2010. 7-8. szám | Elektronikus média

Élen járó vezetők

Több az egyben

Szétesett állami médiarendszert és hatósági struktúrát alakít át hatálybalépés esetén az új szabályozás. A hat intézmény közül nemsokára csak kettő élén lesz teljes hatáskörű vezető. Az új szisztémába vagy új forrásokat hoznak be, vagy nekikezdenek a nadrágszíjmeghúzásnak, a harmadik lehetőség, ha a konszolidáltan működőktől vonnak el a lyukak betömésére.

Június közepén leköszönt posztjáról Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vezetője; a lépést a miniszterelnök hónap végi hatállyal elfogadta. Ezzel napra pontosan fél év után távozik pozíciójából az NHH (minden bizonnyal utolsó) elnöke. Pedig januárban még hivatali elődje, Pataki Dániel mandátumának hátralévő részére kapta meg kinevezését az akkori kormányfőtől.

Búcsúlevél

„Miután a kormány megalakulásával megteremtődtek a média és hírközlés világában tervezett intézményi, strukturális változtatások feltételei, dr. Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsának elnöke a mai napon írásban felajánlotta a lemondását a miniszterelnöknek. A lemondást Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 30-i hatállyal elfogadta” – áll a hatóság június 15-i közleményében. Ez emlékeztet arra: Rozgonyi Krisztina elnöki kinevezését megelőzően az NHH tanácsának alelnöki tisztjét látta el, korábban pedig a testület tagja volt. Mind alelnöki, mind elnöki kinevezése 2013. december 31-ig szólt.

„Az NHH irányításom alatt éppúgy, mint 2004-es belépésem óta, mindvégig megőrizte szakmai függetlenségét, hírnevét, és az egyik példamutató intézménye maradt a magyarországi szabályozói szektornak. Elégedetten távozom, és a következő hetekben mindent megteszek annak érdekében, hogy a digitális átállás irányításában, az új generációs hálózatok, valamint szolgáltatások piacra lépését és elterjedését célzó szabályozási gyakorlat kialakításában, illetve az NHH által szabályozott területeken az ellenőrzési munkában a lehető legkisebb fennakadás se legyen” – idézi a kommüniké a távozó vezetőt.

Rozgonyi Krisztina elnöki kinevezése a testület honlapján január végén közétett közlemény szerint „az NHH szakmai munkájának folyamatosságát” biztosította. „Célom, hogy az NHH irányításom alatt megőrizze szakmai függetlenségét, hírnevét, és továbbra is az egyik példamutató intézménye maradjon a magyarországi szabályozói szektornak. Folytatjuk a digitális átállás irányítását, az új generációs hálózatok, valamint szolgáltatások piacra lépését és elterjedését célzó szabályozási gyakorlat kialakítását, de mindezek mellett egyre nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az általunk szabályozott területeken a tudatos fogyasztás feltételeinek kialakítására” – mondta akkor a frissen hivatalba lépő vezető.

Szomszédvár

Ezzel az Országos Rádió- és Televíziótestületet követően a szakterületet felügyelő másik hatóság elnöki posztja is megüresedett. Majtényi László ORTT-elnök tudniillik még tavaly október végén, a bíróságon máig is vitatott országos kereskedelmi rádiós tender elbírálása után vette a kalapját. Szerinte ugyanis nem tisztán szakmai vonalak mentén született eredmény – a továbbiakhoz azért nem kívánt asszisztálni. Lépése bejelentésekor adott még egy hónapot a rendszernek – november 30-ával kérte felmentését.

Ennek ellenére nem volt kinek átadnia irodáját, hiszen az államfő és a miniszterelnök csak később jelölt közösen a posztra. Mégpedig úgy, hogy a Majtényi-istállóból választott embert: Polyák Gábor elismert médiajogászt, aki a lemondott elnök tanácsadójaként nagyon is jól ismerte a Reviczky utcai ORTT-székházat és azt, mi és hogyan történik ott. Az ő veszte a február közepi parlamenti szavazás lett. A szocialista frakció ugyanis kérte a kérdés napirendről való levételét a házbizottság ülésén; indokuk ugyanaz volt, mint amivel a Fidesz és a KDNP kifogásolta a jelölést: túl kevés az idő a tanulmányozásra, így nem lehet megfontolt döntést hozni az ügyben.

A kérdés aztán annak rendje és módja szerint lekerült a törvényhozás napirendjéről. Jött a választási kampány előtti ülésezési szünet, majd az új összetételű parlament, amelynek (már csak a kormányfő személyének változása miatt is) új jelöltet kellett volna állítania. Ehelyett június közepén egy merőben új médiarendszer koncepcióját terjesztette be két fideszes képviselő. (Lásd Szükség törvényt ont című írásunkat a 24. oldalon.) Úgyhogy végül nem jött be Polyák jóslata, aki a procedúra során azt vizionálta, hogy ő lesz az utolsó ORTT-elnök. Merthogy nem ő, hanem Majtényi mondhatja el magáról: mást már nem választottak e posztra.

