2005. 2. szám | Eset

Egyesült érdekek

HíD - Hírlapot a Diákoknak

A közéleti napilapok piacán évek óta tartó recesszió is hozzájárult ahhoz, hogy kiemelt fontosságú társadalmi probléma megoldását tűzze ki célul a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). Az Olvasásra Nevelési Munkabizottság még tavaly döntött arról: folytatja és kiterjeszti a két éve a Pannon Lapok Társasága által indított Sajtó és Tanulás (SÉTA) programot. A Hírlapot a Diákoknak (HíD) program, amelytől hoszszú távon az újságolvasók számának növekedését várják a középiskolás korosztály körében, április első hetében egy négyhetes kísérleti időszakkal indul.

A kezdeményezés kulcsfeladata, hogy kialakítsa és megszerettesse a diákokkal a rendszeres újságolvasás szokását. A HíD első bemutatására a „Csatorna" Diákmédia Fesztiválon lesz lehetősége az egyesületnek és a lapoknak, 2005. március 24-én a Petőfi Csarnokban, ahol saját standdal vesznek részt. A rendezvény kiváló alkalmat ad az április első hetében induló kísérleti időszak beharangozására, illetve a program diákokkal történő megismertetésére. A HíD a SÉTA nyomvonalán halad - magyarázta Zöldi László, médiaszakértő. „Alapvető különbség viszont, hogy míg a 47 vidéki középiskolára és kétezer diákra kiterjedő SÉTA projekt arra törekedett, hogy a már addig is újságolvasó diákokat nevelje a tudatos olvasásra, addig most inkább azokat a tizenéveseket próbáljuk rávenni az olvasás szeretetére, akik kevésbé kísérik figyelemmel az újságokat. Azaz korábban az olvasónevelésre, a HíD esetében pedig sokkal inkább az olvasásra nevelésre fókuszálunk. Eredetileg a német ZEUS (Zeitung Und Schule - Újság és iskola) programot ültettük át magyarországi körülmények közé, de a hazai mentalitás révén a német precizitást igyekszünk ötvözni az olaszoknál és a spanyoloknál bevált kreativitással" - fejtette ki a médiaszakértő. A kísérleti időszak tapasztalatainak, mint Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társaságának stratégiai ügyvezető igazgatója, az MLE alelnöke elmondta, elsősorban a program tökéletesítésében lesz majd jelentős szerepük. „Folyamatosan szélesíteni kívánjuk a programban résztvevők körét, mind a kiadók, mind a résztvevő iskolák tekintetében. Elsőként a közéleti napilapok, majd a hetilapok, magazinok világával ismertetjük meg a diákságot, egyre több helyszínen, szakköri foglalkozások keretében. Távolabbi cél, hogy a program a tanterv részévé váljon" - mondta a tervekről.

Megosztott költségek
A programban a Népszabadság vállalta az úttörő szerepet. A kísérleti időszak költségeit, a lappéldányok árát és a programban résztvevő tanárok honorálását a napilap állja. Az MLE pedig a továbbvihető szolgáltatásokért, eszközökért fizet, mint például a HíD arculattervéért. Az MLE egyébként a tavalyi évben 5 millió forintot különített el a program beindítására. Összevetésképpen: a mozgókép és médiaismeret tantárgy kidolgozói két és fél évre kétmilliárd forint kormányzati támogatást igényeltek, ebből azonban az első évben „csak" két-háromszázmillió forintot hívhattak le. De ha már anyagi forrásokról esik szó, dr. Skriba Judit, a Népszabadság stratégiai, kutatási és PR-igazgatója elmondta, hogy az MLE tagjai megígérték: ha a lapok áfakulcsai kedvező irányba változnak, a különbözetből a program támogatására is költenek. Nyugati példákon felbuzdulva az MLE a lapkiadókon kívül számít más HíD partnerekre is, hiszen a program kiváló lehetőséget teremt a szponzorok számára. Mivel az összefogás túlmutat a kiadókon és a lapokon, az MLE tagjai a tervek kialakításakor leszögezték: a program ideje alatt nem saját példányszám- növelési érdekeiket helyezik előtérbe.


