2005. 1. szám | Jog

Kinn is vagyok, benn is vagyok

Lehet-e többségi tulajdonos a Ringier a Népszabadságban?

Hosszú idő óta húzódó ügy végére (nem) tett pontot a Fővárosi Bíróság (FB) tavaly szeptemberben, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a Ringier-nek a Népszabadságban szerzett többségi tulajdonrésze ügyében, és egyben megsemmisítette a GVH korábbi döntéseit, melyeket ebben az ügyben eddig meghozott. A peres ügy kapcsán áttekintettük a közéleti napilapok piacának helyzetét.

Mint ismeretes, a magyar médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy egy cég országos terjesztésű napilapban és országos műsorszolgáltatóban egyszerre rendelkezzék befolyásoló részesedéssel, így az RTL Klub kereskedelmi televízióban lévő többségi tulajdona miatt a német Bertelsmann médiavállalat kénytelen volt eladni a Népszabadság Rt.-ben birtokolt tulajdonrészét. A vevő Ringier 2001 novemberében szerzett 49,97 százalékos részesedést a patinás napilapban, majd másfél évvel később, 2003 tavaszán a svájci médiacég tulajdonában álló BV Tabora vásárolt további 17,68 százaléknyi részvényt. Miután ezzel a Ringier tulajdoni hányada 67,65 százalékra növekedett, megindították az előírt versenyhivatali eljárást annak eldöntésére, nem kerüle az egyébként is dinamikusan növekedő kiadó a magyar napilappiacon erőfölénybe.
A GVH úgy döntött, a tranzakció hátrányosan alakítaná a piaci versenyt, erőfölénybe hozná a Ringier-t, amely az országos napilapok piacán "monopóliumközeli" helyzetbe kerülne. A döntés említ egy olyan "portfólióhatást", amelynek révén a Ringier politikai, sport- és bulvárlapjai különböző közös akciók, kereszthirdetések révén erősítenék egymást. Egyben nehezítenék a potenciális versenytársak helyzetét, a GVH szerint ugyanis 1990 óta egyetlen új szereplő sem lépett sikerrel az országos napilapok piacára. Ezt a döntést semmisítette meg az FB ítélete, amely a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.
"Pénz az ablakban", mondanák a kártyások, de ez a pénz nincs az ablakban, a Ringier ugyanis kifizette a vételárat, megkapta a részvényeket, de többségi tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja.
Milyen versenytársai vannak egy közéleti napilapnak? Az első, kézenfekvő válasz természetesen az lehet, hogy versenytársnak a többi közéleti napilapot tekintjük, de ez a sommás megállapítás nem felel meg a piaci helyzetnek. A valódi kérdés ugyanis az, milyen forrásból tájékozódnak az olvasók az országos napilapok mellett - vagy helyett. A kérdéskör vizsgálatában nem lehet megkerülni három alternatív információforrás szerepét.
Az országos közéleti napilapok piacának rendkívül erős versenytársai a regionális lapok. Egy-egy megyében a helyi lap értékesített példányainak száma tízszer-hússzor magasabb, mint a legnépszerűbb országos lapé. De az abszolút számok is sokatmondóak. A Kisalföld című lapból például többet adnak el Győr-Moson-Sopron megyében, mint a második legnagyobb példányszámú országos lapból, a Magyar Nemzetből mindösszesen. Az Inform Média Északkeleti Napló márkanéven szereplő három lapjának összesített példányszáma meghaladja a Népszabadságét. De az ernyőmárkát nem építő Axel Springer és a Pannon Lapok Társasága regionális napilapjai is 18, illetve 16 százalékot meghaladó részesedéssel bírnak. A regionális piacokon ráadásul a példányszámok csökkenése is lényegesen kisebb mértékű (lásd: Lapkiadás, 2004. 2. szám, 35-37. oldal).
A piac másik új fejleménye az ingyenes lapok megjelenése. Magyarországon az 1998 óta megjelenő Metro hírújság terjesztettpéldány- szám tekintetében már piacvezető, és tavaly óta üzemi eredménye is pozitív. Az ilyen típusú lapok a fizetős lapok alternatívájaként jelentek meg a piacon, és világszerte olyannyira megerősödtek, hogy a napilapkiadók világszövetsége, a WAN (World Association of Newspapers) az ingyenes napilapok problematikáját szerepelteti kiemelt kérdésként idei kongresszusának témái között.
Végül, de nem utolsósorban a napilapok tényleges versenytársai a híreket folyamatosan szállító, ingyenes online hírportálok, amelyek a legkevésbé konzervatív olvasók, a fiatalok körében különösen népszerűek. Esetükben a gond már nem is az, hogy leszoknak a lapok olvasásáról, hanem az, hogy eleve nem is olvasnak "offline" hírforrást. Például a francia fiatalok egyetlen százaléka említi a politikai napilapokat fő tájékozódási forrásaként, ezért tesz a Raffarin-kormány nagyon komoly erőfeszítéseket a sajtóolvasás népszerűsítéséért (lásd Érdekek és képviselet című írásunkat e lapszámunkban).
De visszatérve az országos közéleti lapok egymás közti versenyére, e szegmens is hozott jelentős változásokat a közelmúltban. Az első versenyhivatali eljárás idején még Ringier-tulajdonú Magyar Hírlap tavaly őszszel rövid ideig szünetelt, majd új tulajdonoshoz került, és ma már az Adoc-Semic kiadó jelenteti meg. Megjelent a piacon az Axel Springer régóta tervezett országos terjesztésű napilapja, a Reggel is (lásd: Lapkiadás, 2004. 3. szám, 18-19. oldal). Ennek példányszámáról még nincs publikus információ, de a kiadó nemzetközi hátterét, napilapkiadásban meglévő tapasztalatát, tőkeerejét figyelembe véve valószínűleg számolni kell vele a közeljövőben.


