2009. 7-8. szám | Elektronikus média

Mindenhová eljut

Nemzeti digitális közmű

Hamarosan a széles sávú internet-hozzáférés is ugyanolyan alapszolgáltatás lehet, mint a víz, a gáz vagy az áram. Egyetlen apró, ámde lényeges jóváhagyás szükséges a Nemzeti Digitális Közmű megvalósításához: az EU versenyjogi igazgatósága hivatott eldönteni, hogy az állami beavatkozás jogos-e, vagy sem.

Raffai Ferenc   |   szerk@lapkiadas.hu


A közelmúlt egyik gyakran használt mozaikszava volt az NDK, az egykori keletnémet szocialista/kommunista állam magyar rövidítése. A közeljövőben ismét beépülhet a köztudatba e három betű, ám a mostani NDK nem más, mint a Nemzeti Digitális Közmű, mellyel – leegy­szerűsítve – a széles sávú internet-hozzáférés országos kiterjesztése valósul(hat) meg. A konkrét háttér mellett összefüggéseiben is érdemes megismerni az egyelőre még csak elméletben létező NDK születésének körülményeit.

Az egyenlőtlenségek ellen
„Az internet olyan jelentős társadalmi és gazdasági erőket képes produkálni, amelyek révén nemcsak az emberek, a csoportok és a szervezetek, hanem egész földrajzi területek is fejlődhetnek. A széles sávú internethez való hozzáférés általánossá tételével a Magyarországot történetileg sújtó egyenlőtlenségek, legyenek azok a kelet-nyugat vagy a város-falu dimenziójában, kiegyenlíthetőek – mutatott rá a közmű egyik kiindulási feltételére dr. Csepeli György szociológus, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkárságának közpolitikai igazgatója, az NDK „megálmodója”. – Az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdettek pályázatokat, a cél az volt, hogy a nem megfelelően ellátott térségekben meghonosítsák az internetet. Bár létrejöttek helyi hálózatok, nem szerveződtek egységes rendszerré, technológiailag tarka képet mutattak. Ez tehát zsákutca volt. A különbségek kiegyenlítésében ígéretesnek mutatkoztak a nagy internetszolgáltatók törekvései, amely cégek azt mondták, hogy fejlesztéseik során nem állnak majd meg a gazdagabb térségek határainál, hanem hálózatukat tovább­viszik és kiterjesztik az egész országra. Harmadikként pedig reményteljesnek tűntek a mobilszolgáltatók 3G-s fejlesztései, amelyek révén a felhasználók mobil eszközökkel juthatnak hozzá a széles sávhoz. Ezek az ígéretek és remények a maguk teljességében nem valósultak meg. A digitális felkészültség nemzetközi összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarország 2006, az informatikai minisztérium megszüntetése óta a 31. helyről a 42.-re esett vissza.”
Az akkoriban felálló új kormány az informatikát – több más területhez hasonlóan – feldarabolta. Egy-egy részt az oktatási és a gazdasági tárca, valamint a MeH felügyelt, míg a legnagyobb „szeletek” a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságainak jutottak, összesen hét szervezeti egység diszponált az informatika felett. A terület voltaképpen senkihez sem tartozott. A legutóbbi átszervezés során, 2009-ben viszont minden egy helyre, a MeH Infokommuni­kációért és E-közigazgatásért Felelős Szak­államtitkárságára került.

Európai norma
„Ideérkezésem után részt vettem egy miniszteri konferencián, ahol felmerült, hogy ha nem is kötelező jogi erővel, de nagyjából európai kritérium az egyetemes internet-hozzáférés, s az Európai Bizottság a tagállamokat bíztatja ennek megvalósítására – mondta Csepeli György. – A hallottak alapján javasoltam Baja Ferenc államtitkárnak, hogy létre kellene hozni egy magyarországi digitális közművet, amely minden magyar állampolgár számára ­lehetővé tenné a nagy sebességű, ­szimmetrikus, gyors adattovábbításra ­al­kalmas hálózathoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy hol él. Ez annak idején az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban is napirenden volt, de ott úgy kalkuláltak, hogy az egyes részfejlesztések majd maguktól, a piaci erők összjátéka alapján összeállnak egy nagy egésszé. Az egész azonban nem jött létre. A statisztikák szerint az ország háromezer települése közül mintegy ezerben nincs széles sávú hozzáférés; másik ezerben ugyan van, de nem nagy kapacitású és aszimmetrikus. Csak a települések maradék, leggazdagabb egyharmadában van nagy kapacitású, szimmetrikus, egyszerre sok felhasználó kiszolgálására képes hálózat. Emellett akad még egy feltűnő aránytalanság: a telekommunikációs költések aránya a magyar GDP-hez képest igen magas, de a szolgáltatások minősége alacsony. A felhasználók sokat fizetnek, ám keveset kapnak. Nincs más megoldás, mint az, hogy állami közreműködéssel, EU-forrásból finanszírozva el kell indítani egy digitális közmű kiépítését, mely a piaci hibák okozta egyenlőtlenségeket képes kiegyenlíteni.”
Jogos lehet a felvetés: és mindez hogyan valósul meg? Csepeli György szerint az elődök bölcs előrelátással úgy építették ki a hazai elektromos vezetékeket, autópályákat, vasutat, hogy a közelükben futó csőrendszerben ott van az üvegszál, amely mellé újabbakat is be lehet húzni. A lehetséges infrastruktúrák sorában ugyanis az üvegszál az, amelyik a legnagyobb kapacitást a legbiztonságosabban képes biztosítani. A települések főutcájáig azonban ki kell alakítani a hálózatot.
Az igazgató tisztában van az NDK ellen felhozott érvekkel is, melyek szerint ezt az infrastruktúrát nem az államnak, inkább a piacnak kellene kiépítenie. Ha a piac nem teszi, annak oka, hogy a „Mari néniknek” úgysincs szükségük internetre. Mint mondta, ha a nagy cégek üzletileg fantáziát láttak volna a mindenkit elérő elektronikus kommunikációs hálózatban, már megcsinálták volna, másrészt senkit sem lehet megfosztani attól, hogy a széles sávú internet adta lehetőségek kihasználásával életminőségét javítsa, művelődjön, tanuljon, gyógyuljon, dolgozzon, demokratikus jogait gyakorolja.

