2008. 11-12. szám | Interjú

Felkészülünk a holnapra egy gyorsan változó piacon

Reiner Mittelbach, az IFRA vezérigazgatója az iparág jövőjéről

Az IFRA november 20–21-én Budapesten tartja a Beyond the Printed Word – Cashing in on digital success című ­konferenciáját. A rendezvény előtt Reiner Mittelbach úrral, a nemzetközi szervezet vezetőjével beszélgettünk az átalakuló ­média­piac sajátosságairól és a kiadói iparág előtt álló lehetőségekről.

munkatársunktól szerk@lapkiadas.hu


Az IFRA-t eredetileg INCA (International Newspaper Colour Association) néven hozta létre 1961-ben egy belga, egy német és egy brit cég, a színes nyomás minőségének javítása érdekében. Ma ismert nevét 1970-ben vette fel, amikor egyesítették erőiket a FIEJ-zsel (Fédération Internationale des Éditeurs de Journaux, Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége). Melyek voltak a közel fél évszázados fejlődés fő állomásai? Hogyan határozná meg ma az IFRA misszióját?
Az IFRA kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyezett a technikát és üzletet érintő kérdésekre. Természetesen a korai időszakban minden figyelmünket lekötötte a fekete-fehérről a színes, majd a teljesen színes nyomtatásra történő váltás. Részt vettünk az ólomszedésről a számítógépes tördelésre való átállásban is, amit követtek a termelési rendszerek, és napjainkban már a lapkiadói iparhoz kapcsolódó összes rendszerrel foglalkozunk, köztük a tartalommenedzsmenttel, a szerkesztéssel és a hirdetéssel. A di­gitális platformok fejlődésével már nemcsak a papíralapú tevékenységre, hanem a digitálisra is kiterjed a figyelmünk. Az utóbbi évtizedben meglehetősen erős nemzetközi jelenlétet építettünk ki. Működnek irodáink Ázsiában, Indiában, Svéd­országban, Franciaországban, Spanyolországban és az USA-ban, valamint más országokban is vannak képviselőink.
Napjainkban az IFRA már az egész világot átfogó szervezet, amely a lapkiadói ipar jövője érdekében tevékenykedik. A technikával és üzlettel kapcsolatos minden kérdésben az iparág partnerének tekintjük magunkat. Az IFRA a technikát tartja az üzlet hajtóerejének, míg az üzletet az új technika kifejlesztése mögötti hajtóerőnek. Emellett ötletek és tapasztalatok cseréjét szolgáló nemzetközi platform is vagyunk tagjaink számára, amibe beletartoznak a lapkiadók és a kereskedők is.
Az IFRA lényege a kutatási tevékenységünk, melynek során arra törekszünk, hogy a releváns kérdések felvetése és elemzése, valamint a megszerzett tudás alkalmazása révén gyarapítsuk a tagjaink rendelkezésére álló ismereteket.
Az egyesület ma mintegy háromezer tagot tömörít a világ nyolcvan országából. Melyek a tevékenységük fő terü­letei, mekkora szervezettel dolgoznak, és milyen bevételi források állnak az egyesület rendelkezésére?
Mint mondtam, tevékenységünk középpontjában a kutatás áll, amit regionális bizottságok és egy központi tanácsadó testület irányít. Ezért biztosak lehetünk abban, hogy nem kerüli el figyelmünket egyetlen trend sem a világon, beleértve ebbe azok regionális aspektusait is. Kutatási eredményeinket a Special Reports, az erősen a jövőre koncentráló Where NEWS? és a nemrég indított, a havonta megjelenő IFRA Magazine részét képező Flashlight Reports sorozatok formájában hozzuk nyilvánosságra. Rendszerint négy nyelven adjuk ki ezeket.
Az IFRA ugyanakkor nem csupán kutatást jelent. Szakmai rendez­vé­nyeket is szervezünk Európában, Indiában és Ázsiában. Az IFRA Expo kétségtelenül az iparág legnagyobb nemzetközi találkozója a maga évi tízezer látogatójával. Tavaly nyílt meg először az IFRA India kiállítás, amelyet háromezren kerestek fel. Ezenfelül csaknem ötven egyéb rendezvényt szervezünk, köztük olyan nagy konferenciákkal, mint a Túl a nyomtatott világon című itt, Budapesten, de ezeken kívül még kisebb szakmai műhelyeket és szemináriumokat is tartunk. Mindemellett kínálatunkban szerepel a képzés, a tanács­adás is, különös tekintettel a newsroom-tanácsadásra.
Ön 2001-ben vette át az IFRA irányítását. Milyen fő célokat tűzött akkor maga elé?
