2005. 2. szám | Pénzügy

Adózó kiadók

Adózási útmutató lapkiadóknak

A lapkiadókat számos adó, hozzájárulás és járulék terheli. Az adózás szövevényes hálójában felvetődik néhány fontos kérdés. Miért, kinek, mikor és főleg mennyit kell fizetni? Mi vonható le az iparűzési adóból? Milyen költségek terhelik a kiadót mint munkáltatót? Kis adózási útmutatónk - amelyet Kerekes Anikó adótanácsadó szakmai segítségével állítottunk össze - választ ad néhány alapvető adóügyi kérdésre.

Egy kiadó ugyanúgy adózik, mint bármely más vállalkozás, igaz, a szakma jellegzetességeiből következnek bizonyos eltérések - fogalmazott Kerekes Anikó adótanácsadó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke.

Új lap indul
Már egy új lap indulásánál is figyelni kell az adózási jogszabályokra. Bevált stratégia, hogy a lapok néhány mutatványszám segítségével igyekeznek rászoktatni az olvasókat termékükre. Sokszor adott célcsoportból választanak ki embereket, máskor lakóhely szerint juttatnak el bizonyos területekre egy hétig vagy akár egy hónapig is mutatványszámokat. Amennyiben a lap mutatványszámot kíván megjelentetni, vagy különböző akciók keretében ingyenesen juttat újságot az olvasók felé, akkor annak adóügyi hatásait is át kell gondolni. Egy régebbi APEH-állásfoglalás szerint [1999/114. APEH adózási kérdés] a lapkiadók a célcsoport bizonyos rétegeinek akár egy hónapon át is adhatnak árumintát, s annak általános forgalmi adó vonzata nincsen. Ugyanis áruminta mindazon termék, annak mintapéldánya vagy egy része, amelyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át. Így tehát áfafizetési kötelezettség nem merül fel. Ezzel szemben azonban a személyi jövedelemadóról és a társasági adóról szóló törvények az áruminta fogalmát másként definiálják. E tekintetben az ingyenes minta akkor számít árumintának, ha azt a termék megismertetése és forgalmának növelése céljából adják, ugyanakkor mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/ forgalmazható legkisebb mennyiséget. Egy lapnak a mintapéldánya vagy egy-egy száma azonban eléri a kereskedelemben forgalmazható legkisebb mennyiséget, tehát az szja és a tao tekintetében nem minősülhet árumintának. Azaz így ezek a lapok a magánszemélyek részére átadott természetbeni juttatásnak minősülhetnek. A társasági adó tekintetében pedig adóalapot növelő tételt jelentenek. Az ötlettől a késztermék értékesítéséig egy kiadónak további költségekkel is számolnia kell. Fizetnie kell - többek között - a nyomdának, az újságírónak és persze az adóhatóságoknak is. A nyomda és a szerzők nem számítanak alvállalkozónak, hiszen nem kötnek szerződést az olvasóval, vagyis a nyomtatás egy igénybe vett, nem pedig közvetített szolgáltatás. A nyomdának fizetett összeget a kiadó költségként el tudja számolni. Külön problémás területet jelent a külföldi értékesítés. Ilyen esetekben általában a magyar áfát szokták felszámolni. Ez a helyzet akkor, ha az Európai Unión belül magánszemély rendeli meg a magyar kiadótól az újságot. Ha azonban olyan céghez jut el a lap, amelynek közösségi adószáma van, akkor nem kell a magyar áfát felszámolni.

Vállalkozó újságírók
A három szereplő, a kiadó, a szerző és a nyomda mind 25 százalékos áfát fizet. Manapság a legtöbb újságíró számlát ad. Gondosan vigyázni kell azonban arra, hogy ha az újságíró egyéni vállalkozó, akkor a számláján a vállalkozói igazolvány számát is fel kell tűntetnie, és ezt a kiadónak ellenőriznie kell. Amenynyiben ugyanis az egyéni vállalkozó számláján nem szerepel a vállalkozói igazolvány száma, akkor a számlázott összegből személyi jövedelemadó levonási kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek. Az újságírók várhatóan hamarosan meg fogják kapni azt a privilégiumot, hogy nem minősül kényszervállalkozásnak, ha valaki nem alkalmazott a lapnál. Ha azonban valaki nem tud vagy nem akar számlát adni, a kiadó és a szerző közötti megállapodás függvényében felhasználói szerződést köthet a két fél. A szerződés adózási konzekvenciájának két része van, az egyik a megírásról, a másik a további felhasználásról szól. 10-20, maximum 30 százalékot kell fizetni a megírás után, ennél többet viszont a továbbiakért. A megírási díj szja-köteles, és nagyságától függően tb-köteles is lehet. Ha egy napra jutó része nem éri el az 570 forintot, vagy ha meghaladja a 16440 forintot, akkor nem tbköteles. Gyakorlatilag a két érték közé eső tartományban van tb-fizetési kötelezettség. A felhasználási rész szintén szja-köteles, és százalékos eho-t is kell fizetni utána.

