2010. 9. szám | Elektronikus média

Hullám, hosszan

Regionális roham a frekvenciákért

Másfél éven belül gyökeresen átformálhatja a hazai rádiós piac képét a heteken belül felálló új, konvergens médiahatóság. A kérdés csak az, hogy nekikezdenek-e végre a piaci alapú frekvenciagazdálkodásnak, vagy sem. A pálya mindenesetre szabadon áll előttük, hiszen tucatjával járnak le a közeljövőben a műsor-szolgáltatási jogosultságok – van, amelyiknek a pályáztatásával már késésben is van a hatóság.

Arról hosszan el lehet vitatkozni, hogy helyes sorrendben osztotta-e a koncessziókat a kilencvenes évek végén az ORTT. Az egyik vélemény szerint helyénvaló volt előbb a két nagy (országos) frekvenciáról dönteni, s csak utána a helyi és körzeti jogosultságokról, így ugyanis a hoppon maradt vagy kisebb szereplők is lehetőséghez jutottak.

Az ellentábor azzal érvel: ha előbb leosztották volna a szereplők között a lokális lehetőségeket, az felülárazhatta volna az országos frekvenciákat, arányaiban nagyobb bevételhez juttatva a közmédiarendszert. A Sláger és a Danubius koncessziójának kifutásával, majd a nyáron született jogerős döntésekkel (lásd Dicsőségtábla című keretes írásunkat) láthatóan új korszak kezdődött a piacon. Különösen, hogy függőben van még jó néhány pályázat – amelyek más-más fázisban rekedtek meg, és az is változó, miért nem zárultak eredménnyel.

Kicsúszó szerelés

Akad – nem is egy – olyan pályázat, amelyet tavasszal annak rendje s módja szerint meghirdetett a médiahatóság, csakhogy mire az ajánlatok beérkeztek, már nem volt határozatképes a testület. Az (akkor még hatályos) médiatörvény ugyanis ötfős minimális létszámot írt elő, ami az országgyűlési választásokig is éppen hogy csak megvolt.

Aztán ahogy az SZDSZ-frakció a parlamenttől, úgy búcsúzott megbízottjuk, Tímár János a Reviczky utcai irodától, míg az MSZP-delegált Gyuricza Péternek azért kellett vennie a kalapját, mert az őt küldő szervezet elvesztette egyedüli kormánypárti státusát – így csak egy tagot jelölhetett. (Ebben az esetben a később érkezett médiatestületi tagnak kell távoznia, hacsak nem születik ezzel ellentétes értelmű egyezség.)

Így viszont maradtak hárman: Szalai Annamária (Fidesz), Tirts Tamás (KDNP) és Ladvánszky György (MSZP). Velük pedig a május eleje óta tartó határozatképtelenség. És néhány „csőben maradt” pályázat.

Ügyrendi gyűlés

Mindebben csupán annyi a probléma, hogy az 1996-os médiatörvény meglehetősen rigorózus kereteket szab a frekvenciapályáztatási eljárásnak, s ha ezeket nem tartják be, az semmissé teheti a procedúra során történteket. Ennek szenvedője a Klubrádió (lásd Lapkiadás és Médiapiac, 2010. 5–6. szám, 32–33. oldal), de hasonló sorsra juthatnak a most futó pályázatok résztvevői is.

Hiszen a médiacsomag eredeti szövegéhez benyújtott módosítások egyike amolyan „gyevi bíró helyzetet” teremt, lerázva a felelősséget az új médiahatóságról (lásd Betonvédelem című keretes írásunkat). Arra persze éppen a Sláger–Danubius-sztori mutatott példát, hogy pár hónap alatt is le lehet zavarni a procedúrát – más kérdés, hogy mennyire rendben lévő, ha a hanyatt-homlok váltásokkal a régi és az új koncesszióbirtokos életképességét is veszélyeztethetik. Hiszen az előbbi óvatosabban szerződik, ha nem tudja, meddig övé a frekvencia, míg az utód esetleg éppen azért nem tud tervezni, mert csak hetekkel a működés megkezdése előtt derül ki: ő a szerencsés nyertes.

Helyi erők

Nem érdektelen átnézni, kik is indultak/indulnak versenybe a hullámsávokért – és hogy melyekért. A közeli jövőben ugyanis huszonnégy városban lehet frekvenciát szerezni, s a települések majdnem fele megyeszékhely. Akad olyan is, ahol egyszerre több sávot osztanak ki; ilyen Székesfehérvár, Szombathely és Zalaegerszeg is.

A pályázók zöme (nincs ebben meglepetés) kereskedelmi adót csinálna. Csakhogy eddig nem került nyilvánosságra hiteles felmérés arról, hány rádiót képes eltartani egy-egy piac. (Így persze az sem világos, mi alapján döntött az ORTT a megpályáztatás mellett. Kivételt ez alól a „talált”, vagyis egy érdeklődő által megterveztetett frekvenciák jelentenek, amelyekre az 1996-os törvény szerint kötelező pályázatot kiírni.) Ez pedig akár azt is maga után vonhatja, hogy a tőkeerős, esetleg hálózatot maguk mögött tudó indulók magasan a reális ár fölé ígérnek egy-egy értékesebb jogosultság megszerzése érdekében.