NAT - Nemzeti Alaptanterv

„A nyomtatott sajtó megismerését célzó tananyag a Nemzeti Alaptanterv (NAT) mozgókép és médiaismeret tantárgyába azért nem került bele, mert a vizuális média képviselői egyszerűen lépéselőnybe kerültek azáltal, hogy hamarabb dolgozták ki a tananyagot, és keresték meg az OM-et" (Lapkiadás 2004/3, Magyar Bálint-interjú). Skriba Judit szerint minden esély megvan a HíD program keretében kidolgozott kísérleti oktatási segédletek beemelésére a médiaismeretek tárgyba, hiszen nem egy lap kezdeményezéséről, hanem szinte az összes lapkiadó összefogásával megalkotott stratégiáról van szó. „Az elsősorban az audiovizuális nyelvre tanító tantárgy célja nem médiaszakemberek képzése, hanem médiatudatos - vagyis választani tudó, kritikusan szemlélő és választ adni képes - diákok nevelése. Mindez pedig tökéletesen egybevág a HíD program céljaival" - mondta Kozák Zsuzsanna a mozgókép és médiaismeret tantárgyról.



Tanulásra treníroznak
A program kezdeményezői tehát a tinédzserekhez kívánnak szólni, miközben a fiatalok az interneten tájékozódnak, és naponta átlagosan négy órát televízióznak (a jó tanuló diákok csak másfelet). Panelekben gondolkodnak és beszélnek, és az ismeretlen szövegek megértése nehézséget okoz a számukra. A korszellem az olvasás ellen dolgozik. Skriba Judit azonban kiemelte, hogy éppen ez a korosztály a leginkább érintett az olvasás, a szövegértési képességek, az új információk befogadásának fontosságában. Az élethoszszig tartó tanulás koncepciója erős versenyhelyzetet teremt, hiszen a fejlett országokban öt-hat munkahely-, esetleg szakmaváltás is teljesen normális. „Össztársadalmi érdek a fiatalok kritikus gondolkodási képességének, kreativitásának, ismeretszerzési készségeinek javítása. A magyar szempontból lesújtó PISA- és IALS vizsgálatok eredményein javítani kell, és lehet is - egy jól kidolgozott, hosszú távú projektként kezelt olvasásra nevelési programmal" - mondta Skriba Judit. A négyhetes kísérleti időszak során azt tesztelik, hogy a programra kialakított tantárgyi eszközökkel mennyire tudnak hatni a diákokra. A Népszabadság és a közéleti napilap-kiadók számára a kísérleti időszak, majd később a projekt várhatóan más tanulsággal is szolgálhat. A kiadók ugyanis nyitottak a változásra, a megújulásra. Ahogy Skriba Judit fogalmazott, nem akarnak áldozatul esni a tabloidizációnak. Továbbra is igényes, értékes információkkal jelennek meg, mégis igyekeznek felkelteni a diákok figyelmét olyan témákkal, amelyek a korosztály számára érdekesek. „A bulvárlapokkal a valóságból való elvágyódásukat elégítik ki, a közéleti napilapok pedig ebbe a nagyon is bonyolult világba való integrációjukat segítenék elő. Az érvényesüléshez meg kell ismerniük a valódi világot" - állítja a stratégiai, kutatási és PR igazgató.

