2010. 5-6. szám | Elektronikus média

Keverik

Totális miniháború

Egy budapesti regionális frekvencia sorsán vitatkoztak össze április közepén a távozó és a leendő kormány médiahatósági delegáltjai. A kérdés csak az, hogy az ügy túlmutat-e saját magán, vagy szépen-lassan a feledés homályába merül.

Egyetlen pont – ennyivel nyerte a főváros egyik leghányatottabb sorsú hullámsávjára, a 92,9 MHz-es frekvenciára kiírt versenyt az egyik pályázó. Történetesen a közvélemény jó része és a politikusok által a baloldalhoz sorolt Klubrádió Zrt. – ráadásul a másik tábor kulturális hagyományaihoz jobban illeszkedő Magyar Katolikus Rádió Zrt. előtt.

Célfotó

A döntéshozatalra a jelenlegi felállású Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) egyik utolsó ülésnapján került sor. Ez azért lényeges, mert a választások eredménye nyomán átalakul majd a médiahatóság összetétele. Az őt delegáló párt frakcióvesztése nyomán az új Országgyűlés megalakulásának pillanatában megszűnik az utolsó alapító tag (Tímár János; SZDSZ) mandátuma, a törvényhozásnak ugyanakkor a két frissen parlamentbe jutott politikai erő (a Jobbik és az LMP) egy-egy küldöttjét is be kell választania a grémiumba.

Véget ér egyúttal az egyik szocialisták által jelölt tag megbízatása is. Ha az egy évtizede bekerült Ladvánszky Györgynek és a mintegy két esztendőt a Reviczky utcai ORTT-főhadiszálláson lehúzó Gyuricza Péternek nem sikerül megegyeznie, melyikük búcsúzzon, az utóbbinak kell távoznia. A törvény alapján ugyanis az egypárti kormány még egy embert delegálhat a hatóságba, de ha változik a helyzet, a később bekerült tag húzza a rövidebbet.

Abból a szempontból is utolsó perces döntés született, hogy a voksolás során végig fej fej mellett haladt a két nagyágyú. A Klubrádió és a – később második helyre szorult – Magyar Katolikus Rádió a szöveges műsorok és a közszolgálati programok arányára is a maximális pontszámot (20) kapta, de a programterv sem dönthetett volna köztük: ezért is 15-15 pontot kaszáltak be. Hasonlóan holtverseny alakult ki az „egyéb” kategóriában, ahol mindkét adó bezsebelte a maximális két-két pontot. Végül a műsor-szolgáltatási tapasztalat döntött: a Klubrádió a lehető legmagasabb eredménnyel, 15 ponttal zárt itt, míg a Magyar Katolikus Rádiónak ennél eggyel kevesebbel kellett beérnie.

Öten hatoltak

Az éppen fél tucat pályázó közül gyorsan lemorzsolódott a Televagyok Kft., amelynek ajánlatát – akárcsak az országos kereskedelmi rádiós frekvenciára kiírt verseny több indulójáét – általuk vélelmezett irrealitása miatt elutasította a testület. Az ORTT még arra sem adott lehetőséget a cégnek, hogy bizonyítsa: nem valóságtól elrugaszkodott adatokkal kalkulált. De nem csupán ez a társaság volt a szélesebb szakma számára szinte (vagy teljesen) ismeretlen. Műsor-szolgáltatási tapasztalatára a Médiacom-Invest Kft., az Entercorp Kft. és a Nature Tv Kft. is csak a lehetséges 15 pont harmadát kapta, ahogy programtervük is mindössze 5 pontot ért, azaz itt is a plafon harmadával kellett beérniük. Nem csoda hát, ha a 72:71-es befutótól jócskán leszakadva, 52, 42, illetve 32 ponttal zárták végül a versenyt.

A gond csak az volt, hogy a médiahatóság saját korábbi döntését is felülírta a pályázatok elbírálása során. Merthogy nem volt névre szóló ugyan a pályázat, de a kiírásban szerepel, hogy a meghirdetés célja „elsősorban a műsor-szolgáltatási jogosultság vételkörzetében középhullámú jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatók vételi minőségének javítása”. Noha az „elsősorban” korántsem jelent kizárólagosságot, a testület jobboldal által delegált tagjai úgy értelmezték a helyzetet, hogy – ha kimondatlanul is, de – ezzel a Magyar Katolikus Rádiónak ígérték oda a hullámsávot. Ennek a közműsor-szolgáltatónak ugyanis csak középhullámú frekvenciája van, ami az erre alkalmas készülékek lassú „kihalása” miatt egyre kevesebb ember számára fogható, ugyanakkor magasabb műsorszórási költségekkel kínál sokkal rosszabb vételi élményt. Ráadásul – hullámterjedési furcsaságokból adódóan – napszálltától pirkadatig gyakorlatilag csak az adótorony közelében élvezhető a műsor.

