2005. 6. szám | Terjesztés

Az anyaországi sajtó esélyei a határon túl

Egyelőre csekély az értékesítés

Van-e lehetőségük a kiadóknak arra, hogy lapjaikat eljuttassák a határon túli magyarlakta területekre? - tettük fel a kérdést a kiadóknak. A legtöbb helyen azt válaszolták, van, de már nem foglalkoznak vele, mert túl kicsi az igény. Néhány cég mégis jelen van magyarországi lapokkal a határon túli területeken, igaz, alacsony példányszámmal. Az ilyen terjesztést inkább missziós tevékenységnek tekintik, mivel szinte kimutathatatlan az értékesített lapok után megjelenő árbevétel. A kiadók szerint nyugat-európai példák alapján támogathatná az állam a lapterjesztést nálunk is.

„Kísérleteztünk azzal, hogy Szabadkán és környékén felfuttassuk a terjesztést - emlékszik vissza Kóti Zoltán, a Délmagyarországot is kiadó Lapcom Kft. terjesztési vezetője. - A kezdeti lelkesedés hozott is napi száz körüli eladást, de három-négy hónap után ez a kis szám is folyamatosan csökkeni kezdett. 2003 augusztusában indítottuk el, de 2004 januárjában már le is állítottuk ezt a projektet, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket."

Nem a technikán múlik
„Pedig mi elméletileg annyi példányt tudunk átvinni a határon, amennyit csak akarunk - mondja a Lapcom terjesztési vezetője -, és az ottani terjesztőpartnerünk százas nagyságrendű árushelyre tudta volna leosztani a példányokat, természetesen a megjelenés napján. Tehát a technikai háttérrel nincs gond. Mivel azonban mégiscsak egy magyarországi, Csongrád megyei lapról van szó, így meglátásom szerint elég kevés olyan információt tudtunk adni, amely a határon túli magyaroknak is érdekes lehetett. Ráadásul a Magyar Szó révén ott jelen van egy helyi magyar nyelvű napilap."
Kóti Zoltán szerint mindemellett igen sokba kerül a kinti terjesztés: a szállítási költséget egy elég magas vámoltatási díj tetézi, melyet a határon túli terjesztő jutaléka fejel meg. A három tétel együtt jelentős, logikus tehát, hogy a kiadónak csak bizonyos példányszámon túl érné meg egy ilyen rendszer fenntartása. A Lapcomnál például 300-400 értékesített példány felett jöttek volna ki nullszaldóra, de ennek elérése sem látszott reálisnak.

Amit megszoktak
A Lapcom másik megyei lapja, a Győrött készülő Kisalföld is terjesztett Szlovákiában, de a csúcs 200-300 eladott példány is lemorzsolódott. A terjesztés újbóli beindítása időnként felmerül, a késői lapzárta miatt azonban a szlovákiai terjesztőkkel nem tudnak együttműködni. A Kisalföld terjesztési vezetője az értékesítési határokat befolyásoló fogyasztói szokásokkal kapcsolatban egy érdekes jelenségre mutat rá. „Igencsak felemás eredményeket értünk el a Kisalfölddel, mikor folyamatosan kerültek át kistelepülések Veszprém megyéből Győr- Moson-Sopronba - mondja Varga Lajos. - Az idősebb korosztály, mely az elmúlt évtizedekben a veszprémi lapot járatta, nem nagyon akart más újságot, így a Kisalföldet is idegenkedve fogadta. Inkább csak a fiatalok körében tudott hamar népszerű lenni lapunk."
Statisztikai adatok szerint egyébként nemhogy a határ, de már maga a határszél is természetes terjesztési gát lehet. Egy májusban készült felmérés szerint a határok felé haladva, főként a délnyugati és az északkeleti határ menti megyékben mérhetően kisebb az egyes településeken az elért személyek aránya, mint a belső vagy a délkeleti megyékben.

Kis sikerek azért vannak
Kiderült, hogy más, nem regionális, hanem magazin jellegű laptípusokból jó eséllyel építhető ki nyereséges terjesztői vonal. Például a Délmagyarországgal eredménytelenül próbálkozó terjesztő az Axel Springer egyes színes lapjaival, például a Kiskegyeddel vagy a Lakáskultúrával sikeres eladási adatokat ért el, feltehetően azért, mert ilyen jellegű magyar kiadványok nincsenek a kinti piacokon. Körtvélyesi Csaba, az Axel Springer terjesztési vezetője kérdésünkre elmondja, hogy a Kiskegyedből hetente 3000 példányt szállítanak szlovák, 1500-at pedig szerb területekre, de viszik a Hölgyvilágot, a Gyöngyöt, az Ügyes rejtvényújságot is 2500 körüli példányszámban. Ugyancsak jól fogy kint a Hölgyvilág, azt ifjúsági lapok közül a 100xszép és a Popcorn. Főleg Szlovákiába, Szerbiába és Horvátországba jut el magyar Springer-lap, de Olaszországba és Németországba is kerül.
„A megyei lapokat illetően nincsenek hiú reményeink, ugyanis a legtöbb határon túli magyarlakta területen van helyi magyar nyelvű kiadvány, mellyel tartalomban nehezen versenyezhetünk - magyarázza Körtvélyesi Csaba. - Kísérletezünk ugyan Komárom-Esztergom és Nógrád megyében, ahonnan viszünk ki példányokat. Ha azonban komolyan konkurálni szeretnénk a helyiekkel, akkor tudósítói hálózatot kellene kiépítenünk az adott térségben, ennek finanszírozásához viszont több ezer eladott példányra lenne szükség."


Kézről kézre

A kis előfizetői létszámot részben egy sajátos fogyasztói magatartás is indokolja. Jelesül a megosztási attitűd. Főleg a magazin jellegű kiadványokra érvényes, hogy az előfizetők az egyes példányokat oda- vagy kölcsönadják szomszédjaiknak, barátaiknak.



Kicsi, de fontos előfizetői kör
A Pannon Lapok Társasága négy megyei és egy városi napilapot, valamint 12 városi hetilapot jelentet meg a Dunántúlon. Miután lapjai legfőbb erőssége a lokalitás, külföldi sikereket leginkább a határmegyékben érhet el.
„A Vas Népe napi 58 ezer példányának egy részét tudomásunk szerint Burgenland magyarok lakta településein olvassák - mondja Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató. - Nincs szervezett árusértékesítésünk ezen a területen, de erős a határforgalom, és az átkelőknél észleljük az áruspéldányok számának emelkedését. A szerkesztőség rendszeresen tudósít a helyi magyarság rendezvényeiről, foglalkozik a térség sikereivel, gondjaival, így a napokban zajló tartományi választással és a települések egyre erősödő együttműködésével. A Zalai Hírlap szlovéniai jelenléte mintegy félszáz előfizetőt jelent - folytatja az ügyvezető igazgató -, akiknek a magyarországi olvasókhoz hasonlóan reggel kézbesítjük a napilapot. Itt egyértelműen a határ menti Lendva és környékének magyar ajkú előfizetői számára eljuttatott napilapokról van szó, amelyeket a saját terjesztési rendszerünkhöz kapcsolva jutattunk el Szlovéniába. A Zalai Hírlap 57 ezres példányszámához képest eltörpül a félszáz előfizető, mégis fontosnak tartjuk olvasóink kiszolgálását. A lendvai gimnázium az elmúlt esztendőben részt vett a Zalai Hírlap Séta, azaz a fiatal olvasóknak szóló Sajtó és tanulás programjában. Legnagyobb igény, a földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan, ebben e két országban van napilapjaink iránt - tájékoztat Kovácsi Miklós -, de tudunk olyan külföldön, akár tengerentúl élő lokálpatrióta olvasókról, akik itt lakó családtagjaik nevére fizetnek elő, akik heti rendszerességgel küldik számukra a lapokat."

