2007. 11-12. szám | Hirdetés

Ingyenes lapok a magyar piacon

A hatékony sajtóhirdetés IV.

Hegedűs István, a Budapesti Piac ügyvezető igazgatója prezentációjában egy igen jelentős terület legfrissebb számait mutatta be. „Szinte az egész országban, a legkisebb településektől a legnagyobbig mindenütt találkoznak az emberek ingyenes terjesztésű lapokkal (a szakzsargonban: intlapok), ám ez a szegmens méltatlanul kevés figyelmet kap még a szakmai fórumokon is” – mondta az előadó.
Mindmáig nem született olyan felmérés, amely lehetővé tette volna az ingyenes lapok piacának összesítését. Az érintett kiadók idén nyáron maguk láttak hozzá a feladathoz: a Budapesti Piac és az MTG Metro Gratis a négy nagy regionális kiadóval, az Axel Springerrel, az Inform Médiával, a Lapcommal és a Pannon Lapok Társaságával összefogva mérte fel a piacot.
„Miért fontos ez a szegmens?” – tette fel a kérdést az előadó. Több érvet is felhozott. Évek óta ez a legolvasottabb lapcsoport, az öt legnagyobb példányszámú auditált kiadványból három ingyenes. A tíz legolvasottabb lap között országos viszonylatban két, Budapesten pedig négy ingyenes terjesztésű található. Az olvasottság 2003 előtti állapotát a felmérés nem érintette, így azt most nem tudjuk megmondani, mikor vált a legolvasottabb lap­csoporttá az ingyenes lapok szegmense.
A konferencián bemutatott vizsgálat 582 intlapra terjedt ki. „Ez nagyon nagy szám, de még mindig nem foglalja magában az összes ingyenes terjesztésű lapot, a teljes kör legalább 1500 címet jelent” – tette hozzá Hegedűs István. A felmérésben lapnak tekintették azokat a kiadványokat, amelyek a lapnyilvántartásban sze­repelnek, azaz a vizsgálatba nem vonták be az áruházi katalógusokat és az egyéb reklámhordozó, de „címtelen” kiadványokat.
A megjelenés gyakorisága szerint a szegmensben a heti-, a két­heti és a havilapok a meghatározók, ezek jelentik az összes cím közel 90 százalékát. A legkedveltebb formátum az A/4-es. Az összpéldányszám alapján a hetilapok a dominánsak, havi 30 milliós darabszámmal. (A kategóriában Budapest részesedése meghaladja a 40 százalékot.) Az ingyenes lapok összpéldányszáma egy átlagos hónapban közel 49 millió, ez éves szinten mint­egy 587 millió ingyenes terjesztésű lappéldányt jelent. Háztartásokra lebontva pedig 12 darab kiadványt havonta, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít, így a szegmensben vélhetően még jelentős tartalékok vannak. A területi megoszlás igen differenciált.
A terjesztési mód szerinti összesítés azt mutatja, a döntő többség a klasszikus postaládás terjesztést alkalmazza. Ez a hagyományos és a leginkább ellenőrizhető eljárás, de a szektor a terjesztési módszerekben is meglehetősen innovatívnak mutatkozik.
A címek terjesztési területek szerinti megoszlása azt jelzi, hogy a szegmensben a városok és az agglomerációk dominálnak, ám elképzelhető, hogy a kistelepülések kiadványai sok esetben nem kerültek be a felmérésbe.
Az ingyenes lapok valamivel több mint fele tartalmaz valamilyen szerkesztőségi jelegű tartalmat (cikket, tévéműsort). Ha a terjesztett példányok alapján nézzük, ez az arány már 70 százalékos. A lapok fejlesztésének fő iránya a szerkesztőségi tartalom megjelenése, ez egyértelműen hozzájárul a sikerességükhöz.
A vizsgálatban szereplő lapok 2006-os összesített net net hirdetési árbevétele meghaladja a 13,3 milliárd forintot (de a teljes szegmens felmérése akár 25 százalékkal magasabb eredményt hozhat).
Az ingyenes terjesztésű lapok tehát jelentősen növelik a nyomtatott sajtó részarányát a magyar reklámpiacon: velük a nyomtatott sajtó árbevétele voltaképpen magasabb, mint a televíziók 72 milliárdos árbevétele, így a reklámtorta legnagyobb szeletét valójában a sajtó hasítja ki.
Hegedűs István azzal zárta prezentációját: ez egy igen érzékeny szegmens, amely növekedésben van. „A 2006–2008-as időszak a belföldi fogyasztásban ugyan három szűk esztendőnek minősül, de éppen emiatt növekednek az ingyenes terjesztésű lapok, hiszen tömegelérésben rendkívül hatékony médiának számítanak.”

Borsodi YouTube sztárról készül mozifilm

1 napja

Egy kelet-magyarországi szociodráma, és egy Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készülő sci-fi animáció gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet.

Mentes gasztrofesztivál lesz Budapesten

1 napja

A tavalyi siker után visszatér a MentesFeszt, ahol a vega burgertől a mentes gofrin át egészen a tücsöklisztig minden különlegességet kipróbálhatnak az érdeklődők.

Még bárki lehet az év fiatal vezetője

1 napja

Meghosszabbított határidővel keresik az Év Fiatal Vezetőjét azok között, akik már 40 éves koruk előtt kimagasló eredményeket értek el vezetőként.