2006. 3. szám | Jog

Joghézagok, viták, lapok

Lapregisztráció és védjegyeztetés

Habár a lapcím-regisztráció és lapbejegyzés egyszerű procedúra, mégis vannak olyan újságcímek, amelyeknek felvétele bonyodalmat okoz. A lapbejegyzés határideje hivatalosan 15 nap, noha kiadói körökben ennél sokkal hosszabb átfutási időkről hallani. Érdekes az is, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának lapnyilvántartási hatósága 14-15 ezer lapcímet jegyez az adattárában, a valóságban ezen lapoknak a háromnegyede nem létezik, vagyis nem jelent meg soha vagy már megszűnt. A bonyodalmakat fokozza, hogy a lapregisztálásnál lényegesen erősebb a védjegyoltalom, így egy lapcím nyilvántartásba vétele még nem jelent garanciát arra, hogy a kiadványt jog szerint meg is jelentethetjük.

A lapregisztrációt még az előző rezsimben vezették be a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény alapján. Az engedélyezési rendszert 1990-ben megszüntették. Az engedélyezés helyébe az egyszerű nyilvántartás lépett, állampolgári jogon most már bárki bármilyen sajtóterméket kiadhat. A változtatások eredménye az is, hogy már nemcsak jogi, hanem természetes személy is indíthat lapot. A lapcímek nyilvántartása azonban kötelező. Ez a kulturális tárca égisze alatt működő lapnyilvántartási hatóság feladata. Itt kell a lapot bejelenteni. Ehhez ma mindössze egy formanyomtatványt kell kitölteni és 12 ezer forintot befizetni. Az illetékszerű szolgáltatási díjat 1995-ben egy miniszteri rendelettel vezették be. A befolyt összeg a Magyar Államkincstárba kerül.

Bejegyzés 15 nap alatt
Ami az ügyintézési mechanizmust illeti, a lapcímbejegyzésnek a sajtótörvény értelmében 15 napon belül meg kell történnie. Gond akkor van, ha valaki 8- 20 lapcímet regisztráltat egyszerre, vagy hasonló mennyiségű módosítást kér. Mivel a lapnyilvántartási hatóságnál ketten dolgoznak, és igyekeznek tekintettel lenni arra, hogy ha a igényelt címen a lap már nyomdában van, a bejegyezés hiánya miatt ne bukja el a bejelentő a kiadványba fektetett pénzét, előfordulnak csúszások. Problémát okoz az is, ha kiderül, a kért lapcím már létezik. A NKÖM lapnyilvántartási hatóságának vezetője, Seregélyesi János főtanácsos azt mondja, ők nem bírálják el, hogy egy-egy lapcím szerencsés-e, vagy tetszik- e nekik. Csak akkor tagadnak meg egy címet, ha az már szerepel a nyilvántartásukban. Ilyenkor a bejelentőkérelmezőnek írnak egy levelet, hogy foglalt a cím, és arra kérik, keressen kiadványának új elnevezést. Még akkor is ez az eljárás, ha a lekötött címen soha nem jelent meg lap. Seregélyesi János azt mondja, a törvény nem szabályozza ugyan, hogy ilyen esetben mi a teendő, de nekik nem dolguk nyomon követni, hogy egy bejelentett címen később valóban adnak-e ki újságot. Sőt meg sem szüntethetnek lapot, még akkor sem, ha az alapító – például természetes személy – jogutód nélkül elhunyt.
Sokszor éppen egy regisztrált, de meg nem jelenő lap miatt nem tud valaki újságot indítani. Ilyenkor azt tanácsolják neki, járjon utána annak, hogy mi a helyzet az újsággal. Ha kiderül, valóban nincs már a piacon, akkor zokszó nélkül bejegyzik a címet ismét, amennyiben a lapcímaspiráns igazolja, hogy a korábbi lapalapító „eltűnt” – megszűnt vagy meghalt.
Annak felkutatására, hogy egy bejegyzett címen megjelenik-e újság, vagy sem, a lapnyilvántartási hatóságnak kapacitása sincs. Mindössze ketten látják el a regisztrációs munkát. Az adattárukban ma 14-15 ezer lap található. Seregélyesi János számításai szerint ezeknek mindössze alig egyharmada létezik. (1986-ban csaknem 1700 lapcím volt bejegyezve.) Tapasztalataira hivatkozva a főtanácsos azt állítja, ha az adatbázisukban egy kiadvány impresszumában három-négy év alatt nem regisztrálnak változást – például a kiadó nevében, vagy mondjuk a főszerkesztő személye ugyanaz –, akkor nagyon valószínűsíthető, hogy a lap már nem jelenik meg. Ôk csupán ennyi információt tudnak nyújtani a kérelmezőnek.