A fő célkitűzésem az volt és jelenleg is az, hogy megőrizzük az IFRA jelentőségét az iparág számára. Ennek érdekében kezdetben bizonyos változásokra volt szükség, különösen a digitális platform felé való nyitásra anélkül, hogy megfeledkeztünk volna a nyomtatottról. Ehhez sokat kellett szakértelembe invesztálni, miközben a lapkiadás krízissel küzdött. A másik célkitűzés az volt, hogy jelentősen bővítsük kutatási tevékenységünket, úgy, hogy tagjainknak ezért ne kelljen többet fizetniük. Ezt csak az IFRA üzleti tevékenységének kiszélesítésével lehetett elérni. Rövi­den tehát a cél az volt, hogy az iparágban dolgozók nagyobb köre számára érdekesebb tartalmat kínáljunk.
Hét év elteltével hogyan értékeli az elért eredményeket? Van, amit mai tudása alapján másképpen csinált volna?
Azt hiszem, nem én vagyok a megfelelő ember arra, hogy az eredményekről beszéljek. Erre a tagjainknak és az IFRA igazgatótanácsának kell válaszolni. Egy dolog azonban biztos: a megbízás alapján végzett kutatásokra fordított kiadásaink 400 százalékkal gyarapodtak az utóbbi években, és az összes kutatási célú kiadásunk is több mint 100 százalékkal nőtt, közel kétmillió euróra. Napjainkban az IFRA világos stratégiával és világos prioritásokkal rendelkezik.
Október 27–30. között tartják a kiadói iparág legnagyobb seregszemléjét, az IFRA Expót. Milyen újdonságokat lát­hat, hallhat majd a közönség Amszterdamban?
Biztosan látni fogjuk a nyomdaipari és szerkesztőségi technika legfrissebb újdonságait. Számítok arra, hogy találkozunk majd a konvergencia irányába mutató erős trendeket tükröző rend­szerekkel is. Lesznek webtévével és mobiltelefonnal kapcsolatos megoldások is a kiállításon. Szerintem az egyik hangsúly arra helyeződik majd, hogy az új technika miként segíthet a költségek csökkentésében. Remélem, hallani fogok pozitív piaci híreket is, most, a pénzügyi válság idején, de nem vagyok túl optimista.
November 20–21-én Budapesten rendezik a Beyond the Printed Word – Cashing in on digital success című konferenciájukat. Melyek lesznek az idei, immár 16. World Digital Publishing Conference legfontosabb témakörei?
Úgy vélem, a legfontosabb témák aköré csoportosulnak majd, hogy miként készülhetünk fel a holnapra egy gyorsan változó pi­acon. Kjell Aamodt, a Schibsted vezérigazgatója erről fog beszélni nyi­tó előadásában. Nagyon várom, hogy a szakértők mit mon­da­nak majd a közösségi oldalak és az online videó sikerességét ille­­tő­en. Meg fogjuk tudni továbbá a felhasználók által generált tarta­lom­mal kapcsolatban is az igazságot. Szerintem nagyon ér­de­kes­nek ígérkezik a modern e-olvasókészülékek témája, ez olyan, igen gyorsan fejlődő terület, amelyre figyelmet kell fordítaniuk a lapoknak, ha nem akarnak lemaradni egy piaci lehetőségről.
Az IFRA kezdetben a lapkiadás technikai oldalára koncent­rált, majd – mint azt a mostani budapesti konferencia is tanúsítja – tevékenysége kiszélesedett, és egyre többet foglalkozik a médiavilág új jelenségeivel, annak sales- és marketingvonatkozásaival is. Milyennek látja a hagyo­mányos kiadói iparág perspektíváit? Meddig fogunk még nyomtatott újságokat, magazinokat olvasni?
A történelem során soha nem lépett egy médium a másik helyébe. Mind léteznek még, noha jelentős változásokon estek át. Szerintem a nyomtatott lapok még jó ideig velünk lesznek, de változniuk is kell. Fel kell adniuk az „egy méret mindenkinek jó” megközelítést, és el kell kezdeniük odafigyelni a különböző közösségekre. Végső soron az igazi kihívás az a lapkiadó vállalkozások számára, hogy a legnagyobb bizalmat élvező, prefe­rált hírforrás legyenek egy olyan világban, ahol információ-túltermelés folyik. Öregedő társadalomban élünk, ahol az emberek igen eltérő érdeklődési köröket alakítanak ki. A lapoknak lépést kell tartaniuk ezzel, és ennek tükröződnie kell kínálatukban. Ha megértjük a világhálót mint „a” kihívást, és a fogyasztóra összpontosítjuk tevékenységünket, amit fogyasztócentrikus kommunikációnak, CCC-nek nevezünk, akkor a megoldás az MMM, vagyis a multimédia, multicsatorna és multiplatform.
A nyomtatott lap pedig a platformok egyike.


