2010. 9. szám | Elektronikus média

Újraírt szabályok

A számítógép őskorán túl

A laptopjainkkal együtt az őskorban élünk. A ma általánosan elfogadott számítógépes grafikus felületek és navigációs megoldások tömeggyártásra készített első változatai már a nyolcvanas években megjelentek, az egér, a komputer és a monitor egy egészen más korszak találmánya, amelyben leginkább kockás inges programozók voltak a fejlesztők és egyúttal a célcsoport is.

Az, hogy a grafikus felülettel ellátott számítógépeket professzionális segítség nélkül lehessen üzemeltetni, még a kilencvenes években is elképzelhetetlen volt. A vásárlást, telepítést, állandó karbantartást egészen a 2000-es évekig nem tudtuk elfelejteni, minden családban volt legalább egy szenvedő unokaöcs, aki folyamatos ügyfélszolgálatot biztosított a nem működő nyomtatókhoz, a vírusokhoz és más számítógépes problémákhoz.

Steve Jobs visszatérésével az Apple már a kilencvenes évek végén felismerte ezt, és azzal próbálta megkülönböztetni magát a többi gyártótól, hogy a lehető legegyszerűbben használható gépeket dobott a piacra. A Jobs alatt „i” jelzővel ellátott készülékek – iMac, iBook stb. – legfontosabb sajátossága a kijelző és a hardver összeolvadása volt, illetve az, hogy a felhasználó számára a kicsomagolástól kezdve az internetre csatlakozásig egyértelmű lett a kezelésük. Az asztali számítógépekkel és laptopokkal azonban az Apple még nem tudta meglépni a tökéletes komputerhez vezető szemléletbeli változtatásokat, azokat ugyanis a felhasználók történelmi és kulturális okokból nem viselték volna el. Egy túlságosan egyszerű és korlátozott funkcionalitással működő laptopot a piac kivetett volna magából.

Az iPhone-nal azonban más volt a helyzet, az Apple teljesen új piacra lépett be olyan operációs rendszerrel és hardvertervezési tapasztalattal, amellyel senki más nem rendelkezett, és megkapta azt a lehetőséget, ami egy cég számára csak ritkán adatik meg. A fogyasztók a mobilpiacon hozzá voltak szokva a behatárolt szabadsághoz, és teljesen elégedettek voltak a kicsi és bugyuta felhasználói felületekkel. Steve Jobs, miközben egyik pillanatról a másikra szoftvervezéreltté alakította a mobilkészülékek piacát, elképesztő előnyénél fogva el is dönthette, hogy milyen irányba viszi tovább a mobiltechnológiát.

Utólag nézve nyilvánvalóan okosan, a telefon kütyü jellegét megtartva korlátozta az operációs rendszert, csak a telefonon megszokott alapvető beállítási lehetőségeket hagyta meg a felhasználóknak, a programok terjesztését, letöltését és frissítését pedig egy kontrollált bolton keresztül kezdte intézni. Ezzel összeolvasztva a sokak által csak szupermobil-generációnak hívott készülékekben mindazt, amit a kütyükben és a számítógépben szerettünk. A mobil egyszerűségét és a komolyabb operációs rendszerek bővíthetőségét. Az iPhone-on nem kell telepítgetni, drivereket, internetet beállítani, jó esetben egyetlen gombnyomással életre kelthető egy majdnem teljes értékű komputer.

Hogy ez mennyire forradalmi gondolkodás volt egy szoftvergyártótól, azt a Microsoft ellenpéldája mutatja. Ők azt hitték, hogy a felhasználók az asztali számítógép bonyolultságát akarják a mobilon kicsiben viszontlátni, a fogyasztók azonban leszavazták őket, és a Windows Mobile nagyot bukott. Jobs csapata ezzel szemben rájött, hogy a felhasználók a szabadságot csak a letölthető programok szintjén igénylik, egyáltalán nem ragaszkodnak az asztali számítógépek és laptopok komplikáltságához.

Miközben az Apple lassan átpozicionálta magát szoftverfejlesztő cégből végfelhasználói kütyük gyártójává, a cég hite és bátorsága folyamatosan nőtt a téren, hogy érti a számítástechnika jövőjét. Míg az iPhone finom és mindenki által befogadható forradalom volt a mobiltechnológiában, az iPad már arrogáns fricska a komputergyártóknak.

iPad
iPad

Az iPad teljesen újraírta azokat a szabályokat, hogy egy számítógépgyártónak mire kell fókuszálnia. Az Apple gyatra fizikai paraméterekkel, korlátozott operációs rendszerrel képes volt piacra vinni egy olyan készüléket, amelyet az iPhone sikere miatt senki nem mert leírni, de amelynek piaci bevezetése korábban biztosan elképzelhetetlen lett volna. Steve Jobs eltüntette a „technikát” a számítógépekből, és elhozta a számítástechnika felnőttkorát. Azon eszközökét, amelyek a tévéhez, a mikrohullámú sütőhöz hasonló egyszerűséggel működnek, mégis elképesztő szabadságot nyújtanak a személyreszabhatóság tekintetében.

Magazinok

Leginkább az vágja fejbe az embert az iPaddel kapcsolatban, hogy mennyire „technológiamentes”. Olyannyira, hogy egy digitális magazint letöltve rá a hatást tekintve nem lehet megállapítani, hogy egy papírra nyomtatott lapot vagy egy táblagépet olvasgatunk-e, miközben az utóbbi rendelkezik mindazzal az előnnyel, amelyet az internet és a számítástechnika ad. Az azonnalisággal, a hálózatépítő oldalakon összegyűjtött adatok feldolgozásával és az interaktivitással.