Junior itt is, ott is

Nemrégiben a másodfokon eljáró hatóság, azaz a kulturális miniszter, Bozóki András töröltette a lapnyilvántartásból a National Geographic Junior címet. A Sanoma Budapest Kiadói Zrt. ezen a néven szerette volna kiadni a gondozásában évek óta megjelenő nagy múltú tudományos-ismeretterjesztő kiadvány gyerekeknek szóló változatát. B. Csejtei Ildikó, a kiadó marketing- és PR-igazgatója azt mondja, mivel a National Geographic világszerte – tizenhárom országban – Kids vagy Junior néven jelenteti meg hasonló lapját, a Sanoma Budapest a márkahűséget szem előtt tartva a magyar köznyelvben jobban csengő, értelmezhetőbb és ismertebb Junior elnevezést választotta.
Arra nem gondoltak, hogy ebből probléma lehet. Már a nyomdában volt az első lapszám, amikor a Pesti Est Juniort kiadó Est Média tiltakozni kezdett a lapcím ellen. Béres Szilárd kereskedelmi és marketingigazgató azt mondja, ők tíz éve adják ki Pesti Est Junior című, ugyancsak ifjúsági kiadványukat. Mivel az újságjuk Junior néven vált ismertté a hazai olvasók körében, és tartalmában, célközönségében is sok a hasonlóság a Sanoma Budapest készülő kiadványával, úgy gondolták, védeni kell lapjukat. Nem tartják etikusnak, hogy hasonló címen hasonló jellegű újságot akar kiadni egy másik lapkiadó. Béres Szilárd hozzáteszi: más termék esetében nem kifogásolták volna a lapcímet.
B. Csejtei Ildikó azonban azt mondja, a két kiadvány sem küllemében, minőségében, sem tartalmában nem hasonlít egymásra, és különbözik a lapok terjesztési csatornája is. Ráadásul a Pesti Est Junior ingyenes kiadvány, az övék fizetős.
A kulturális miniszter határozata azzal indokolható, hogy a junior szót az Est Média évekkel ezelőtt védjegyoltalom alá helyeztette. A védjegyoltalom pedig erősebb, mint a regisztráció.
Amíg a kulturális miniszter nem hozta meg döntését, az Est Média úgy próbált visszavágni a Sanoma Budapestnek, hogy olyan újságcímek nyilvántartásba vételét kérte, amelyek hasonlítanak a Sanoma Budapest lapjaiéhoz. Bejegyeztette többek között a Bevállalós Nők Lapját (a Nők Lapjára hajazva) és a Pesti Est Storyt (a Story „konkurenciájaként”).
Béres Szilárd ezt azzal indokolja, a visszavágással mindössze az volt a céljuk, hogy kiderüljön, a lapbejegyzési rendszer jól működik-e, vagy sem. A másodfokú döntés után azonban ők maguk töröltették ezeket a címeket a lapnyilvántartásból.
Érdekes azonban, hogy amikor egy pécsi kiadó megjelentette a Sikeres Nők lapját, a bíróság úgy találta, a sikeres szó kellő mértékben megkülönbözteti az újságot a Nők Lapjától.



