2007. 11-12. szám | Szervezetek

Sokasodó gondok és hosszú távú optimizmus

A MÚOSZ problémásnak látja a szakma helyzetét

Higgadtabb, jobb hangulatú szervezeti élet és sokasodó személyes gondok, hosszú távú optimizmusra jogosító pénzügyi keretek és elégedetlen újságírók – a MÚOSZ legutóbbi küldöttgyűlésének plenáris tanácskozásain és az ülések közötti szünetekben e kettősség körül forgott a szó. A MÚOSZ kölcsönösségi alapon nyitott a média más szerep­lőivel való együttműködésre, a laptulajdonosoktól többek közt cégeik arculatának karakteres megfogalmazását várja.

munkatársunktól szerk@lapkiadas.hu


2003 és 2007 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége konszolidálta ingatlanportfólióját, és ezzel megteremtette a szer­vezet stabil anyagi alapjait – jelentette a tanácskozást megnyitó beszédében a küldöttgyűlésnek Eötvös Pál, a MÚOSZ elnö­ke. Szintén ő volt az első, aki a tanácskozáson – mindjárt az elnök­ség beszámolójában – megfogalmazta a tagságot aggasztó problémákat. Azt, hogy romlik a szakma presztízse, az újságírás tovább kommercializálódik, túlsúlyba került a szórakoztató média, a felsőoktatás ontja a többnyire alulképzett utánpótlást, a minőség fogalma pedig szinte definiálhatatlanná vált.

Nem javult a létbiztonság
Az elnök markáns helyzetértékelését visszaigazolták a konkrét eg­zisztenciális és szakmai hátrányokat soroló küldöttek is, ami­kor megvonták az elmúlt három és fél év mérlegét. Sokan érzik saját bőrükön, hogy nem javul az újságírók létbiztonsága, a mun­ka­hely gyakran nehéz szívvel vállalható kompromisszumok árán őrizhető meg, a jövedelmek érdemben nem emelkednek, több támadásnak van kitéve és nehezebben védhető a szerzői jog, és összes­ségében, de különösen a helyi önkormányzatokhoz kö­tő­dő médiumoknál nagyobb a kiszolgáltatottság.
A sajtó minden területén aktív tömegszervezet vagy a szakmai értékrend tisztázásán és fejlesztésén munkálkodó, az újságírás te­kintélyét visszaszerző elit alakulat? A tanácskozók első pillantásra ellentmondó víziókat vázolva is jelezték igényüket a szoro­sabb szervezeti kapcsolatokra, az eredményesebb személyes és szer­kesztőségi érdekérvényesítésre, a műhelymunka meg­óvá­sá­ra, az újságírói függetlenség és a sajtósza­bad­ság védelmezésére, a stabil és változó értékek világához irány­tűt adó beszélge­té­sek­re, a konfliktusok azonosítását és a meg­oldások fel­tá­rá­sát segítő eszmecserékre – vagy egyszerűen csak kicsit több „szakmázásra”.
A MÚOSZ előtt minden jel szerint összetett s talán a média más szereplőivel együtt hatékonyabban megoldható feladatok állnak, amelyek kapcsán a kiadókat is új elvárásokkal szembesítheti a szövetség. Lehet-e közös ügye a nyomtatott sajtó tulajdonosainak és az újságírók érdekében fellépő MÚOSZ-nak a közeljövőben, és ha igen, milyen?
A Lapkiadás kérdésére Eötvös Pál elmondta, hogy bár a pult ellentétes oldalán állnak, ahogy már volt, úgy a jövőben is lehet lényeges kapcsolódási pont a lapok kiadói és a nyomtatott sajtó munkatársai, így az Magyar Lapkiadók Egyesülete és a MÚOSZ között. Komoly és őszinte együttműködés, szívós közös lobbizás eredménye például az újságírók foglalkoztatásának új formájaként a szakma egészét érintő ekho, amely – különösen a kitűzött célok tükrében – nem a legjobb ugyan, mégis a legtöbb, ami az adott körülmények között a sajtó két meghatározó oldalának összefogásával reálisan elérhető volt.
Eötvös Pál szerint akár az újságírók helyzete is közös üggyé válhat. Különösen a jövedelmi pozíciók javításában és a foglalkoztatási stratégiák finomításában lát – tárgyilagos érdekegyeztetés mellett – mindkét oldalnak előnyöket kínáló lehetőséget.