A választások után egyébként maga a testület is megbénult. Az elnök távozását követően ugyan bevezették, hogy a tagok – névsor szerint haladva – heti váltásban vezetik az üléseket, csakhogy az SZDSZ kiesésével megszűnt a párt delegáltjának, Tímár Jánosnak a mandátuma, az új parlament megalakulásának pillanatában pedig a szocialisták által jelölt Gyuricza Péter is kikerült a testületből, akinek belépésére a koalíció két évvel korábbi felbomlása adott lehetőséget. (Ha egyetlen párt irányítja az országot, az két tagot küldhet a médiahatóságba a hatályos szabályozás szerint.)

Ezzel nem csupán az alapító csapat utolsó tagja és a benjámin került ki a gárdából, de a törvényben előírt minimális szint (öt fő) alá csökkent a létszám. Május ötödikén még üléseztek egyet a megmaradt tagok, aztán beindult a várakozás időszaka.

Közmédia-keringő

A két és negyed éve elnök nélkül (ügyvezetővel) működő Magyar Televízió akár a nagy összevonás nyertese is lehet, hiszen a többi társaság vagyona hozzá vándorol, s a felügyelő közalapítvány átalakulásával jön létre az új tulajdonosi testület. Az intézmény gazdálkodása alaposan megsínylette a menedzsment és a korábbi kormányoldal közti kakaskodást, amelynek első jele a külvilág számára a Nap-kelte szerződésének felmondása körüli vita volt. Számottevően csökkentették az MTV idei költségvetési támogatását, a korábban szinte automatikusan juttatott összeget közel tízmilliárd forinttal kurtították meg.

Az amúgy 1600-1700 embert foglalkoztató cég vezetése ugyanakkor azzal érvelhet, hogy nincs pénzük leépítésre, így legfeljebb a külső gyártással vagy az ismétlésarány emelésével játszhatnak. Ez viszont értelmetlenné teszi ekkora létszám fenntartását. Itt a csapda: a pénzügyi tárca ugyanis egy ideje nem finanszíroz újabb MTV-s leépítést. (A közmédiumok általában a színlelt szerződések 2006-os megszüntetését okolják a drámai helyzet kialakulásáért, mondván, akkor százszámra kellett felvenni addig hivatalosan külsősként foglalkoztatott embereket.) Volna persze egy megoldás: ha hozzányúlnak a már amúgy is megnyesegetett székházbérleti és -üzemeltetési szerződéshez.

Az intézmény érvelhetne azzal, hogy hárommilliárd forinttal csökkentette ugyan kiadásait, de még így is hibádzik 6,5 milliárd az év végéig, ha a bérbeadó besegít, kigazdálkodják a pénz egy részét. Csakhogy eddig semmi nyilvános jele nem volt annak, hogy a társaság feladna az igénybe vett szolgáltatásokból vagy területből. Ennek magyarázata akár az is lehet, hogy itt lelhet új otthonra a többi közmédium, akkor pedig kell a hely. Legfeljebb majd alkusznak valamit az áron. Nem csupán a köztévét szorítja ugyanis a helyzet: ha úgy döntenek, hogy kiköltöznek, a Millenniumi Média Kft. csak nehezen tudná kiadni a területet, amelyért (szolgáltatásokkal együtt) most havi egymillió euró körüli összeget kap.

Kivétel erősíti

Még évekre szól a Duna Televízió és az MTI elnökének mandátuma – hacsak az új médiatörvény nem köt útilaput a talpukra. (Mindkét cég fenntartotta a szolid nyereségességet, noha bevételeik nagy része nem a piacról származik.)

Új játékos lesz az elnök nélküliek sorában a Magyar Rádió, ahol Such György négy év alatt teljesen átalakította a rendszert. Újrahangolta az összes adót, ráadásul a korábbi három mellé csinált még két földi sugárzásút (a nemzetiségit és a regionálist), valamint ugyanennyi internetest (a parlamenti és a világzene-csatornát), ugyanakkor nyereségessé tette és milliárdos tartalékkal vértezte fel a céget. Augusztus elsejével azonban megürül az elnöki poszt, miután végül nem fogadta el (politikai konszenzus hiányára hivatkozva) a pályázat nélküli újrázást, majd a médiatörvény-tervezet megjelenésének napján közölte, hogy nem száll versenybe a tisztségért.

Sajátos helyzet, hogy az éppen futó önkéntes távozási programba az egyik hetilap értesülése szerint sok olyan munkatárs is feliratkozott, aki a Such-érában került a Bródy Sándor utcába, s vett részt (vezetőként vagy talpasként) az átalakításban. Amelynek végére a Magyar Rádió adói naponta kétmillió embert érnek el.

 

Szerző: Benedek B. Levente

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

1 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

1 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.