Konszenzus
„Néhány hete a parlament innovációs eseti bizottsága előtt Baja Ferenc egy prezentációban bemutatta a közművet, és ez olyan nagy sikert aratott, hogy valamennyi jelen lévő képviselő, pártállástól függetlenül, jelezte, levélben kérik majd a kormányfőtől az NDK támogatását. A digitális közmű tervezetét az EU versenyjogi igazgatósága is tárgyalni fogja. Ha azt állapítja meg, hogy az állami beavatkozás nem torzítja a piacot, márpedig nem, mivel bizonyított, hogy egy piaci hibát igyekszik kijavítani, akkor utat enged a programnak. Ezután már csak a magyar kormányon múlik, hogy mikor ad engedélyt az első ütem elindítására” – mondta Csepeli György.
Optimista becslés szerint az első kapavágásra még idén sor kerülhet, és két év alatt az egész NDK kiépülhet, hozzávetőlegesen 150 milliárd forintért. „Ha ez megvalósul, úgy Magyarország más ország lesz, aminek éppen ideje” – jelentette ki a közpolitikai igazgató.


A hazai cégek támogatják az NDK-t
A magyarországi cégek négyötöde szerint fontos, hogy a digitális közmű a következő néhány évben elérje a kistelepüléseket – derült ki a Szonda Ipsos felméréséből. A 2009. április végén lezajlott kutatás során 661 vállalatvezetőt és vállalati döntéshozót kérdeztek meg, és az összegzés alapján szerintük az internet infrastruktúrája ma már ugyanúgy közműnek számít, mint az áram-, a gáz-, a telefon- vagy az ivóvíz-szolgáltatásé. A vizsgálatban részt vett cégek tizede számára az internet megléte döntő fontosságú, ha nem működik a világháló, akkor nem tudják folytatni tevékenységüket, leáll a termelés.
Magyarországon jelenleg megközelítőleg 2300 olyan kis- és közepes méretű település van (itt él a lakosság nagyjából 30 százaléka), amelyet korlátozottan vagy egyáltalán nem ér el a nagy sebességű internetet biztosító optikai hálózat. Az ezen települések internetes hálózatra kötését célul kitűző Nemzeti Digitális Közmű program a cégvezetők és céges döntéshozók körében széles körű támogatást élvez. Mintegy 80 százalékuk szerint néhány éven belül meg kell valósítani a programot, aminek kivitelezése elsősorban állami (48 százalékuk szerint), európai uniós (12,4 százalék) vagy önkormányzati (10,7 százalék) feladat, de közel egynegyedük úgy véli, mindenekelőtt a cégeknek kellene oroszlánrészt vállalniuk az új közmű kiépítésében.
A minden településen elérhető gyors, széles sávú internet ötlete különösen a mikrovállal­kozások körében talál igen kedvező fogadtatásra. E cégeknek több mint egyötöde nagyon valószínűnek tartja, hogy elgondolkodna a telephelye áthelyezésén vagy új telephely kialakításán, ha az internet hozzáférhető volna a ma még elérhetetlen településeken, egyhatoduk pedig ­piacbővülést remél a lépéstől. A cégek szerint az internet közepes mértékben hat ki saját ­versenyképességükre és növekedésükre, de az országra ennél erősebb hatása van, s a kereslet volumenét is befolyásolja.

Fido Didóval ünnepli a 90. születésnapját a 7UP

2 napja

A 90-es évek ikonikus figurája, Fido Dido most visszatért. A 7UP idén júliusban ünnepelte 90. születésnapját, és a jeles alkalomból termékei csomagolásán visszahozta a népszerű márkahőst.

Kémikus tematikus nap a Da Vinci TV-n!

2 napja

Szeptember 21-én szombaton délután a kémia varázsát hozza el a gyerekek számára a Da Vinci TV. Szó lesz mindenről, amit az anyagok változásaival foglalkozó természettudománnyal kapcsolatban tudni lehet.

Tarolnak a Soproni Óvatos Duhajok

2 napja

Kiemelkedő eredményt ért el a Soproni Óvatos Duhajok a világ egyik legismertebb sörversenyén, az International Beer Challange-en.