Korábbi lapzártás víkendlapok
„A cég németországi társlapjaink esetében egy korábbi lapzártával gondoskodik arról, hogy a külföldi üdülőhelyeken is megtalálják - Krétától Mallorcáig - a WAZ vagy éppen a Westfalenpost olvasói a Ruhr-vidék híreit - mondja a Pannon Lapok Társasága ügyvezető igazgatója. A postai zárásnak nevezett időpontra az oldalak elkészülnek, ám a legfrissebb hírek egy későbbi lapzártakor felváltják a délutániakat, s nemegyszer teljes oldalakat is cserélnek, amihez gyors technika és személyzet is kell - a nagyszámú külföldön nyaraló hazánkfia mellett."

Mutatóba
A Sanoma Budapest Kiadói Rt. éves szinten közel kétmillió kiadványt értékesít az ország határain kívül, ez a mennyiség az összes értékesített példány 1,9 százaléka - mondja a cég árusterjesztési igazgatója, Somlainé Szlávik Éva. „Kiadványaink több csatornán jutnak el a határon túli magyarlakta területekre. Előfizethetők külföldre és külföldről a Magyar Postánál és a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél. A szomszédos országok magyarlakta területeire, Szlovákiába, Szerbiába, Romániába, valamint távolabb, Kanadába a Color Interpress Kft.-n keresztül jutnak el kiadványaink utcai árusításra. A Color Interpress területenként több terjesztővel van szerződéses kapcsolatban." A Sanoma közvetlen viszonyban áll egy ukrajnai terjesztővel is, mely Kárpátalján több településen, könyvesboltokban értékesít minimális mennyiségű magazint.

A Nők Lapja a favorit
Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a Sanoma magazinjainak jelentős hányadát hírlapárushelyeken értékesítik a magyarlakta területen, ott, ahol egész évben kaphatóak a sajtótermékek. Az árusforgalom megoszlása országonként a következőképpen alakul: Szlovákia 68, Románia 27, Szerbia 4,5, Kanada 0,5 százalék.
A kiadó újságjai közül külföldön legtöbben a Nők Lapja hetilapra fizetnek elő, megközelítőleg kétezer fő, ebből közel négyszázan Európán túliak. Mintegy 45 országból van megrendelőjük, például Izraelből, Ausztráliából, Japánból, Bolíviából, Új-Zélandról, Chiléből, Angolából, Izlandról és Mexikóból is.
„Mivel a nyomtatott sajtó kultúra- és nyelvfüggő termék, csak azon országokban számíthatnak lapjaink érdeklődésre, ahol számottevő magyar ajkú lakosság él. Gazdaságossági megfontolásokból nem éri meg a kiadónak alacsony példányszámban értékesíteni árusterjesztésben a közvetlen határainkon túl" - szögezi le Somlainé Szlávik Éva.

A turista is fontos célpont
A Ringier több országban is terjeszti napilapjait és magazinjait. „Vannak országok, például Szlovákia, Szerbia, Románia, ahol egész évben jelen vagyunk, és vannak, ahol csak szezonális jelleggel, mint Horvátország, Olaszország vagy Szlovénia - mondja érdeklődésünkre Bulyáki Iván, a Ringier terjesztési igazgatója. - Az igények természetesen a magyarlakta területekre koncentrálódnak. De ezek kielégítése nem mindenhol oldható meg a nagyon magas szállítási költségek miatt. Illetve a helyi piac sajátosságait is fegyelembe kell vennünk, a fizetőképes keresletet az árképzésnél, a logisztikai adottságokat a terjesztőpartner keresésénél és a többi." A cég egy éve bizományosi szerződés keretében tudja külföldre küldeni a lapjait, ami elősegíti az eladásnövekedést is. Azoknak az országoknak az eredményei kiemelkedők, ahol egész évben jelen vannak, így Szlovákiában a Blikk értékesítési tendenciája biztató, a magazinok pedig kimondottan jól teljesítenek a külföldi piacokon. Az eladás mértéke a hazai értékeítettpéldányszám 2-6 százalék között változik. A Ringier és az Euromedia kezdte meg a szezonális árusítást külföldön, és erre nagyon sok energiát is fordított. „Továbblépést azon környező országokban keresünk, ahol jelentős számú magyar turista fordul meg, és eddig nem voltunk jelen" - avat be a terjesztési igazgató.
A Ringier-nél úgy látják, hogy az értékesítési határokat a szállítás költsége, az adott ország forgalmi adója és főként a kiszállítási idő, illetve a megjelenés napja szabja meg. („B naposnál" későbbi megjelenés már fölösleges.) „Nagy előrelépést hozott például az EUhoz való csatlakozásunk a szlovákiai terjesztésben, mivel már vámkezelés nélkül megy ki a Blikk, így nem kell számolnunk azzal az időveszteséggel, amelyet elszenvedtünk korábban. Ez a tényező még nagyban gátolja az erdélyi terjesztés hatékonyságát" - mondja Bulyáki Iván.


