2006. 6. szám | Jog

Ingyen van, sokszor mégsem kérik

ISSN-gondok

Az ISSN számok beszerzése egyszerű és ingyenes, a kiadók sokszor mégis elvétik ezzel kapcsolatos teendőiket. A leggyakoribb hibákról, a problémák kiküszöböléséről Gazdag Tiborné Török Erzsébettel, a Magyar ISSN Nemzeti Központ igazgatójával beszélgettünk.

Az ISDS (International Serials Data System) rendszert az UNESCO UNISIST programja keretében hozták létre időszakos kiadványok, periodikák nyilvántartása céljából. A nemzetközi hálózatnak világszerte 80 tagja van, Magyarország 1976-ban csatlakozott hozzá. Hazánkban, az Országos Széchényi Könyvtárban, három fővel üzemel a Magyar ISSN Nemzeti Központ. Ide futnak be a kiadásra váró lapok tervezetei, s a központnak betekintése van a köteles példányokba is.
A sajtótörvény rendelkezik arról, hogy minden időszakosan megjelenő kiadványt nyilvántartásba kell venni. „Ezt a regisztrációt gyakran összetévesztik a kiadók a Magyar ISSN Nemzeti Központ tevékenységével, pedig két különálló nyilvántartási eljárásról van szó” – magyarázza Gazdag Tiborné Török Erzsébet. A központ igazgatója arról tájékoztatta lapunkat: a kiadók ISSN szám kérelmeiből látható, hogy az utóbbi néhány évben újabb szereplőkkel bővült a lappiac. Míg 2003-ban 161, 2004-ben 222, 2005-ben pedig 880 e-mailen küldött ISSN szám igénylés érkezett a központba, 2006 első fél évének végéig 600 e-mailes igénylés futott be.
Az időszakosan megjelenő kiadványok kétféle módon kaphatnak ISSN számot. Az első esetben a kiadók konkrét laptervvel keresik meg az ISSN-központot. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium lapnyilvántartási eljárásával ellentétben az ISSN számok kéréséhez nincs külön formanyomtatvány, mégis meghatározott szempontok alapján kell jelezni a lapalapítási szándékot.
Tudatni kell a központtal a lap tervezett tematikáját, tartalmát, azt, hogy mikor, milyen gyakorisággal és mekkora példányszámban tervezik a kiadvány megjelentetését, valamint azt, hogy mekkora lesz az adott lap oldalterjedelme, és hogyan tervezik a terjesztését. A minisztériumi regisztrációval ellentétben az ISSN szám kérése ingyenes, nem ró anyagi terhet a kiadókra. A szám igénylésekor a kiadóknak a címoldal és az impresszum tervét is el kell juttatniuk a központhoz.

Típushibák
A lapkiadók gyakran az impresszum kapcsán követnek el hibákat. Előfordul, hogy összetévesztik a szerkesztőség munkatársainak felsorolásával, ám az impresszumban a kiadó nevét, a felelős kiadót, annak székhelyét és elérhetőségét, a lapalapítót, a példányszámot, a lapot előállító nyomdát és – amennyiben van ilyen – a lapot kiadó testület nevét kell feltüntetni. A lapkiadó társaságok gyakran elfelejtik megadni a példányszámot a kiadvány impresszumában – ez különösen az elmúlt pár évtizedben vált rendszeres gyakorlattá.
„Sokszor a lapszámok jövőbeni számozási rendjét felejtik el megtervezni (például I. évfolyam 1. szám vagy 2006/1. szám stb.), pedig a számozás, a kronológiai megjelölés az időszaki kiadványok egyik formai jellemzője. A kiadvány számára megállapított ISSN azonosítót a vonatkozó szabvány (MSZ ISO 3297) ajánlása szerint a borítófedél jobb felső sarkán kell elhelyezni, de elfogadható az is, ha az impresszumban tüntetik fel” – mondja a központ igazgatója.
A kiadók akkor is hibáznak, amikor egy adott lap mutációihoz – például különböző városokban megjelenő, regionális verzióihoz – elmulasztják az önálló ISSN szám beszerzését. Ezek a lapok azonban különálló kiadásváltozatnak minősülő sajtótermékek, saját hozzárendelt ISSN számmal.
Szintén kevesen tudják az érintettek közül, hogy egy adott lapcím lényeges változása – új szóval bővül a cím, vagy lecserélődnek a címet alkotó szavak – szintén az ISSN szám változását vonja maga után. A kiadványok akkor is kapnak ISSN számot, ha a kiadótól ezt előzetesen senki nem igényelte: ilyenkor többnyire a nyomda által küldött köteles példány megérkezésekor szerez tudomást a lapról az ISSN-központ. „A köteles példányok szolgáltatása alól nem mentesülhetnek a kiadók. Minden Magyarországon előállított, legalább ötven példányban sokszorosított sajtótermékből hat darabot, míg az elektronikus hordozón (CD, DVD) elérhető kiadványokból három példányt el kell juttatni az Országos Széchényi Könyvtár részére” – teszi hozzá Gazdag Tiborné Török Erzsébet. Nyomdai mulasztás esetén a kiadónak kell köteles példányt szolgáltatni, s a gondatlansággal okozott károkat megtéríteni. A köteles példányok beszolgáltatása nem csak adminisztratív teendő: elmulasztása esetén a kiadó szabálysértési eljárás alá vonható, s példányonként ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Meditálnak a legújabb Barbie babák

2 perce

A testi és lelki feltöltődésről szól a Barbie forgalmazója, a Mattel legfrissebb, rengeteg kiegészítővel kapható babakollekciója.

Folytatja támogatási tevékenységet az NFI

3 órája

Az NFI elsődleges célja a koronavírus miatt kialakult helyzetben a filmipar szereplőit érintő veszteségek mérséklése és a támogatási tevékenysége révén folyamatos munkalehetőség biztosítása a magyar mozgóképszakmának.

Hazai énekesek otthonába látogat el a Sláger FM

4 órája

´Maradj otthon´ címen videosorozatot indított útjára a Sláger FM, amelyben a hazai zenei élet képviselőit – valamint a Sláger FM műsorvezetőit – otthoni önkéntes karanténjukból szólaltatják meg, videointerjú keretében.