lapot korábban birtokló Ringier járatos volt ugyan a bulvár világában, de valójában fogalma sem volt arról, mit lehet kezdeni egy olyan komoly társadalmi-közéleti lappal, mint amilyen a Népszabadság volt. Ez idővel föloldhatatlan ellentmondássá vált. Ennél rosszabb talán már csak az lett volna – és ezt érzékelhetjük a napi történésekben, például annak kapcsán, ami a Spéder-birodalommal történik –, ha magyar oligarcha a fő tulajdonos. Most úgy érzem, kegyelmi pillanatokat élek: a tulajdonos szakmai elképzelései megegyeznek azokkal, amelyeket magam is vallok. Olyan lapot és rádiót szeretnénk csinálni, ahol tere van az értelmes szónak, az emberségnek, az esélyegyenlőségnek, a társadalmi mobilitásnak, a piacgazdaság törvényszerűségeinek. Szerkesztőségeink ugyanakkor a leghatározottabban elutasítják a korrupciót, a szélsőjobboldalt, a bezárkózottságot, az autokráciát.

 

 

A Népszabadságnál nőttem fel

A közös megegyezés a kirúgás újkori szinonimája – emlékezik a Népszabadságtól távozásának körülményeire Tóth Ákos, aki több mint negyed századot töltött a napilapnál. Húsz évesen lett gyakornok, két évre rá a Budapest rovat vezetője, majd az általa csúfosnak nevezett szakmai bukása után – “túl fiatal és éretlen voltam még ehhez” – egy Fejér és Veszprém megyei kört követően 1998-tól a vidéki tudósítók egyik vezetője, majd a belpolitikai rovat második, aztán első embere lett. Végül a Népszabadság belpolitikai főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. „Ez a lap volt az életem” – emlékszik vissza a Népszabadságra, amelyet szerinte a külföldi tapasztalattal felvértezett kollégák mentettek meg a rendszerváltás éveiben – azt mondja: ők utazhattak –, hiszen így pontosan tudták, milyen is az igazi újságírás. Ma úgy idézi fel: már az ezredforduló környékének „arany éveiben” is komoly gondot okozott, hogy nem ugyanazt akarta a szakmai normákhoz ragaszkodó szerkesztőség és a profit növelését akaró külföldi tulajdonos.

Nem volt jó a túlzottan erős befolyású külföldi gazda; ennél már csak az lett volna talán rosszabb, ha hazai a tulajdonos – foglalja véleményét egyetlen tömör paradoxonba. Aztán régi és új munkahelyének is fricskát ad egy-egy Gyurcsányos sztorival: mint mondja, nagyon megrendült 2006-ban, az általa csak machinációként említett őszödi beszéd hallatán, amely – bár addig sem volt Gyurcsány-hívő –, törést okozott benne. Ma úgy látja, „a baloldallal együtt hullott szét a Népszabadság” is. Ugyanakkor az is előfordult, hogy jó ideig nem vett 168 Órát a kezébe – ezt az MSZP-s kormányfő, ma DK-elnök édesanyjával megjelent „Katusos címlaphoz” köti.

– Valójában elbuktunk, hiszen nem tudtunk az internet kihívásának megfelelni – állítja népszabadságos évtizedeire utalva. Hozzáteszi: szerinte Nobel-díjjal kellene kitüntetni azt, aki majdan feloldja a napilapok és az online-sajtó között feszülő ellentétet: az önálló tartalom előállítására egyelőre csak korlátozott mértékben képes internetes oldalak eltulajdonítják azon szerkesztőségek híreit, amelyek komoly anyagi áldozatot vállalva állítják azokat elő. Ez a folyamat kannibalizálja az írott sajtót, végeredményben pedig a nyilvánosságot korlátozza.

 

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom