Médiapiac
Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretet
Az Európai Unió területén barangoló előfizetők védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált.
A díjszabás és roamingkeret ellenőrzésével, odafigyelve, hogy mely hálózatra csatlakozunk, nyugodtan használhatók a mobiltelefonok a külföldi nyaralások alatt is. A roamingrendelet szabályai átlátható módon védik az előfizetők pénzügyi érdekeit az Európai Unió területén, de a biztonsági mechanizmusok érvényesüléséhez a tudatos mobilhasználatra is szükség van – tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága, amely az előfizetők védelmében összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményükben azt írták, hogy
az Európai Unió területén “barangoló előfizetők” védelméről a közvetlenül alkalmazandó EU-s rendelet (roamingrendelet) szabályai gondoskodnak, amelyeknek köszönhetően az EU-tagállamokban a mobilhasználat megfizethetővé vált,
azonban néhány fontos tényezőre oda kell figyelni azért, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés.
A roamingrendelet szabályai csak az EU-s országokon belüli utazások esetén érvényesek, azaz amikor valamely EU-tagállamban nyaralunk vagy rövidebb ideig tartózkodunk. EU-s roaminghelyzetben akkor vagyunk, amikor egyik tagállamból egy másik tagállamba telefonálunk, például, amikor a nyaralás helyszínéről hívjuk Magyarországon tartózkodó családtagjainkat vagy például Görögországból az Olaszországban tartózkodó barátunkat – tették hozzá.
Hangsúlyozták, hogy
ilyen esetben a belföldi kiskereskedelmi áron felül semmilyen többletdíjat nem számíthatnak fel a szolgáltatók a mobilhívások kezdeményezéséért és fogadásáért, az SMS-üzenetek küldéséért és fogadásáért és az adatátviteli szolgáltatásokért sem.
Így az előfizetők a legtöbb esetben a belföldön megszokott árakon használhatják a mobiltelefon-szolgáltatásokat az Európai Unió egész területén, valamint Lichtensteinben, Norvégiában, Izlandon és Andorrában.
Amikor az előfizető másik EU-tagállam területére lép, a szolgáltatóknak SMS-üzenetben személyre szabott díjszabási tájékoztatást kell küldeniük, amely tartalmazza az aktuális roamingdíjakat.
Ez a tájékoztatás lemondható, ezért érdemes utazás előtt ellenőrizni a meglétét, illetve igényelni, ha szükségünk van rá, továbbá meggyőződni arról, hogy az előfizetésen aktív-e a roamingszolgáltatás, mert előfordulhat, hogy annak aktiválását külön kérni kell a szolgáltatótól.
A roamingdíj számításának alapja mindig a hálózaton kívüli (azaz a más hálózatba irányuló) belföldi hívások díja. Ha az előfizető olyan díjcsomaggal rendelkezik, amellyel Magyarországon az összes hálózatba 0 forintos percdíjjal telefonál, úgy a nyaralása során is 0 forintos percenkénti díjért tudja hívni a másikat.
Ha az előfizetők azonos szolgáltatónál vannak és az előfizető díjcsomagja csak a hálózaton belüli hívásokra állapít meg a 0 forintos percenkénti díjat – azaz egymás között ingyen beszélnek -, viszont a hálózaton kívüli díj 30 forint percenként, akkor ez esetben a külföldön nyaraló előfizető szintén 30 forintos percenkénti díjért fogja tudni hívni a másikat. Azonban a hívott fél számára ugyanúgy, mint belföldön, nem számítható fel díj a hívás fogadásáért – fejtették ki.
Hasonlóan kedvező az adatforgalom
Az NMHH szerint hasonló a helyzet adatforgalom esetén is: az előfizető a belföldi adatkeretét használhatja felár nélkül. Azonban korlátlan belföldi adatkeret vagy egy elegendően olcsó adatcsomag esetén a szolgáltatónak lehetősége van meghatározni egy bizonyos adatkeretet, azaz megszabni azt az adatmennyiséget, amelyet az előfizető felhasználhat roaminghelyzetben.
A díjcsomag feltételei rögzítik, hogy az adott csomag esetében mekkora a roaminghelyzetben felhasználható adatkeret.
A hírközlési hatóság azt javasolja, hogy az előfizetők ellenőrizzék ezeket a feltételeket az utazás előtt az Általános Szerződési Feltételekben vagy a szolgáltatók mobil applikációjában.
A roamingadatkeret kimerülése esetén az előfizetők kiegészítő adatkeretet vásárolhatnak – fűzték hozzá.
Az EU-n kívül nagyobb odafigyelés indokolt
Közölték azt is, hogy ha egy tagállamból EU-n kívüli államba telefonálunk vagy nem EU-tagállamba utazunk, az már nem tartozik a szabályozott roaming körébe, ezekben az esetekben eltérő, az EU-s díjzónák díjaitól jóval magasabb díjszabás érvényesül. Mindig tájékozódjunk a használat díjairól és feltételeiről indulás előtt, ha EU-n kívüli országba utazunk. Törökország, Svájc, Nagy-Britannia népszerű úticélok, ezek nem tartoznak az EU-zónába. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltató üzleti megfontolásból EU-s díjszabás alapján biztosítsa a roamingot ezekben az országokban is, de ez nem kötelezettségük, így ezen országok tekintetében érdemes ellenőrizni a hatályos tarifákat – tették hozzá.
Figyelmeztettek arra is, hogy nem EU-tagállam határának közelében figyeljünk arra, hogy mobiltelefonunk ne váltson át a szomszédos ország hálózatára.
Magyarországon érdemes óvatosnak lenni az ukrán és a szerb határ mentén, de fokozott figyelemmel kell lenni például a horvátországi nyaralások alkalmával is, nehogy a határ mentén akaratlanul szerb vagy bosnyák hálózatra csatlakozzunk.
Összességében az NMHH javaslata az előfizetők számára: a külföldi utazás előtt érdemes a roamingszolgáltatás aktiválását ellenőrizni a szolgáltatónál, utazás közben pedig kerülni a véletlenszerű roaming- vagy műholdhasználatot, hogy a nyári utazásról valóban csak kellemes emlékek maradjanak meg.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én