2010. 10. szám | Elektronikus média

3D: kivárjuk az (év) végét

A drága készülékekhez tartalom alig van

Befulladt, nem pedig kifulladt a világ háromdimenziós televíziós piaca. A különbség azért lényeges, mert a kifulladáshoz nagyobb teljesítményre vagy legalább egy méretes lélegzetvételre lett volna szükség. Ehhez képest – legalábbis a hivatalos közlések szintjén – minden nagyobb piaci szereplő megelégszik a 3D-ben jelenleg rejlő lehetőségekkel. Ugyanez jellemzi a két nagy hazai kereskedelmi csatornát is. A különbség annyi, hogy egy, az RTL Klub holdudvarába tartozó kisebb szereplő mozgolódása akár váratlan izgalmakat is hozhat a pályára. Az IKO-csoport ugyanis úttörő szerepet osztott magára a történetben.

Lapunk korábbi érdeklődése nyomán az derült ki: sem az RTL Klubnál, sem a TV2-nél nincs napirenden az új technológia közeljövőbeli bevezetése. Pedig tulajdonosaik már kísérleteznek az új módszerrel. Ebben valamivel előbbre tart a TV2 többségi tulajdonosa, amely már készül egy háromdimenziós adó indítására – de a holland piacon. Az ottani várakozások szerint ugyanis a tizenhat és fél milliós országban az év végére akár a 140 ezret is megközelítheti a 3D-s műsorok vételére alkalmas készülékek száma.

Ez nem számít különösebben jó értéknek, de szép eredmény, ha azt vesszük, hogy az új technológia (itt is) kihagyta a nagy lehetőséget. A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság előtt nem sokkal ugyanis az utolsó érdeklődő is elállt attól a szándékától, hogy háromdimenziós rendszerrel közvetítse a meccseket. Meg kell jegyeznünk: a jogtulajdonosok sem erősködtek, hiszen 30 ezer eurót kértek meccsenként egy olyan platformért, amelyet alig ér el valaki.

Kicsi a bors

Az RTL Klubban majdnem egyharmadnyi tulajdonrésszel rendelkező, a közép-európai régió tíz országában jelen lévő IKO-csoport viszont már izzítja a rakétákat. Nemrégiben lapunk érdeklődésére azt közölték, a tervezés végső fázisában vannak e téren. Az elképzelés szerint két csehországi csatornájukon is megjelennének háromdimenziós tartalmakkal, de hogy hozzánk mikor ér el ez a technológia, azt még ők sem kötik a közvélemény orrára.

„A kelet-európai piacon a HD-sugárzás mára lassan beindult, és a legtöbb szolgáltató biztosítja már kiemelt csatornáin. A 3D viszont még nagyon kezdeti stádiumban van. Az IKO TV CE természetesen – megfelelve a vezető piaci trendeket diktáló terjesztők elvárásainak – elsődleges célul tűzte ki, hogy megelőzve a konkurens műsorszolgáltatókat új csatornáinál elsőként tudjon 3D-anyagokat nyújtani partnereinek. Ezek bevezetése érinteni fogja régiónkat: Csehországot, Szlovákiát és Romániát, valamint természetesen Magyarországot is. Az indulás időpontja a műsorterjesztő partnerek tervéhez igazodva válik véglegessé, a jövő év első felében várható” – közölték érdeklődésünkre.

Kicsengetik

Kétségtelen, hogy a 3D-nek ott jósolnak nagy jövőt, ahol nagy a piac, számottevő a fizetőképes kereslet, az emberek akár jelentősebb összegeket is áldoznak audiovizuális tartalmak fogyasztására, az exkluzivitásért pedig az átlagosnál is mélyebben hajlandóak a zsebükbe nyúlni. Mindehhez persze arra van szükség, hogy legyen olyan tartalom, amelyért megéri pluszpénzt kiadni – nem is véletlen hát, hogy a kontinens első háromdimenziós csatornája Nagy-Britanniában debütál, a tervek szerint október elején.

A Sky 3D programjának gerincét sportesemények adják majd, ahogy a legtöbb, már bejelentett háromdimenziós adásnál is ez a húzóágazat. (A Bundesliga is nekikezdett már kutatni, hogyan és kikkel csinálhatna a mostaninál is több pénzt a 3D segítségével.) A médiaház már az év elején futott egy kört az új technológiával, akkor tucatnyi pubban közvetítettek vele focimeccset. Oktató produkciók is helyet fognak kapni ezenfelül a műsorban, amelyekkel a legfiatalabb nemzedékek tagjai minden bizonnyal könnyen rávehetők lesznek, hogy reklamáljanak otthon, ha hagyományos tévézésre próbálja rávenni őket a família.

A piac azt várja, hogy a Sky lépése nagy lendületet fog adni az új technológia európai terjedésének, hiszen kiránthatja a szegmenst abból az ördögi körből, amelyben egy ideje pörög már. Elegendő tartalom hiányában nemigen fogytak a 3D-s adások vételére alkalmas tévék – épp ez volt viszont annak az oka, hogy a nagy produkciós cégek jó esetben félgőzzel alkalmazták a háromdimenziós technológiát.

