2010. 9. szám | Elektronikus média

A pókhálórendszereké a jövő

Párbeszéd és gyors interakció

Miskolczy Csaba újságíróként dolgozott az MTI-nél, majd producerként több televízió számára gyártott műsorokat. Egy szoftverfejlesztés kapcsán ismerte meg közelebbről az internetes technológiákat, ezt követően pedig – kockázati tőke bevonásával – elindította a Blogtert, az első hazai blogszolgáltatások egyikét, amely 2006–2008 között az Origo hivatalos blogszolgáltatásaként működött, majd függetlenedett a portáltól. A Blogter most a Ringier-vel lépett stratégiai együttműködésre.

Miskolczy Csaba
Miskolczy Csaba

A blogolás öt-hat éve jött divatba Magyarországon. Milyen fejlődési pályát írt le, és hol tart ma a hazai blogoszféra?

A blogoszféra fejlődésében három szakaszt különböztethetünk meg. Az első, a blogok megjelenése nagyjából a 2003–2005 közötti időszakra tehető, amikor elindultak itthon az első ismertté váló blogok. A Blogter az elsők között ismerte fel a web kettes aktivitásokban rejlő lehetőségeket, és biztosított a bloggerek számára platformot.

A fejlődés második szakaszában a blog divatos formátummá vált, az Index ekkor kezdett komolyan foglalkozni ezzel a jelenséggel. Felfuttatta a Blog.hu szolgáltatását, míg az Origo kevésbé figyelt erre a tevékenységre. Aztán jött a többi piaci szereplő, a közösségi média elfogadottá, hitelessé vált. Akkoriban már a médiaügynökségek sem kérdezgették, miről is van szó.

A harmadik fejlődési szakaszt az jellemzi, hogy az ismertté váló formátum kialakítja a saját közönségét, és ez a közönség elkezdi artikulálni a saját médiatermékeit. A nemzetközi példákból is látszik, hogy kétféle blog van. Az egyik a szolgáltatásalapú, amikor egy független blogszolgáltatás nagy tömegű posztot kezel. Az ilyenek – mint például a Blogspot vagy a Twitter – egyre erősebbek.

A másik irány az organikusan fejlődő blogoszféra, amely független ezektől a nagy szolgáltatásoktól. A blogok nagy része már nem a professzionális médiaszolgáltatóknál működik, és az interneten nagyon jelentős blogtartalmak jelennek meg, az angolszász világon kívül is, például a cirill betűs nyelvterületen. Különösen aktívak a tinik, akik irdatlan mennyiségű tartalmat gyártanak, írnak és osztanak meg.

A független blogok rendszere egyfajta „social media pókhálót” hoz létre. Ha egy keresőbe beírunk egy celebnevet, egy ilyen pókhálóba akadunk bele. A világ behálózottságának mértéke egyre nagyobb. Milliós nézettségek terelődnek ebbe az irányba.

Ezeké a pókhálórendszereké a jövő?

A fejlődés harmadik szakasza vélhetően arról fog szólni, hogy a pókhálórendszerek merre viszik el a közönség figyelmét, hogy mennyire képesek ezek a tartalmak megfogni az embereket. Magyarországon ma még nem erős ez a trend, de errefelé fejlődik a blogoszféra.

Szerintem erre reagál most az Origo is, amely nem hagyományos blogszolgáltatással akar kijönni, hanem a mikrobloggingot és a megosztási trendet lovagolja meg, s a Tumblr példáját követi.

A lépés pozitív következménye lehet, hogy felgyorsítja a közösség kommunikációját, a tartalmak megosztását pörgőbbé és egyben felszínesebbé teszi. Nem tudjuk még azonban (és ez lehet negatívum), hogy Magyarországon van-e erre olvasói igény, és képzettek-e annyira a felhasználók, hogy egy ilyen felpörgő szolgáltatásban részt vegyenek. A geek réteg persze azonnal felkapja, az early adopterek nálunk is megvannak, de ha a tömeg nem megy utánuk, meghal a szolgáltatás. Emlékszünk rá, amikor jött a Digg, mindenki csodát várt, de nem lett belőle semmi.

Mennyire különböznek a hazai és a nemzetközi trendek?

