Kövess minket!

Médiapiac

„Én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot”

″Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen″ – mondta portálunknak Gazda Albert, aki ma kezdte meg főszerkesztői munkáját az Origónál.

Gazda Albert a kárpátaljai Técsőn született 1966-ban. Az ungvári egyetemen szerzett bölcsészdiplomát 1990-ben, majd 1991-ben áttelepült Magyarországra, és különböző sajtóorgánumoknál járta végig a szamárlétrát. Az első években korrektorként dolgozott a Kurírnál, majd a Magyar Narancsnál, aztán ismét a Kurírnál. Itt már egyre több cikket is írt, végül 1996-ban bekerült a belpolitikai rovatba, parlamenti tudósító lett, majd 1998 márciusában átigazolt a Magyar Hírlaphoz, 1999 szeptemberében pedig a Világgazdasághoz.  Hét évet töltött a Zöld Újságnál, kipróbálta magát online szerkesztőként is. Ezt követően került az Index 2006-ban elindított gazdasági rovatába.

Gazda Albert felesége könyvtáros, két gyermekük van, a nagyobbik már egyetemista.

 

“Técső vegyes lakosságú kisváros, a lakosság egynegyedét kitevő magyarok békében éltek az oroszokkal meg a többségi ukránokkal. A nemzetiségi léthez negatív élményem nem kapcsolódik.

Huszonöt évesen diplomáztam, menet közben két évig katonáskodnom kellett a szovjet hadseregben, Fehéroroszországban. Ezalatt nem voltam otthon egyszer sem.

Diplomaszerzésem után a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ügyvezető titkára lettem, majd ukrán nyelvi fordítóként dolgoztam a megyei ifjúsági lapnál. Hamarosan átköltöztünk Magyarországra két bőrönddel meg egy gyerekkel. A letelepedési engedélyt gyorsan megkaptuk, az állampolgárságot csak 1996-ban.

A Kurír még nem volt egyéves, amikor beléptem. Különös kísérlet volt ez: intelligens bulvárlap, kiváló újságírókkal. A minőségi bulvár koncepciója eleinte nagy sikerrel működött, aztán a Ringier meghonosította az igazi nemzetközi bulvársajtót a Blikk elindításával. Azután már nem volt könnyű.

A különböző szerkesztőségekben kis lépésekkel haladtam előre. Voltam korrektor, újságíró, parlamenti tudósító, rovatszerkesztő. Másfél évtizedet töltöttem a nyomtatott sajtóban. A printet és az online-t sokan hajlamosak egymással szemben álló médiumoknak tekinteni, de nem hiszem, hogy ez így pontos lenne. Mindkettő küzd a saját pályáján, miközben az egyiké jobban szűkül. A másikéról sokáig azt hittük, hogy bővül, de az sincs már könnyű helyzetben. A külföldi óriások egyre óriásibbak, ami az online média helyzetét is nehezebbé teszi. Nem irigylem a napilapokat, de a saját helyzetünket sem gondolom problémamentesnek.

Több körülmény szerencsés összjátéka folytán kerültem az Indexhez, amit mindig is szerettem olvasni. Akkoriban már elvágytam a Világgazdaságtól, túl sok időt töltöttem ott. Küldtem egy e-mailt Uj Péternek, nincs-e szükségük egy állítólag jó szerkesztőre. Éppen akkor akartak gazdasági rovatot csinálni, így hirtelen ott találtam magam.

Egyetlen munkahelyemet sem laktam be olyan gyorsan, mint az Indexet. Az a szerkesztőség egy sajátos kultúra, nem egyszerűen egy vállalat, hanem baráti társaság. Soha máshol nem nevettem annyit, akár a lapindító értekezleteket is beleértve. A legnagyobb ökörségeket is meg lehetett csinálni, de komoly szakmai munka is folyt, a portál a magyar médiapiac meghatározó lapjává vált, az is maradt.

Az Indexben voltak gazdasági újságírók előttem is, de az önálló rovatot mi építettük fel. Két év után átigazoltam a sportrovatba, megcsináltuk a Sport Gézát. Utána a kulturális rovatban is dolgoztam, majd rövid ideig politikát szerkesztettem, végül lapszerkesztő lettem, ami lényegében főszerkesztő-helyettesi pozíciót jelentett. A lapnál amúgy sem voltak szigorú határok, szinte mindig minden rovatba írtam.

Az Index az a hely volt, ahol bármit megírhattam, amit meg szerettem volna írni, és soha semmi olyat nem kellett megírnom, amit nem szerettem volna megírni. Ennél többet egy újságíró aligha kívánhat magának. Ennél többet ezután sem fogok kívánni.

Az Origo ajánlata eléggé váratlanul ért, volt min gondolkodnom, és nagyon nem volt könnyű döntenem, több okból is. De hát van ajánlat, amit az ember akkor sem bír visszautasítani, ha szinte megijed tőle. Azt hiszem, tisztában vagyok a feladat nagyságával, tudom, hogy az elődeim után nem lesz egyszerű a dolgom.

A feladat tulajdonképpen egyszerű: jó újságot kell csinálni. Az utóbbi két-három évben az Origo nagyon sokat fejlődött, jó újságnak tartom, jó pályán halad. Ami nem jelenti azt, hogy csak fel kell ülni a szekérre, és megy magától is. Az a lényeg, hogy maradjon okos, de talán legyen színesebb. Mindenképpen maradjon hiteles, de legyen picit izgalmasabb. Meg kell őriznünk a negyveneseket, meg kell szólítanunk a fiatalokat. Az interneten állandóan forradalmi helyzet van, mert mindig jön valami új. Senki sem ülhet karba tett kézzel, a Google vagy a Facebook királysága sem tarthat örökké, aki nem reagál a kihívásokra, lemarad.

Nincs pontokra lebontott tervem. Úgy megyek oda, hogy kíváncsi vagyok. Amúgy sem stílusom úgy bemenni valahova, hogy előtte berúgom az ajtót. De a legjobbat akarom kihozni magamból és a csapatból is, és szeretném, ha a piacvezető szerepet egyértelműen a magunkénak tudhatnánk.

Az Origón minden megvan, aminek egy teljes értékű lapban meg kell lennie. Hogy mi lesz az az új elem, amit a jövőt jelenti, az hamarosan ki fog kristályosodni. Kettes számú Indexet nem próbálunk csinálni, ez nyilvánvaló. Más a kultúrája a két oldalnak, csak egy Index van, és csak egy Origo. Azokat az elemeket kell fejlesztenünk, amelyek az arculatunkat markánsabbá tehetik. A hozzávalók megvannak, a hangsúlyokkal lehet játszani.

Hogy mit hozhat számomra a jövő, mondjuk egy év távlatában? Azt szeretném, ha jól érezném magamat, a csapat is jól érezné magát, és az olvasók szeretnék az Origót. Ha minden generációnak, minden rétegnek, minden kultúrkörnek tudnánk nyújtani valamit, már-már elégedett lennék. Több minőségi információt akarunk közölni, színesebben, szórakoztatóbban. Több olvasót is akarunk, természetesen.

A november-december a helyzetfelmérés és a rákészülés időszaka lesz. Nem most mondom először: én nem forradalmat akarok csinálni, hanem újságot. Ami természetesen nem kevés munkával jár”.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom