2010. 5-6. szám | Elektronikus média

Az iPad és az újságok

Jönnek a táblagépek

Április 2-án az üzletekbe került a várva várt iPad. Az Apple táblagépe nem egyszerűen egy újabb számítógép, hanem egy újabb platform, amely lényegesen megváltoztathatja internetes tartalomfogyasztási szokásainkat. Miközben sok kiadó kifejezetten az iPadre optimalizált (fizetős) tartalmaktól várja a médiapiac fellendülését, mások óva intenek a túlzott derűlátástól.

A táblagép, vagyis az önálló billentyűzet nélküli, érintőképernyős számítógép tulajdonképpen nem újdonság. Néhány hardvergyártó már egy ideje színesíti ilyesmivel kínálatát. A tabletőrület akkor tört ki, amikor hónapokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy az Apple táblagépen dolgozik. A felfokozott érdeklődés egyik oka maga az Apple. A Steve Jobs vezette cég marketinggépezete rendkívül ügyesen használja ki az Apple-fanatikusok lelkesedését. A másik ok, hogy az Apple az iPhone-nal már bizonyította, hogy képes új, fogyasztóbarát eszköz, a korábbitól eltérő felhasználói élmény kialakítására. Az szintén nagyon fontos, hogy az iPod–iTunes, majd az iPhone–Apple Store páros, vagyis az egyetlen, kizárólagos szoftverszolgáltatóhoz kötött hardver révén a cég nagyon sikeres új értékesítési modellt hozott létre.

Az iPad tehát egyfelől egy kisméretű, könnyű számítógép, amely elsősorban tartalomfogyasztásra, nem pedig -gyártásra alkalmas, másfelől viszont céleszköz, amelyre csak az Apple „boltjából” (Apple Store) csak az Apple által jóváhagyott (és „megvámolt”) termékek (alkalmazások) – köztük napi- és hetilapok – tölthetők le. Az iPad nem igazán hordozható eszköz (használatához két kéz kell, de egyébként is túl nehéz sokáig kézben tartani), leginkább fotelben vagy kanapén ülve, esetleg ágyban fekve érvényesülnek legjobban előnyös tulajdonságai: a kristálytiszta, éles kép, a jó minőségű hang, az olvasáshoz is megfelelő méretű képernyő, a zajtalan és melegedés nélküli működés.

Bár sok lapkiadó hajlamos egy, az összes eddigi versenyzőt lealázó e-olvasót látni az iPadben, valójában nem az. Lehet ugyan e-olvasásra is használni, de az elmúlt hetek tapasztalatai szerint az 500–800 dolláros készüléket – az ár a beépített szolgáltatásoktól függ – elsősorban nem ilyen célból veszik kézbe. Szomorú valóság, de egyelőre a játékok és az iPadet további képességekkel felruházó kiegészítők vezetik a mezőnyt. Egyetlen fizetős napilap-alkalmazás sem szerepel az Apple Store top 10-es listájában.

Addig, amíg egy újság iPadre optimalizált kiadása megjelenhet az Apple Store kínálatában, sok mindennek kell történnie. Először is el kell készíteni a lapszámot. Ez persze nem csupán annyit jelent, hogy le kell „butítani” az oldalakat a készülék (bruttó) 24×19 centiméteres méretére. Az olvasók ugyanis csak olyasmiért hajlandók fizetni, ami az iPad lehetőségeit kihasználva újfajta felhasználói élményt nyújt. Mivel a legtöbb lapkiadó ehhez nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, eszközökkel és speciális képzettségű szakemberekkel, várható, hogy az ipades megjelenés jó ideig csak a legnagyobb, leggazdagabb lapok kiváltsága lesz. Egyesek máris aggódnak, hogy emiatt újabb digitális szakadék alakul ki. Ezúttal nem a tartalomhoz hozzáférő, illetve az attól elzárt felhasználók, hanem az iPadre publikálni képes, illetve nem képes kiadók között. Hiszen jelenleg mindössze 12-15 olyan globális médiavállalat létezik, amely az angol nyelvű közönség 900 milliós piacát célozza meg.

Akkor sem dőlhetnek nyugodtan hátra egy kiadó vezetői, ha már elő tudnak állítani magas színvonalú, iPadre optimalizált lapot. A kiadványt ugyanis terjeszteni kell. Míg az elmúlt tizenöt évben megszokhattuk, hogy az interneten bárki terjesztő lehet, és potenciálisan akár százmilliókat is elérhet, az iPad-üzlet sokkal zártabb világban zajlik. Bár a sorra megjelenő szakértői vélemények szerint a következő években szépen beindul majd a táblagépek piaca, még a merészebb becslések is csak tízmilliókban mérik a 2015-ig eladott készülékek számát. Ez ugyan nem elhanyagolható, de eltörpül az internetezők (jelenleg a világhálón ingyen hírekhez jutók) 1,7 milliárdos számához képest.