Terjesztési formák

Árusterjesztés
Kiadói érdek az eladási helyek számának növelése. Ezt alapvetően a kistelepüléseken lehetne megtenni, ahová viszont drága eljuttatni a lapokat. Sok kiadó szerint össztársadalmi érdek, hogy a kistelepüléseket könnyen elérhessék kiadványaik, ezért többször sürgettek már állami szerepvállalást is.

Előfizetéses terjesztés
Magyarországon a viszonylag alacsony lapárak miatt a kiadók lapárbevételének nagy részét elviszi a terjesztés költsége. Németországban az átlagos előfizetői napilapár egy euró körül van, s ennek 25 százaléka a forgalmazási díj; itthon a jóval alacsonyabb, 75-80 forintos ár fele, 35-40 forint is a terjesztőhöz kerülhet, vagyis kevesebb pénz marad a kiadóknál, amelyek szerint ezekre az arányokra az államnak is figyelnie kellene.
A nyugat-európai példák alapján lehetne támogathatni a lapterjesztést nálunk is. Franciaországban a terjesztőcégekhez jut a direkt dotáció, Ausztriában pedig a kiadók kaphatnak direkt hozzájárulást a terjesztéshez. A kiadók egyébként nem tartják megfelelő színvonalúnak a postai lapforgalmazást, a posta viszont azzal érvel, hogy a terjesztési díjak nem nyújtanak elegendő fedezetet a fejlesztésekre. A problémák miatt a vidéki lapok kiadói saját terjesztőhálózatot építettek ki.

Ismét MagdaFeszt lesz Debrecenben

13 órája

Női sorsokat, női alkotókat mutat be a Szabó Magda írónő előtt tisztelgő harmadik MagdaFeszt, amelyet október 1. és 5. között rendeznek meg Debrecenben.

Nyilvános az 5G-s frekvenciaárverés résztvevőinek listája

2019. szeptember 13.

Három jelentkezőt – a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t – vett árverési nyilvántartásba szeptember 13-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Kávéházi élmény az otthonunkban

2019. szeptember 13.

Magyarországon is elérhetővé vállnak a Nestlé STARBUCKS at Home termékek. A magyarországi kiskereskedelmi és online forgalmazás szeptemberben indul.

Több mint 15 ezer néző a Film Maratonon

2019. szeptember 12.

Hatalmas sikerrel zárult tegnap este a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol több mint 100, főként felújított filmklasszikust, köztük 21 frissen restaurált magyar filmet mutatott be a közönségnek a Magyar Nemzeti Filmalap.

Nemzetközi elismerést kapott a BorsodChem Zrt.

2019. szeptember 12.

A kínai érdekeltségű kazincbarcikai vegyipari társaság, a BorsodChem Zrt. rangos nemzetközi elismerést kapott, a cég a fenntarthatósági munkájáért elnyerte az EcoVadis Arany medálját - írja az MTI.