Mezőnyjáték

Ennek alapján válik érdekessé az a tény: vajmi ritka, hogy helyi játékos pályázzon meg egy-egy helyi frekvenciát. A győri 100,1 MHz-es hullámsávra két-két budapesti, debreceni és miskolci társaság mozdult rá, mellettük egyetlen helyi versenyző nyújtott be ajánlatot. Nemcsak itt, hanem más pályázatok indulói között is felbukkan a miskolci Hangforrás Műsorkészítő és Reklámgyártó Kft., a debreceni Lokomotív Rádió Tömegkommunikációs Kft., a pécsi Szamba Rádió Konzorcium vagy a veszprémi Rádió Jam Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. neve éppúgy, mint a fővárosi Zenebolygó Rádiós és Szolgáltató Kft.-é. Utóbbi ugyanabba az épületbe van bejegyezve, mint a Rádió 1-hálózat központja. (Tavaly a céget elhagyó egyik ügyvezető saját gazdasági társasággal indult versenybe mind a két országos kereskedelmi jogosultságért, de kizárták.) Ráadásul a vállalkozás egyetlen tulajdonosa ugyanazon a címen volt nyilvántartásba véve, mint egy másik frekvenciát megpályázó konzorcium. (Ebben a körzetben a Zenebolygó nem indult.)

Két vallási tematikájú rádió is terjeszkedésbe kezdhet, ha nekik kedvez a médiahatóság döntése: a Magyar Katolikus Rádió és a Mária Rádió is bővítené vételkörzetét. Az előbbi Győrt, Szegedet, Székesfehérvárt, Szolnokot és Szombathelyet venné be, míg az utóbbi (amely már most is egy híján tucatnyi helyi koncesszióval rendelkezik) Celldömölkön, Debrecenben, Keszthelyen, Móron, Pápán, Sárváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen hódítana további teret.

A sors fintora, hogy a Mária Rádió ezen igyekezete éppen a konzervatív értékeket felvállaló Lánchíd Rádió törekvéseivel ütközhet. A két műsorszolgáltató tudniillik sajátos háziversenyt vívhat egymással. Debrecen és Szombathely kivételével ugyanis, ahol a fővárosi hírrádió nem indult, szembe került egymással a két adó. Olyannyira, hogy Keszthelyen, Móron és Pápán csak ők ketten szálltak ringbe a meghirdetett jogosultságért.

A cikkünk elején említett határidőcsúszás ugyanakkor reményt is adhat a Magyar Katolikus Rádiónak, amely annak idején egy fővárosi hullámsáv ígéretét zsebében tudva adta fel drága középhullámú sugárzását. Ha ugyanis az új médiahatóság nem azt nézi, hogy jogelődje hibájából nem kötöttek szerződést a baloldali kötődésűnek mondott Klubrádióval, hanem a rideg tényekből indul ki, akkor új pályázatot írhat ki a 92,9 MHz-es budapesti frekvenciára. Márpedig áprilisban is csupán egyetlen ponttal nyert a Klub a katolikus adó előtt.

Dicsőségtábla

Másodfokon is pert nyert az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatával kapcsolatban a hullámsávok két korábbi birtokosa. Csakhogy a bíróság egyik esetben sem rendelte el az újrapályáztatást, vagy a tavaly kötött koncessziós szerződés felbontását.

A Fővárosi Ítélőtábla lényegében nem változtatott az év elején a Fővárosi Bíróságon született döntésen. Azaz szabálytalannak ítélte ugyan, ahogy az ORTT tavaly ősszel eljárt, de nem semmisítette meg a pályázat eredményét, és nem is rendelt el új eljárást. Így a Slágert, illetve a Danubiust működtető társaság legfeljebb abban reménykedhetne, hogy az új médiahatóság esetleg leporolja az ügyet. Erre nemigen látszik esély: a július 14-i ítélethirdetés napján jelezte az ORTT, hogy a számukra kedvezőtlenül zárt pontokban újabb fordulóra készülnek. Az elsőfokú ítélet okfejtése az volt, hogy a médiahatóság alaki hibák miatt eleve be sem fogadhatta volna a két későbbi győztes (a Slágert váltó Neo FM-et indító FM1 konzorcium és a Class FM-mel a pályára – és a Danubius helyébe – lépő Advenio Zrt.) ajánlatát.

Betonvédelem

Észrevétlenül sikerült stabilizálnia a két új országos kereskedelmi rádió helyzetét a törvényhozásnak. A médiacsomag részeként levették a felelősség terhét az – amúgy is megszűnő – Országos Rádió- és Televíziótestület válláról a tavaly őszi döntést illetően. „Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll” – állt az eddig hatályos médiatörvény 112. paragrafusában. Az új szabályzás ezt egy félmondattal megtoldja, mégpedig azzal, hogy kiköti: csak abban az esetben kell szerződést bontani, ha kizárólag a műsorszolgáltató idézte elő a jogsértő helyzetet.

 

Szerző: Benedek B. Levente

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.