Játszva tájékozódni jó
A tananyag kialakítása során azt vették figyelembe, hogy a diákok számára könnyen emészthető, élményt nyújtó ismereteket adjanak. Az „edutainment"-et segíti a négyhetes pilot időszak internetes kísérőjátéka is. A szórakoztató feladatok megoldása azonban nem lesz lehetséges a másnapi Népszabadság kézbevétele nélkül. Az MLE a Vizuális Világ Alapítványt bízta meg a partneriskolák felkutatásával, a tananyag kidolgozásával, a résztvevő tanárokkal történő kapcsolattartással, szakmai koordinációval, és a kísérleti időszak ideje alatt folyó internetes játék szerkesztésével. Kozák Zsuzsanna, a Fővárosi Pedagógiai Intézet mozgókép és médiaismeret szaktanácsadója, az alapítvány stratégiai vezetője elmondta, a Népszabadság kérésének megfelelően úgy választották ki a HíD kísérletben résztvevő kilenc budapesti és három vidéki iskolát, hogy szociológiai szempontból a lehető legtöbbféle (eltérő anyagi hátterű és szellemiségű, különböző szintű média-előképzettséget mutató) diákcsoportok képviseltethessék magukat a programban. A kísérleti szakasztól Kozák Zsuzsanna azt várja, hogy az örömteli foglalkozások során élmények tapadjanak a nyomtatott sajtó fogalmához. „Fontos, hogy a fiatalok felismerjék, és megértsék a sajtóműfajokat, az egymás mellé helyezett kép és szöveg viszonyát, egy médium gazdasági és politikai érdekekeit, és a cikk mögött megbúvó újságíró személyiségét. Ha azonban április végére csak valamelyest is hozzászoknak a napi újságolvasás tevékenységéhez, és az általuk kiválasztott szövegeket akár egy fokkal jobban értik, mint azelőtt, akkor már elértük, amit szerettünk volna."


NIE - Newspapers in Education

A fiatalok jóval kevesebbet költenek hírlapokra, és kevesebb időt töltenek az elolvasásukkal, mint az idősebb generációk. Ez alól csak néhány ország, mint például Finnország kivétel. A World Assosiation of Newspapers (WAN) 2003-ban éppen Helsinkiben tartott konferenciát, és számos törekvése, felmérése irányul arra, milyen eszközökkel, programokkal lehetne növelni a fiatalok újságolvasását. A finnek azt vallják: az újságok fontos szerepet játszanak az oktatásban. Az állítás relevanciáját azóta számos ország szintén felismerte. Így nem véletlen, hogy míg a Newspapers in Education (NIE) program 1991-ben 25 országban volt jelen, addig 2001-ben már 52-ben. Az „újságok az oktatásban" program fő célkitűzése, hogy elsősorban az iskoláskorúak újságolvasói táborát gyarapítsa. Az ingyenes újságok iskoláknak való eljuttatásában például Hollandia és Norvégia jár élen, míg más országokban, mint Németországban és az Egyesült Királyságban az ingyenes példányokat szponzorok finanszírozzák. Az iskolák térítésmentes újságellátottságát Franciaországban a kormányzat támogatja. A nyugat-európai eredmények magukért beszélnek: tíz év alatt a 16-24 éves korosztályban megduplázódott az újságolvasók aránya (4,6 százalékról 9,2-re nőtt), és a programokban résztvevők 62 százaléka vált a későbbiekben újságolvasóvá, míg a nem résztvevőknek csak 32 százaléka.
Magyarországon a 15-18 éves lakosság az újságolvasók alig 4,2 százalékát adja, míg a nyugdíjas korosztály 21 százalékot teszi ki. A demográfiai jellemzők ismeretében ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az olvasásba belépők jóval kevesebben vannak, mint az abból kilépők. Ezen adatok ismeretében indultak el a magyarországi olvasó- és olvasásra nevelési kezdeményezések, és most a HíD program. Skriba Judit azt várja a HíD programtól, hogy egy-két éven belül 50 százalékkal nő a célcsoport újságolvasóinak száma.

A Romano Drom képviseli Magyarországot az idei Womexen

2 órája

Az idén húszéves jubileumát ünneplő Romano Drom zenekar egyedüli magyar fellépőként koncertet ad a világ legrangosabb világzenei eseményén, a Womexen, amelyet idén ősszel Tamperében rendeznek - írja az MTI.

Itt a MyTime!

1 napja

A szeptembertől elérhető szolgáltatás az aktuális igényekhez igazodó, rugalmas televíziózási élményt ígér.

Ismét MagdaFeszt lesz Debrecenben

2 napja

Női sorsokat, női alkotókat mutat be a Szabó Magda írónő előtt tisztelgő harmadik MagdaFeszt, amelyet október 1. és 5. között rendeznek meg Debrecenben.

Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

2019. szeptember 13.

Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).