Október 12–13-án a budapesti Hotel Agróban tartotta küldöttgyűlését a legnagyobb hazai újságíró-szervezet. A ta­nács­kozáson a civil egyesületként működő Magyar Újságírók Országos Szövetsége 5200 tagját 114 küldött képviselte. A szer­vezet módosította alapszabályát, amelyben nagyobb hangsúllyal kapott helyet többek közt az, hogy a MÚOSZ „képviseli a szakma érdekeit nyilvánosságpolitikai, média­szabályozási és más, a szakmát érintő jogalkotási kérdésekben”, „feltárja és támogatja a magyar újságírás mindenkori – múlt-, jelen- és jövőbeli – értékeit”, valamint „szorgalmazza, hogy a média szereplői, munkáltatók (tulajdonosok) és mun­ka­vállalók egyedi, kölcsönösen elfogadott, nyilvános és át­lát­ha­tó szakmai és etikai foglalkoztatási normákat dolgozzanak ki, és ennek alapján kössenek megállapodásokat”. A küldött­gyűlés négy évre megválasztotta az újságírók szövetségének tisztségviselőit: a MÚOSZ elnöke ismét dr. Eötvös Pál, alelnöke Acsay Judit és Tóth Károly, a választmány elnöke Csillag ­Sándor, az etikai bizottságé dr. Halák László, az érdekvédelmi bizott­ságé pedig Móza Katalin lett.


Utánpótlás-cunami
A kiadók ma még profitálnak abból, hogy a médiát oktató intézményekből kilépő friss erők egymás sarkát taposva ostromolják a pályát: az „utánpótlás-cunami” élesebb munkaerő-piaci versenyt generálva kedvez az újságírói jövedelmek alacsonyan tartásának, a bérharcok visszaverésének.
A „médiakarrier-konjunktúra” azonban Eötvös Pál szerint meglehetősen relatív és rövid távú előny, hiszen az olcsó foglalkoztatással elkerülhetetlenül együtt járó kontraszelekció és fluktuáció ma már mindenki számára érzékelhetően a minőség rovására megy. Szintén kockázatot jelent, hogy a gyors személycserék miatt a lapoknál nem jöhetnek létre a klasszikus műhelymunka feltételei, nincs mód a gyakorlati tapasztalatok átörökítésére, így nem nőhet föl egy komolyabb feladatokkal terhelhető, megbízhatóan hadra fogható, professzionális gárda. Részben ez az oka annak, hogy a sajtón máris nyomot hagyott a felületesség és az igénytelenség, ami felelősségteljes laptulajdonosnak hosszú távon aligha lehet érdeke.
Miközben a médiatulajdonosoktól több megfontoltságot és pers­pektivikusabb építkezést vár a személyzeti stratégiában, Eötvös Pál az újságíró-szövetségben szintén szükségesnek tartja a szemléletváltást. A MÚOSZ-nak arra kell törekednie, hogy az esetleges konfliktusokat, érdekellentéteket lehetőleg köz­vet­lenül kialakulásuk helyén és minden érintettel együttműködve, az adott munkahelyek sajátosságaira figyelemmel kezelje. Ehhez a kiadók és az újságírók számára egyaránt értékes hátteret jelentene, ha a zömmel külföldi tulajdonú nagy kiadók a magyar piacon szintén anyavállalataik odahaza már elfogadott normái és mintái szerint működnének.