Nemzetközi szinten látszik, hogy a piacot a pókhálók és a független szolgáltatások terjedése jellemzi. Az interneten a nemzetközi szolgáltatások veszik át a vezetést, itthon is egyre nagyobb szerepet kap a YouTube, a Facebook. Vélhetően a blog is e vonulat része.

A független, organikusan fejlődő tartalmak nagyon fontosak, de nálunk erre még alig van példa. Speciálisan magyar megoldás a publicisztikai szintű blogszolgáltatás, amit az Index művel. Javarészt újságírók írják a blogokat, amelyek címlapra kerülnek, ennek nincs nemzetközi mintaképe. A civil tartalmakkal indult The Huffington Post áttörést tudott elérni, általános portállá nőtte ki magát. Amit az Index elért, arra nincs nemzetközi példa.

Igaz, nálunk mindig meghatározóbb volt a sajtóból származó internetes tartalom. Sok más országban, így a lengyeleknél, a fórum és a chat vezeti a piacot.

Mennyien látogatják a Blogter blogjait?

Egy-egy közkedvelt blogot nálunk napi három-ötezer látogató keres fel. A legnépszerűbb blogok szponzorokat is képesek vonzani. Miközben nálunk nincs nagy látogatottságú címlap mint meghajtóerő. Régebben, amikor a Origo részeként működtünk, volt egy disztribúciós hálózatunk, akkor sok látogató érkezett hozzánk a portálról. Ma maga a blog vonzza az érdeklődőket. Van ugyan Blogter-címlap, de az írások promócióján még dolgozunk.

A blogoláshoz is kellenek anyagi források. Hol keletkezik a pénz a rendszerben?

Alapvetően három finanszírozási modell létezik a piacon. Az első a hirdetési árbevétel. A második a listing, amit mi nem alkalmazunk. De van abban perspektíva, hogy sok felhasználót termékvásárlásra ösztönözzünk, kísérletezünk is vele. A harmadik, amelyre vannak nemzetközi példák, a premizált szolgáltatások kialakítása. Például némi pénz fejében nagyobb tárhelyet kapunk; ez előfizetésidíj-szerű bevételi forrás. A videomegosztóknál látszik, ha van gyorsabb feltöltési lehetőség, azt sokan hajlandóak megfizetni.

Nálunk az online fizetés gyerekcipőben jár. Mi is próbálkozunk, a Turulcsiripen kialakítottunk egy havidíjas fizetési alkalmazást, amellyel csiripfalat lehet létrehozni, pár ezer forint ellenében.

De léteznek már itthon nagyon sikeres online vállalkozások, mint például az Ingatlan.com, amely komoly árbevételt ér el, jórészt az ingatlanügynökségek megrendelései révén. Bizonyos értelemben már beszélhetünk „hagyományos” internetes cégekről, mint az Index, az Origo, a Sanoma vagy a Ringier. Vannak továbbá a social media vállalkozások, mint a miénk. És ezek mellett felnő egy harmadik szegmens, amely a webshoppiacból, a listingpiacból, a fizetős szolgáltatásokból ér el komoly árbevételt. Ennek a harmadik szektornak közeleg az aranykora.

A social mediában mostanában nemigen hallunk innovációkról. A listingpiacon sokkal inkább. Egyáltalán, mit jelent az innováció a hagyományos médiapiacon? Alig jön ki új termék. A hagyományos média a hirdetési árbevételtől függ, e téren pedig pangás tapasztalható.

A ZenithOptimedia a közeljövőre már pozitív prognózist adott ki.

A blog is részesülhet a hirdetési pénzek növekedéséből. Az ügynökségek elkezdték beépíteni a kampányokba a közösségi médiát. A bannerpiac szűkülése miatt a költések egy része átkerült a social mediába. Már születnek komplex kampányok, amelyek blogot és mikroblogot is használnak. Ősszel és jövő tavasszal ezeknek komoly szerepük lesz. Már készülnek olyan szpotok, amelyek televízióban nem lesznek láthatók, csak közösségi oldalakon, ez az elmúlt fél év újdonsága.

A blog véleményformáló közeg, párbeszédre alkalmas, a mikroblog pedig a gyors interakcióra. Mindkettő a kapcsolati hálókra épül. A közösségi médiában lojálisak a felhasználók Az ad view kevésbé érdekes, már nem a click through, hanem a lead érdekli a hirdetőt. A social media jól tudja targetálni a kampányokat.

 

Szerző: Tokaji F. Tamás

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.