IFRA was originally established in 1961 under the name INCA (International Newspaper Colour Association) by a Belgian, a German and a British company to improve the quality of colour printing. It was given its present name in 1970 when joining forces with FIEJ (Fédération Internationale des Éditeurs de Journaux). What have been the main stages in the progress made during the past nearly fifty years? How would you define the mission of IFRA?
From the very beginning IFRA did focus on matters around technology and business. Of course, in the early years there was full focus on the shift from black-and-white printing to colour printing and later on to full-colour printing. We also accompanied the change from hot metal to photo-type setting, which was then followed by production systems and today we cover the entire spectrum of systems relevant for the news publishing industry, which includes content management, editorial and advertising. With the development of digital platforms our focus shifted away from print only to today covering both the platform paper and with that print as well as the digital platforms. Over the last ten years we also developed quite a strong international presence with offices in Asia, India, Sweden, France, Spain and the USA and several representatives in other countries.
Today IFRA is a worldwide organization dedicated to the future of the news publishing industry. We see ourselves as a partner of the industry in all matters related to technology and business. IFRA sees technology as a main driver of business and business as a driver for the development of new technology. Also we are a worldwide platform for the exchange of ideas and experience among our members and that includes both news publishing companies and vendors.
The core of IFRA is our research activity, where we seek to expand the knowledge and understanding of our members by identifying and analyzing relevant issues and harnessing the gained knowledge for the betterment of our members.
At present, the association has three thousand members from eighty countries. What are the main areas of its activity, how big is the organization and what sources of income does the association have?
As I just said, the core of our activity is our research, which is ­guided by regional committees and a central advisory council. We therefore can be sure not to miss any trends in the world on the one hand and that we also cover regional aspects. Our research is published as “Special Reports”, the very much future oriented “Where NEWS?” reports and the recently launched “Flashlight Reports” which are part of our monthly magazine called IFRA Magazine. We usually publish in four languages.
But IFRA is more than research. We organise trade shows in Eur­ope, India and Asia. The IFRA Expo is certainly the biggest meeting place of the industry in the world with approximately ten thousand visitors every year. Since last year we do have a very successful IFRA India exhibition that attracted almost three thousand visitors. On top of that we organise about fifty events, starting with big conferences like “Beyond the Printed Word” here in Budapest, but also a number of smaller workshops and seminars. Training and consulting and here especially newsroom consulting completes our offering.
You took over control of IFRA in 2001. What were the main objectives you defined for yourself?
The main objective was and still is to always keep IFRA relevant for the industry. This requested in the beginning some changes, especially the move towards the digital platforms without forgetting the platform print. This made quite some investment in expertise necessary and that in times of the last newspaper crisis. The other objective was to significantly increase our research work without charging more for membership. This could only be achieved by growing the business side of IFRA. So in short the target was to offer more interesting content to more people in the industry.
After seven years, how do you rate the achievements? Is there anything that you would have done differently, with the insight you have today?