Talán még az egyelőre korlátozott méretű (de megfelelő fizetési hajlandósággal bíró) piacnál is komolyabb problémát jelent a „terjesztési” monopólium. Az iPad ugyanis csak az Apple Store-on át „etethető”, tehát ahhoz, hogy valaki e készülékre publikáljon, az Apple-lel kell megegyezésre jutnia. A premierkor iPad-alkalmazással megjelenő cégek a hírek szerint bevételeik 30 százalékát fizetik ki az Apple-nek. Közel annyit, amennyibe egy hagyományos, nyomtatott lap terjesztése kerülne. A webes megjelenésnél drágábban előállított tartalom és az Apple jutaléka eleve behatárolja az újságalkalmazások árát. Érthető tehát (bár sok felhasználó számára nehezen elfogadható), hogy a legtöbb ipades lap előfizetési díja magasabb, mint a print változaté.

Az új termék piacra dobásakor az Apple elsőrendű érdeke volt, hogy megfelelő mennyiségű, változatos tartalommal rendelkezzen. A kiszivárgott hírek szerint a nagy lapkiadók hónapokig alkudoztak a cég vezetőivel, amíg kialakult a mostani 30-70 százalékos bevételmegosztási modell. Nem tudni azonban, hogy a későbbiekben hogyan alakul ez az arány. Lehetséges, hogy helyzetét kihasználva növelni akarja részesedését az Apple, de az is elképzelhető, hogy az iPad-klónok és más táblagépek elterjedésével osztódásnak indul a piac, ami rontja a „terjesztők” pozícióját.

A hírek szerint a nagy számítógépgyártókon kívül a Microsoft és a Google is keményen dolgozik a maga táblagépén, és nyilván a távol-keleti gyártók sem tétlenkednek. Várható tehát, hogy rövid időn belül ezen a területen is komoly piaci verseny alakul ki. Ez mindenképpen kedvez majd a vásárlóknak, nehéz helyzetbe fogja hozni viszont a lapkiadókat. A különböző gyártók ugyan egymáshoz sokban hasonló szolgáltatást nyújtó, hasonló megjelenésű készülékekkel fognak jelentkezni, az azokon futtatható szoftverek – így a táblagépeken megjeleníthető újságok – viszont nem lesznek egymással kompatibilisek. Természetesen mindegyik eszköz az Apple Store-hoz hasonló, saját áruházzal működik majd. Az igazán nagy haszon ugyanis nem a készülékekből, hanem az áruházból rendszeresen vásárolt alkalmazásokból származik, a gyártók ezért abban érdekeltek, hogy termékükkel csak saját áruházukból lehessen vásárolni.

Az online média több területen is radikálisan átalakította a korábbi médiamodelleket. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy értelmetlenné vált a tartalom csomagban való árusítása. Az offline világban természetes, hogy akkor is megveszünk egy újságot, ha az abban található információknak csak a töredéke érdekel. Az is kifizeti a lap teljes árát vagy havi előfizetési díjat, aki csak a belpolitikai rovatot nézi át, a filmkritikát és a tévéműsort olvassa el, de soha bele nem kukkant az üzleti hírekbe és a sportrovatba.

Az interneten ez egészen máshogy működik. Mivel a tartalmak többsége ingyenes, nincs értelme csomagokat képezni. Bár az online újságok többsége a könnyebb tájékozódás érdekében továbbra is a hagyományos rovatbeosztást követi, a legtöbben Google-kereséssel, ismerőseik ajánlása nyomán vagy a cikkeket jellemző címkéket követve jutnak el az információkhoz. Míg az offline világban különcségnek számít, ha valaki több napilapot is járat, az interneten teljesen természetes, ha az olvasó sok forrásból elégíti ki információszükségletét. A táblagépre letöltött újságalkalmazás ehhez képest komoly visszalépést jelent, hiszen egy szám megvásárlásával vagy a lap havi előfizetésével újra visszajutottunk a csomagolt tartalomhoz.

Az iPad előtti e-olvasók – a legismertebb közülük az Amazon Kindle – talán legnagyobb gyengesége a szürkeárnyalatos, statikus megjelenítés. Az Apple új termékének színes kijelzőjén viszont már nagyszerűen érvényesülnek a magazinoldalak, és bár a készülék a legelterjedtebb Flash technológiát elvi (üzleti) okokból nem támogatja, megfelelő formátumú videók lejátszására is alkalmas. „Ezt tudták a multimédiás CD-ROM-ok is már tizenöt évvel ezelőtt, mire most ez a nagy felhajtás? – morognak egyes médiaszakértők. – A mai felhasználók a mutatós megjelenés ellenére sem vevők az ilyen zárt rendszerekre.”

Lehetséges. De elképzelhető ennek az ellenkezője is. Amikor ezeket a sorokat írom, mindössze három hete kapható az iPad, kevés tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy bármilyen prognózisba bocsátkozzunk. Egy dolog biztos: valami megint véglegesen megváltozott. Az iPad egy olyan készülékgeneráció új darabja, amelynek sokkal több köze van a szórakoztatáshoz, mint az informatikához.

 

Szerző: Pécsi Ferenc

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.