2010. 9. szám | Elektronikus média

Kalózok a láthatáron

Nem fizetnek, csak kasszíroznak

Miközben Európa több állama is hadat üzent az engedély nélkül működő rádióadóknak, Magyarországon kis híján kalózkodásra kényszerült két társaság – pedig csak pár napig akarták szórakoztatni a publikumot, földrajzi értelemben véve szűk körben.

Az év elején Spanyolországban kezdtek átfogó akcióba a hatóságok az illegális adók ellen, mégpedig a kereskedelmi rádiók érdekképviseletének nyaggatására. A koncesszióért tetemes (de a magyarországihoz nem mérhető) összegeket fizető társaságok megelégelték ugyanis a kaotikus állapotokat. Nem elég, hogy a bevételeik egy részét elhappolják az engedély nélküliek, de az önhatalmúlag megszállt frekvenciákon adva néha éppen a legálisan működő rádiók jelét zavarják. Így azoknak el kell dönteniük: perelnek, tűrnek, vagy kicsit kisebbre veszik vételkörzetüket, meghátrálva így a tilosban járók előtt, de legalább nem rontva sistergéssel saját hírnevüket.

Aki kapja…

Egyes vidékeken, jellemzően a nagyvárosokban ugyanis egyfajta ököljog érvényesül az éterben. Aki talál egy – szerinte – szabad hullámsávot, és nincsenek különösebb erkölcsi skrupulusai, az vidáman nekiláthat a hasznosításnak. Ezek után persze nem csoda, hogy akadnak olyan metropolisok, amelyekben kétszer-háromszor annyi kalózadó sugároz, mint legális. Január végi adatok szerint a Kanári-szigeteken másfél tucat híján ötszáz, Madridban 144, Baszkföldön ennél éppen eggyel kevesebb törvénytelenül működő csatorna szórta műsorát.

A szakemberek még megbecsülni sem tudták, hogy hány olyan rádió létezhet, amely egy jogi kiskaput használva üzemel. A helyi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy saját programot indítsanak az önkormányzatok – az azonban szabálytalan, ha nem a városháza a fenntartó, hanem egy gazdasági társaság. Márpedig ilyesmire is szép számmal akad példa az ibériai államban. Összesen háromezerre becsülik a kalózadók számát – pontos adatot azonban mindeddig nem tettek közzé.

Zsák és foltja

Hasonló megfontolások vezérelték a holland médiafelügyeletet, amikor hadat üzent a koncesszió nélkül rádiózóknak. Merthogy az évtizedes kalózmédia-hagyományokkal rendelkező ország északi és keleti vidékein számtalan ilyen adó működik. Csakhogy a hollandok nem szép szóval, hanem ennél sokkal pragmatikusabban lépnek fel. Ők nem a stúdiókra, hanem az adótornyokra vadásznak, s ha találnak egyet, akkor keményen büntetnek. Két és fél ezer euró alaphangon a taksa, amelyet közel ugyanekkora kiegészítő bírsággal toldhat meg a hatóság. Ezt pedig alkalmazzák is, különösen, ha notórius kalózokról van szó.

Ennél bonyolultabb a helyzet a szintén illegálisan sugárzó adók hadával küszködő Görögországban. Az államcsőd szélén táncoló balkáni állam ugyanis fiskális lehetőséget is látott a kalózok helyzetének rendezésében. A helyi URH-rádiók jelentős hányada mindenféle engedély nélkül működik, egyes források szerint a kereskedelmi adók alig harmada rendelkezik koncesszióval. Így hát nem is csoda, hogy egy 11 milliós országban közel ezren használnak valamilyen frekvenciát.

Két éve már megpróbálta tisztába tenni a rendszert a kormányzat, de akkor kudarcot vallottak törekvései. Nemrég azonban újabb egyeztetési kör indult a kérdésben, hiszen az engedélyezéssel (és így a legalizálással) pénzhez juthatna a költségvetés.

Próba-halálfej

Megoldhatatlan feladvány elé kerültek két hazai fesztivál szervezői, amikor úgy döntöttek, idén is működtetnek saját rádiót a happening idején. A kapolcsi központú Művészetek Völgye kényszerült hamarabb szembesülni azzal, hogy határozatképes médiahatóság híján nincs, aki kiadjon nekik egy engedélyt arra, hogy időszakosan egy használaton kívüli helyi hullámsávon sugározzanak. Lapunk információja szerint napokkal a fesztivál kezdete előtt oldódott meg a helyzet: végül a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól (NHH) kaptak passzust – kísérleti adásra. Így nem kellett kalózkodniuk. A módszer annyira sikeresnek bizonyult, hogy az ORTT közlése szerint a Sziget szervezői hozzájuk már nem is fordultak engedélyért, inkább NHH-s papírral szerelkeztek fel.

 

Szerző: Benedek B. Levente

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

1 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

1 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.