Régi nevek, új lapok
Volt arra is precedens, hogy jól csengő nevű régi újságok felújításával próbálkoztak egyesek. A Tükör, az Új Tükör, a Film, Színház, Muzsika vagy a Ludas Matyi esetében ismét kiadták a címet. Az más kérdés, hogy e lapok újjáélesztése nem volt igazán sikeres. Noha a lapbejegyzés egyszerű, sokan mégsem regisztráltatják kiadványukat. Ez főként időszaki, például politikai kampánylapok esetében fordul elő. Megtörténik olyan is, hivatkozik tapasztalataira Seregélyesi János, hogy ha valaki konkurenciát „fedez fel” a piacon, gyorsan ellenőrizteti, a versenytárs vajon betartotta-e a lapbejegyzési eljárást. Ha kiderül, hogy nem, akkor a területileg illetékes rendőrség dolga eljárni. Az ugyanis, ha valaki regisztráció nélkül ad ki lapot, szabálysértésnek minősül. A sajtórendészeti jogsértés másik fokozata a vétség – ez már a bűncselekmény kategóriájába sorolható. Noha a szabálysértés és a vétség közötti különbséget nem definiálja a törvény, a gyakorlatban a lapmennyiség a döntő: ha valaki regisztráltatás nélkül széles körben és nagy példányszámban terjeszti kiadványát, súlyosabb szankcióra számíthat, mint aki kisebb mennyiségben adja ki be nem jegyeztetett lapját.
Érdekes módon nincs védelme a történelmi lapoknak, mondja Seregélyesi János.

Jog és hagyomány
Amikor néhány éve szóba került a Nyugat című irodalmi folyóirat újraindítása, kisebb botrány keveredett. Az oka, illik-e ezen a patinás történelmi címem ma ismét megjelentetni újságot. Seregélyesi János akkor a saját szakállára a Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szerzői jogvédők állásfoglalását is kikérte. Mindannyian úgy találták, nem volna etikus meglovagolni a lap legendáját, de jogilag nincs akadálya új Nyugat kiadásának. Végül mégis elhalt a kezdeményezés.
A joghézagok, a törvényi szabályozás hiányosságai visszásságokra is lehetőséget adnak. Seregélyesi János szerint van, aki azért jegyeztet be egy lapcímet, hogy később milliókért adja tovább. Ilyesmi történt az Elle című női magazin esetében is. Egy újságírónő azt követően, hogy jó pár külföldi glossy magazin megjelent itthon is, azaz várható volt az Elle belépése a magyar piacra, regisztráltatta ezt a lapcímet – ami azért történhetett meg, mert a külföldi újságcímeket nem tartja nyilván a hivatal –, majd amikor a francia kiadó ezen a címen Magyarországon is szerette volna megjelentetni az azonos elnevezésű magazinját, nem sikerült neki. Francia pletykák szerint az újságnevet foglaló több millió forintot szeretett volna a címért cserébe kapni. Ezért kezdetben Elle Magyarország néven adták ki a magazint, majd egy hosszadalmas bírósági eljárás után az újságírónő kénytelen volt elállni a címtől.