Végjáték

A Magyar Katolikus Rádió – amely a Magyar Rádió Petőfi adójának egykori középhullámú frekvenciáját nyerte el – ráadásul 2004-ben kötött műsorszolgáltatási szerződése alapján már csak körülbelül egy évig használhatja ezt a hullámsávtartományt. Ha lépni akarnak, azt most kell megtenniük – az URH-antréhoz pedig minden bizonnyal kiváló lehetőség lett volna, ha megszerzik a főváros zömét lefedő, sztereóban mintegy 1,3 millió, monóban ennél körülbelül kétszázezerrel több embert elérő 92,9 MHz-es frekvenciát. (Ennek előéletéről lásd Hey, Mr. Deejay! című keretes írásunkat.)

Csakhogy más, a vételkörzetben működő adónak is fontos volt ez a hullámsáv. A Klubrádió koncessziója szintén a jövő év elején ketyeg le, ezenfelül minden jel arra mutat, hogy az ORTT ismét elköveti azt a szabályszegést, amellyel az utolsó pillanatra halasztotta a Sláger és a Danubius egykori frekvenciájának kiosztását. A hatályos médiatörvény szerint ugyanis tizennégy hónappal a jogosultság megszűnése előtt pályáztatni kell – azaz a nyertesnek legalább fél éve van berendezkedni, működését megszervezni, de a koncessziójának lejárta után távozásra kényszerülő társaság is elvarrhat minden szálat. Ehhez képest sikerült röpke három héttel a két országos kereskedelmi jogosultság tavaly november közepi megszűnése előtt dönteni. Ugyanebben a cipőben jár ma tizenegy rádió, köztük öt fővárosi (a Juventus, a Klubrádió, a Roxy, a Sztár FM és a menet közben méretes hálózatot maga mögé gründoló Rádió1), valamint a debreceni 95,0 MHz-es, a miskolci 96,3 MHz-es, a békési 94,4 MHz-es, a kazincbarcikai 95,9 MHz-es, a kecskeméti 96,5 MHz-es és az ózdi 99,5 MHz-es hullámsáv jogos birtokosa.

Egy másik előterjesztésben kereken negyvennyolc kisebb vételkörzetű frekvenciát hirdetne meg az ORTT, mégpedig olyanokat, amelyeknek koncessziója jövőre lejár. A torlódás nem véletlen: előbb a két országos jogosultságot ítélték oda 1997-ben, s csak ezt követően láttak neki az aprómunkának – ezért aztán ezek az (egyszeri megújítással tizenkét éves) szerződések mostanában vesztik érvényüket.

Tutira mentek

A bizonytalansággal indokolja például Arató András Klubrádió-tulajdonos, miért futottak neki a távnak; noha most nyertek, „a folyamatosságnak vannak tagadhatatlan előnyei”, így szívesebben maradnának jelenlegi hullámsávjukon. De mivel nem tudják, arról mikor döntenek, próbálkoztak, és sikerült – mondja. Megjegyzi: nem vették el senki elől a frekvenciát, hiszen annak évek óta nincs gazdája.

Ezzel szemben az ORTT fideszes és KDNP-s delegált tagja egyfelől azt kifogásolja, hogy utóbbi elnapolási kérelme dacára döntöttek az ügyben, de azt is, hogy így nem jutott frekvenciához az egyházi hátterű adó. Ők a pályázati eredmény visszavonását, a KDNP – törvénysértésre hivatkozva – annak bírósági megsemmisítését szorgalmazza. A nagy kérdés az, hogy a két (pár hétig még ellenzéki) tag felvetését pártolja-e a testület, s ha igen, akkor elindul-e egy hosszas és nyakatekert jogi procedúra, amelynek a végére (és egy jogerős ítéletre) akár évekig is várhatnak a felek. Márpedig az köztudott: ha egy adó eltűnik az éterből, már csak elvben marad esélye közönsége visszahódítására. Különösen a digitális rádiózás embrionális állapota mellett.

 

Hey, Mr. Deejay!

Valami új van a levegőben! Új vezetők az újonnan indult Radio Deejay 92.9 élén. One nation, one station – hirdette magát 2001 júniusában az új adó, amely az olasz Gruppo Editoriale L’Espresso médiacsoport magyarországi érdekeltségeként debütált. A háttér remek volt: az olasz piac egyik legsikeresebb rádiójának tulajdonosa volt akkoriban a társaság.

A hazai tinik azonban nem reagáltak olyan jól az exportkultúrára, mint talján társaik, így nem csupán a hálózatépítési tervekről hallgatott a csatorna, de pár év múltán azzal a hírrel lepte meg a médiahatóságot, hogy nem kéri 2006 nyarán lejáró koncessziója megújítását. Az egy évvel később közzétett – igencsak műsoridő-centrikus – pályázatra tizenegy társaság jelentkezett, ám végül csak nyolcuk (köztük a Katolikus Rádió Alapítvány) ajánlatát fogadta be az ORTT, amely aztán 2008 februárjában – szavazategyenlőség miatt – nem tudta odaítélni a jogosultságot.

Ekkorra azonban már az új, de magára azóta is várató médiatörvény elfogadásának reményében frekvenciamoratóriumot hirdetett a médiahatóság, amely így csak most dönthetett arról, kinek adja a frekvenciát.

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.