Etikai normák
A szervezet elnökének véleménye szerint mindkét oldal sok csalódástól kímélhetné meg magát, és lényegesen kevesebb volna a konfliktus, ha például a Németországban bevett gyakorlatot követve a nagy kiadók – a Springerhez vagy a Gruner + Jahrhoz hasonlóan – nálunk is megfogalmaznák és nyilvánossá tennék szakmai küldetésüket, etikai normáikat és főbb foglalkoztatási elveiket, s ezek alapján kötnének megállapodást a lapjaikat készítő munkatársakkal. A tulajdonosi és az alkalmazotti körök közötti, a munka karakteréhez igazodó, műhelyspecifikus foglalkoztatási, szociális és etikai kérdéseket érintő külön megállapodások igénye egyébként a küldöttgyűlésen is felmerült, azok szorgalmazása a szervezet fő feladatai között annak alapszabályába is bekerült.
Az elvárások pontos és egyértelmű megfogalmazása a médiatulajdonos és az újságíró közös sikerének záloga lehet, hiszen a sokszínűvé vált média sokszínű feladatokat ad, ma már evidensen különbözik egymástól a kiadványok, például egy gazdasági hetilap és egy bulvárlap stílusa és belső követelményrendszere. Ez a rugalmasságot jelző ajánlás természetesen nem jelenti azt, hogy a MÚOSZ előzékenyen alkalmazkodva lemondana a szövetség saját normáiról és azok alapvetéséről – hangsúlyozta a szervezet elnöke. Azt viszont igen, hogy a különböző orgánumok karaktere szerint, az eltérő kiadói credók ismeretében könnyebb volna meghatározni a legnagyobb közös osztót, vagyis azokat a kölcsönösen elfogadható és követendő értékeket, amelyekre mindkét oldalon hatékonyabb és méltányosabb érdekérvényesítés épülhet.
Az újságírók és a kiadók értékcentrikus együttműködésére egyébként az ekhón túl is volt már sikeres példa, hiszen a mindkét felet egyaránt irritáló, egyre durvább hírlopások elleni fellépést, a tavalyi-tavalyelőtti „Csak tiszta forrásból!” akciót a MÚOSZ is támogatta.


A szervezet elnökének véleménye szerint mindkét oldal sok csalódástól kímélhetné meg magát, és lényegesen kevesebb volna a konfliktus, ha például a Németországban bevett gyakorlatot követve a nagy kiadók – a Springerhez vagy a Gruner + Jahrhoz hasonlóan – nálunk is megfogalmaznák és nyilvánossá tennék szakmai küldetésüket, etikai normáikat és főbb foglalkoztatási elveiket, s ezek alapján kötnének megállapodást a lapjaikat készítő munkatársakkal.

Fido Didóval ünnepli a 90. születésnapját a 7UP

17 órája

A 90-es évek ikonikus figurája, Fido Dido most visszatért. A 7UP idén júliusban ünnepelte 90. születésnapját, és a jeles alkalomból termékei csomagolásán visszahozta a népszerű márkahőst.

Kémikus tematikus nap a Da Vinci TV-n!

21 órája

Szeptember 21-én szombaton délután a kémia varázsát hozza el a gyerekek számára a Da Vinci TV. Szó lesz mindenről, amit az anyagok változásaival foglalkozó természettudománnyal kapcsolatban tudni lehet.

Tarolnak a Soproni Óvatos Duhajok

1 napja

Kiemelkedő eredményt ért el a Soproni Óvatos Duhajok a világ egyik legismertebb sörversenyén, az International Beer Challange-en.

Az Eurosport közvetíti az idei tenisz Laver-kupát

1 napja

Az Eurosport megállapodott az idei tenisz Laver-kupa élő és dedikált többplatformos közetítéséről több mint ötven európai piacon. A versenyt idén szeptember 20–22. között rendezik Svájcban, a genfi Palexpo-ban.