Terhek a kiadó vállán
A kiadóknak az állam felé áfát, társasági adót és kulturális járulékot, az önkormányzatok felé helyi vagy iparűzési adót kell fizetniük. Az áfa 25 százalékos összegét minden tárgyhót követő hónap 20-ig kell befizetni. Ha a kiadónak előző évben volt adófizetési kötelezettsége, december 20-án feltöltési kötelezettsége is van. A helyi vagy iparűzési adó összege településenként változó, de általában 2 százalékot tesz ki. Két részletben, március 15-i és szeptember 15-i határidővel kell fizetni. A társasági adó 16 százalékos, és negyedévente adóelőleget kell fizetni. Ha a lapkiadó éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot, és az előző évben volt adófizetési kötelezettsége, úgy a feltöltési kötelezettség itt is érvényes, ami december 20-án esedékes, amikor is a tárgyévben már befizetett adóelőlegeket a várható adó összegének 90 százalékára kell kiegészíteni. Ugyancsak feltöltési kötelezettség vonatkozik az iparűzési adóra is. A kulturális járulékot negyedévente kell fizetni, és arról éves bevallást is kell készíteni. A kulturális adó mértéke a lapkiadói tevékenység esetén 1 százalék. Az iparűzési adó alapjából levonható az öszszes anyagköltség. Bár újságokról beszélünk, a lapkiadóknál a papír, illetve a nyomdafesték költsége nem tartozik a levonható tételek közé, mivel azt rendszerint a nyomdák bocsátják rendelkezésre. Ezeknek az árát a nyomda vonhatja le a maga adóalapjából. A kiadó csupán az irodai holmikkal, floppyval, papíráruval, esetleg fotópapírral, filmmel csökkentheti az adóalapját. De ez utóbbi is kiesik a körből, ha a fotós számlát nyújt be az elvégzett munkája után.

A kiadó mint munkáltató
A kiadót mint munkáltatót alapvetően kétféle fizetési kötelezettség terheli a biztosítási jogviszony alapján. Egyrészt köteles a munkavállalóinak vonatkozásában a megállapított bruttó béren felüli terhek, illetve járulékok viselésére, másrészt a biztosítottak egyéni adójának és járulékának levonására, és annak befizetésére. A munkáltatót terheli a tb-járulék, a munkaadói járulék, a tételes eho, vagyis az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs járulék. A foglalkoztató az alkalmazott biztosított részére kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék tb-járulékot fizet. Ebből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 11 százalék az egészségbiztosítási járulék. A munkaadói járulék alapját képezi a munkaviszony alapján fizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, a személyi jövedelemadó-köteles természetbeni juttatás (kivéve a reprezentáció és az üzleti ajándék), az étkezési és üdülési hozzájárulásnak az a része, amely az adómentes mértéket meghaladja, és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke idén változott: összege 3450 forint (napi 115 forint). Január 1-je utáni változás, hogy a részmunkaidős foglalkoztatott után nem kell megfizetni a teljes tételes eho-t, hanem annak csak időarányos részét. Ennek mértéke azonban nem lehet kisebb, mint a tételes eho 50 százaléka. 2005. november 1-jétől lényegesen módosul az eho: összege havi 1950 forintra, azaz napi 65 forintra csökken. A szakképzési hozzájárulás alapja a vállalkozási formára vonatkozó nyilvántartási kötelezettség szerint került szabályozásra. A szakképzési hozzájárulás mértéke a bérköltség 1,5 százaléka. Általában évente két részletben kell fizetni: július 20-i, illetve a tárgyévet követő február 15-i határidővel. Mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, ha foglalkoztatott állományának létszáma a 20 főt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs adó mértéke 2004. január 1- jétől 117600 Ft/fő/év. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs adó mértéke a tárgyévet megelőző második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetnek 8 százaléka, várhatóan 131712 Ft/fő/év. Viszonylag új adónem az innovációs járulék. 2004-től új kötelezettségként jelent meg ez a költségforma. A járulékfizetésre kötelezettek körébe alapvetően a belföldi székhelyű, a számviteli törvény alá tartozó gazdasági társaságok tartoznak. Az adóévben a kötelezetteknek negyedévente előleget kell fizetniük.

A Romano Drom képviseli Magyarországot az idei Womexen

2 órája

Az idén húszéves jubileumát ünneplő Romano Drom zenekar egyedüli magyar fellépőként koncertet ad a világ legrangosabb világzenei eseményén, a Womexen, amelyet idén ősszel Tamperében rendeznek - írja az MTI.

Itt a MyTime!

1 napja

A szeptembertől elérhető szolgáltatás az aktuális igényekhez igazodó, rugalmas televíziózási élményt ígér.

Ismét MagdaFeszt lesz Debrecenben

2 napja

Női sorsokat, női alkotókat mutat be a Szabó Magda írónő előtt tisztelgő harmadik MagdaFeszt, amelyet október 1. és 5. között rendeznek meg Debrecenben.

Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

2019. szeptember 13.

Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).