Egy digitális magazin olvasása az iPaden a következőképp néz ki: megnyomunk egy gombot, ami bekapcsolja a gépet – a készülék nagyjából egy-két másodperc múlva száz százalékon üzemel –, rákattintunk a letöltött magazin ikonjára, és elkezdjük olvasni a kiadványt. Lapozzuk vagy görgetjük igényeinknek megfelelően, a benne található videókat letöltjük és megnézzük, az interaktív elemekkel eljátszogatunk, majd amikor megunjuk az olvasást, megnyomunk egy gombot, a gép abban a pillanatban leáll, és várja a következő bekapcsolást. Nem kell lemenni a postaládához, nem kell foglalkozni az előfizetéssel, a készülék ott van, amikor kell, a gondolat megszületésétől az olvasásig nem telik el több idő, mint amikor egy papíralapú magazint veszünk magunkhoz. Emellett persze megnézhetjük a leveleinket, vagy letölthetünk néhány alkalmazást. Annyira triviális, hogy egy laptopon nevelkedett felhasználónak néha már valóban zavaró. Tényleg elég lenne ennyi az átlagos fogyasztónak? Akármennyire erőltetjük a fantáziánkat, a mezei felhasználónak, aki számítógépet munkára az irodában vesz igénybe, a levelezésen, a Facebookon, a YouTube-on és a letölthető játékokon kívül nincs nagyon másra szüksége.

Az üzleti modell

Az, hogy az iPaden a technológia ennyire háttérbe szorult, elképesztő lehetőséget nyújt a tartalomgyártóknak. Az iPad digitális fogyasztásra és tartalomvásárlásra teremtett eszköz. Internet és letöltött alkalmazások nélkül használhatatlan váz. Mivel nem produktív termék – kivéve talán a kézi rajzolást –, soha nem látott mértékben függ a használhatósága a rajta elérhető tartalomtól. Nem csoda, hogy a friss amerikai forgalmi adatok szerint az iPad-tulajdonosok rengeteget interneteznek a gépükön. Mivel világháló és tartalom nélkül nem tudnak mit kezdeni a vele, folyamatosan töltik le rá az alkalmazásokat, játékokat, zenéket, könyveket és magazinokat.

A tartalom-előállító cégeknek ez komoly jel lehet. Miközben az egész iparág azt kereste, hogy az internet ingyenes közegében hogyan tudna új üzleti modelleket találni, az Apple táblagépe megalkotta a tökéletes eszközt a tartalomfogyasztásra.

Ami azonban talán még ennél is fontosabb, hogy mindehhez egy működőképes és használható üzleti modellt is kreált. A világhálón a fizetés volt mindig is a legnagyobb probléma. Az Apple beépített fizetési megoldása megteremtette, hogy a felhasználó csak egyszer adja meg az adatait, ráadásul egy megbízható cégnek, innentől pedig minden vásárláskor csupán egy kis zöld gombot kell nyomogatnia. Ez a mikrofizetési modell annyira jól sikerült, hogy az iPhone-, iPad-tulajdonosok teljes mértékben hajlandóak pénzt áldozni a jó alkalmazásokért, méghozzá elképesztő, milliárddolláros tételben. Az Apple forgalma csak a letöltött applikációkból a Google bevételeivel vetekedhet hamarosan.

Ha a felhasználók készek fizetni a tartalomért, annak komoly következményei lehetnek a magazinokra nézve: a Wired magazin iPad-alkalmazása az első hónapban is már az árushelyi értékesítést megközelítő, több tízezres tételben fogyott. Ezeknek a lapoknak tehát, úgy tűnik, van keresnivalójuk a táblagépeken, a kérdés, hogy a korai lelkesedés olyan gyorsan leível-e, mint a CD-ROM-ok esetében, vagy a magazingyártók képesek lesznek fenntartani az olvasók felbuzdulását.

A verseny az internethez hasonlóan itt is nagy, már most zseniálisan működő ingyenes alkalmazások jelennek meg, komoly kihívást állítva a magazintulajdonosok elé. A Flipboard például az általános hírek mellett Facebook-, Twitter-ismerőseink és az iparági szakemberek híreiből automatikusan digitális magazint állít elő, és mindezt olyan formában jeleníti meg, mintha egy szerkesztett újságot olvasnánk.

A versengés ellenére a lehetőség mégis óriási, a táblagépek piaca roppant iramban növekszik, a következő években az olcsóbb verziók megjelenésével akár az okostelefonokéhoz hasonló méretű piac jelenhet meg, itt pedig az iPad jelenleg a domináns termék. Ezek a készülékek olcsók lesznek, egyszerűek, könnyedén lehet majd rajtuk fizetni, a számítástechnika felnőttkorának első fecskéi, és sóvárognak a fantasztikus tartalmak után.

 

Szerző: Dobó Mátyás

www.facebook.com/doransky.hu

www.peers.hu

Elindul a Budapest Kertmozi

1 napja

A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

Kutatást készített az IKEA

2 napja

A magyarok 61 százaléka szerint a magáncégeknek aktív szerepet kell vállalniuk a zöld megújulás népszerűsítésében.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

2 napja

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

2 napja

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.

Még nagyobb tévé?

2 napja

Az átlagos méret az elmúlt öt évben 40-ről közel 48 colosra nőtt , ez pedig a magyar otthonokban is meglátszik.