Kronológia

2001. november
A BV Tabora (a Ringier-csoport nemzetközi holdingvállalata) 1699 darab Népszabadság Rt.-törzsrészvényt szerez meg a Bertelsmanntól egy nemzetközi, több országra kiterjedő csereügylet keretében. A BV Tabora ezzel 49,97 százalékos részesedést szerez a Népszabadság Rt.-ben.

2003. február 27.
További 601 darab törzsrészvény kerül átruházásra a BV Tabora javára. Ez további 17,68 százalékos részesedést tesz ki.

2003. március 18.
A Népszabadság Rt. igazgatósága a többségi részesedést bevezeti a részvénykönyvbe.

2003. április 17.
A BV Tabora és a Népszabadság Rt. a Gazdasági Versenyhivataltól kéri a többségi részesedés megszerzésének engedélyezését.

2003. szeptember 25.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa Vj-59/2003/65. sz. határozatával nem engedélyezi, hogy a BV Tabora a részvények több mint 50 százalékának megszerzésével a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt. felett irányítást szerezzen.

2003. szeptember
A GVH határozata alapján a Népszabadság Rt. igazgatósága „hatálytalan" jelzővel látja el a 601 darab részvény vonatkozásában a BV Tabora bejegyzését.

2003. november 25.
A kérelmezők megtámadják a GVH határozatát a Fővárosi Bíróság előtt.

2004. szeptember 25.
A Fővárosi Bíróság a GVH határozatát hatályon kívül helyezi, és a GVH-t új eljárás lefolytatására utasítja. Az ítélet októberben jogerőre emelkedik.

2004. november 19.
Megszűnik a Ringier Kiadó Kft. irányítási joga a Magyar Hírlap című napilap felett.

Folytatja támogatási tevékenységet az NFI

2 órája

Az NFI elsődleges célja a koronavírus miatt kialakult helyzetben a filmipar szereplőit érintő veszteségek mérséklése és a támogatási tevékenysége révén folyamatos munkalehetőség biztosítása a magyar mozgóképszakmának.

Hazai énekesek otthonába látogat el a Sláger FM

3 órája

´Maradj otthon´ címen videosorozatot indított útjára a Sláger FM, amelyben a hazai zenei élet képviselőit – valamint a Sláger FM műsorvezetőit – otthoni önkéntes karanténjukból szólaltatják meg, videointerjú keretében.