Well, I think I am not the right person to talk about achievements. This question needs to be answered by our members and by the IFRA Board. But one thing is certainly true and that is that we increased our expenses for commissioned research by almost 400 per cent over the last years and that we increased the overall spendings for research by more than 100 per cent to almost two million euros today. IFRA today has a clear strategy and a clear focus.
IFRA Expo, the biggest event in the publishing industry, is to be held between 27–30 October. What new things will there be for the audience to see and hear in Amsterdam?
We will certainly see latest developments in printing and mailroom equipment. I also expect to see developments in the world of systems that actually reflect the strong trend to convergence in newspapers. I also expect to see solutions for web-TV and mobile. I guess a focus will be on how new technology can help saving cost. And I hope to hear some positive news from the markets in this time of financial crisis, but I’m not too optimistic about it.
Your conference under the title “Beyond the Printed Word – Cashing in on digital success” will be held in Budapest on 20–21 November. What will be the most important ­topics on the agenda of the 16th World Digital Publishing Conference?
I think the most important topics will be on how to prepare yourself for tomorrow in a fast changing market, Kjell Aamodt, the CEO of Schibsted is going to speak about that in his keynote. I do look forward to listen about what experts report about the success of social networks and online video. And people will get to know the truth about user generated content. Very interesting,
I guess, will be the session about modern e-reading devices, an area that develops rapidly and an area newspapers must have a look at in order not to miss an opportunity in the market.
In the beginning, IFRA had focused on the technical side of publishing and later diversified its activities—as illustrated by the Budapest conference—with increased focus on new developments in the world of media, including sales and marketing. How do you see the prospects for traditional publishing? How much longer are we going to continue reading printed newspapers and magazines?
If we look back in history, it never happened that one medium replaced the other. They are all still existing but experienced significant changes. I do think that we will see printed newspapers for quite a while, however, also printed newspapers need to change. They need to give up on their “one size fits all” model and need to start to focus on communities. In the end the real challenge for news publishing companies is to become the preferred and therefore most trusted brand among all information sources in a world that suffers from information overflow. We live in an aging society where people will develop very different fields of interest. This has to be monitored by the newspapers and need to be reflected in their media offerings. If we understand the World Wide Web as THE challenge and put the ­consumer into the centre focus of our activities, which we call consumer centric communication, or CCC, then the solution is MMM, multimedia – multichannel – multiplatform. And the printed newspaper is one of the platforms.

A 4iG Nyrt. megháromszorozta árbevételét 2019-ben

11 órája

A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett - írja az MTI.

150 millió forintos bírságot kapott a Ryanair

12 órája

Nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének a Ryanair a tavaly július 27-i Amman-Budapest járatán, amely Budapest helyett Pozsonyban szállt le, ezért 150 millió forintos bírságot szabott ki rá Budapest Főváros Kormányhivatala.

Bruce Willis szerződést hosszabbított a HELL-lel

17 órája

A HELL ENERGY folytatja az együttműködést Bruce Willis-szel. A szupersztár újabb két évig lesz a HELL globális reklámkampányának arca. Az együttműködés keretében új reklámfilm is készül.

Kapitány István lett a Menedzserszövetség új elnöke

18 órája

A Menedzserek Országos Szövetsége 2020. január 20-án tartotta meg rendkívüli tisztújító közgyűlését és Kapitány Istvánt, a Shell globális kiskereskedelmi alelnökét választották meg a szervezet új elnökének.