Kelet varázsa

A britek mögött máris ott csörtetnek az oroszok, akik hetekkel vannak csak lemaradásban – feltéve, hogy tényleg elindul az ország első 3D-csatornája. A már a HD bevezetésében is élen járó helyi NTV-Plusz szolgáltató és a Panasonic nem is titkolja, hogy kísérleti fázisról van szó: együttműködésük egy évre szól, de ha a felek egyetértenek, a megállapodás 2014 márciusáig kiterjeszthető. Nem ők az egyetlenek, akik be akarnak lépni a ma még aprócska piacra. Egy másik – szintén milliós ügyfélkörrel rendelkező – szolgáltató, az Akado is szemet vetett a lehetőségre. A társaság esetleges késlekedésének teljesen prózai okai vannak: ki kell várnia, hogy felvásárolják, de a folyamat az év végére akár le is zárulhat.

Ennél is dinamikusabban rajtolt az új megoldás az arab világban: pár héttel a focivébé előtt startolt a térség első háromdimenziós televíziója. A katari al-Dzsazírához kötődő sportcsatorna jó ütemérzékkel ült rá a világjátékok kiváltotta hullámra, de további indításokról egyelőre nem jelentek meg hírek.

Szintén visszafogottak a délkelet-ázsiai piacok. Az újdonságok iránt már-már betegesen vonzódó Dél-Koreában már azt számolgatják, mikor kezdhetik meg adásukat az első, kizárólag háromdimenziós műsort sugárzó tévécsatornák, a japánok viszont sokkal távolságtartóbbak e kérdésben (is). Szöulban még egy kicsit próbálkoznak, két-három év is beletelhet a koreai szakemberek szerint, amíg beindulhatnak az első full-3D adók, de ha sikerrel kecsegtet a projekt, a helyi köztévé akar a folyamatok élére állni.

Egyelőre csalódást keltőek a japán visszhangok: egy júliusi felmérés adatai szerint az emberek bő háromnegyede nem tervezi, hogy háromdimenziós tévét vásárol a belátható jövőben. A válaszadók 67,4 százaléka mondta, hogy biztosan nem venne 3D-készüléket, s csupán 31,2 százaléka jelentette ki határozottan, hogy élne a lehetőséggel. Az ellenérvek sorában ugyanazok a kifogások szerepeltek, mint mindenhol máshol: a háromdimenziós élmény élvezetéhez szükséges szemüveg okozta kényelmetlenség, az új technológiával működő tévék csillagászati ára, valamint az elegendő mennyiségű 3D-s tartalom hiánya.

Árral szemben

Elég egy gyors kört futni az interneten, hogy lássuk: ezer euró alatt csak szerencsével találunk 3D-adás vételére alkalmas tévét. (A felső határ értelemszerűen a csillagos ég.) A kiegészítők, így a legtöbb családban minden bizonnyal fogyóeszköznek számító, de forintezrekbe kerülő szemüveg árával együtt már így is tetemes summánál járunk, és akkor még nem fizettünk a tartalomért. Épelméjű szolgáltató ugyanis csak a „beetetési időszakban” adja ingyen a háromdimenziós műsorokat, a Brit-szigeteken már havi hatvan font körüli összegeket emlegetnek, ha valaki 3D-csatornával turbózott előfizetési csomagra vágyik.

A következő nagy kérdés az, milyen tévét vegyünk, hiszen itt is több szabvány verseng egymással – nem mindegy hát, hogy a mi készülékünk mit tud. Tovább növelheti a kuncsaftok bizonytalanságát, hogy több gyártó is bejelentette már: olyan újdonsággal rukkol elő, amely egy csapásra forradalmasíthatja a még ki sem alakult iparágat. A nóvum lényege, hogy háromdimenziós szemüveg nélkül is tévézhetünk 3D-ben – csakhogy egyelőre nem tudni, az új rendszer „elbírja-e” majd az elsőgenerációs 3D-tévéket, vagy sem.

Szintén nem egyértelmű, hogy milyen árakon kínálnak majd tartalmat az új technológiához. Sajtóhírekből tudható, hogy az Avatar első része 40-50 millió dollárral lett drágább, mint tervezték, nem világos azonban, az árat mennyivel dobta meg a dimenzió-hozzáadás, de az sem, hogy az új felvevőgépek és támogató megoldások terjedésével ebből mennyit sikerül majd faragni, ez már a jövő zenéje.

Mindezek alapján nincs mit csodálni azon, hogy május végéig körülbelül huszonötezer olyan lapos képernyős tévé kelt el Európában, amely alkalmas háromdimenziós adás vételére. A GfK akkor közölt adatai szerint ez meglehetősen elenyésző mennyiség ahhoz képest, hogy az idei évre világszerte 252 millió eladott televíziókészülékkel számolnak. Ettől függetlenül minden nevesebb gyártó foglalkozik az új technológiával: vagy piacra dobták már saját 3D-s terméküket, vagy a közeljövőben rukkolnak elő vele. Az amerikai IMS Research napokban publikált kutatásának eredményei szerint idén tízezer híján hatmillió 3D-tévét értékesítenek, de 2015-ig 218 millióra ugorhat az össz-szám. Ekkor – kalkulálnak – világszerte már 241 millió otthonban lesz 3D-s élmény nyújtására képes Blu-ray-lemezjátszó, míg 280 millió lakásban találhatunk majd HD set-top boxot.

 

Szerző: Benedek B. Levente

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.