Kettős védelem, több jogvita

A lapok kettős védelme, azaz regisztrálásán kívül védjegyoltalom alá helyeztetése az elmúlt években általánossá vált. Mégis megszaporodtak az írott sajtóban a vitás jogi helyzetek és perek – mondja dr. Sarkady Ildikó ügyvéd, médiajogász. Ennek oka, hogy a kulturális tárca lapnyilvántartási hatóságának mindössze egyetlen információja van a bejegyzendő lapról, jelesül annak címe. A bejelentési lapon ugyanis ennyit kell megjelölni (természetesen az alapítón, a kiadón és a főszerkesztőn kívül).
A sajtóról szóló törvény ugyanakkor tartalmaz a lapindításhoz szükséges nyilvántartásba vétel megtagadásához kritériumokat, azaz rendelkezik a kiadványok tartalmára, címére, grafikai megjelenésére, külalakjára vonatkozó elvárásokról. Ha a sajtótermék tartalma bűncselekményt vagy arra irányuló felhívást valósít meg, közerkölcsöt vagy személyiségi jogot sért, vagy küllemében már hivatalosan létező lap látszatát kelti, illetve címe, grafikai megjelenése, külalakja vagy egyéb jellemzője hasonlít egy már bejegyzett lapéhoz, és így a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, akkor törölhető a lapnyilvántartásból, vagy megtagadható a nyilvántartásba vétele.
Dr. Sarkady Ildikó Védjegy és lapcímvédelem az írott sajtóban című írásában (In: Médiajogi írások, Új Mandátum Kiadó, 2005) arra hívja fel a figyelmet, hogy a NKÖM lapnyilvántartási hatósága ezeket a kritériumokat csak akkor tudja ellenőrizni, ha már egy lapszám napvilágot látott. A minisztériumi regisztrációra azonban, amely nélkül nem jelenhet meg kiadvány, ezt megelőzően kell sort keríteni.
A médiajogász úgy látja, a sajtószabadság egyik legnagyobb vívmánya, hogy a lapkiadás nincs engedélyhez kötve. Ugyanakkor a lapok közötti megkülönböztetést polgárjogilag biztosítani kell. Mivel a kilencvenes évek óta az írott sajtó sem mentes a versenyjogi vitáktól, és óriási a harc az olvasókért, a piac védelméért, felmerült az ötlet, hogy azt, amit meg lehet csinálni például egy csokipapírral, azaz védjegyoltalom alá lehet helyeztetni, lapcímekkel, logókkal, grafikai elemekkel (például ábrákkal) is meg lehessen tenni.
Ma már általános gyakorlat a sajtóban, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz védjegybejegyzési kérelmet nyújtanak be. Igaz, hogy ennek átfutása olykor két évig is eltarthat, hívja fel a figyelmet dr. Sarkady Ildikó, de a beadott kérelem elsőbbségi jogot nyújt a kérelmezőnek. Azaz ha valaki lapnyilvántartásba vetet egy címet, más pedig egyidejűleg védjegyoltalmat kér rá, az utóbbi adhat ki ilyen címen újságot. Csakhogy a minisztériumi lapnyilvántartási hatóságnak nem kötelessége ellenőrizni, hogy védjegyoltalom alatt van-e az igényelt lapcím. (Annyit tehet, igazolást kér arról, a cím védjegyoltalom alatt áll.) Így aztán elvileg előfordulhat, hogy két különböző kiadó ugyanazon a néven jelentet meg lapot, vagy megtévesztésig hasonló logót, grafikai ábrákat használ. A védjegyjogi védelem azonban kizárólagos használati jogot ad a jogosultnak.
Dr. Sarkady Ildikó a jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyosztálya és a NKÖM lapnyilvántartási hivatala közötti kapcsolat, például online rendszer kiépítését szorgalmazza. Noha a bírósági gyakorlat a jogi ellentmondásokat és a törvények közti kollíziót feloldotta, a két hatóság kapcsolata – amely lehetővé tenné az adategyeztetést – hozzájárulna a tisztességes piaci magatartás folytatásához, a jogviták mielőbbi megoldását, sőt azok megelőzését is szolgálná.

Folytatja támogatási tevékenységet az NFI

2 órája

Az NFI elsődleges célja a koronavírus miatt kialakult helyzetben a filmipar szereplőit érintő veszteségek mérséklése és a támogatási tevékenysége révén folyamatos munkalehetőség biztosítása a magyar mozgóképszakmának.

Hazai énekesek otthonába látogat el a Sláger FM

3 órája

´Maradj otthon´ címen videosorozatot indított útjára a Sláger FM, amelyben a hazai zenei élet képviselőit – valamint a Sláger FM műsorvezetőit – otthoni önkéntes karanténjukból szólaltatják meg, videointerjú keretében.