Marketing
Rekorder Ringier, javuló Népszabadság
Immár az előzetes számokból tudható: a Ringier rekordévet zárt tavaly, a Népszabadság pedig felére csökkentette a veszteségét. 2010-ről és az idei tervekről beszélt Mihók Attila, a Ringier ügyvezetője, egyben a Népszabadság vezére. Idén több nagy dobásnak szánt újdonsággal készül a médiacsoport, főképp online területen. A vezető szerint sikerül eltávolodni a ″print only mamut″ képétől.
 |
| Mihók Attila |
Ősszel úgy fogalmaztál, hogy a Ringier valószínűleg fennállásának legjobb eredményét fogja elérni 2010-ben. Azóta lezártátok az évet. Hogyan teljesült a várakozásod?
Azt történt, amit előre jeleztünk. Amióta a Ringier Kiadó Kft. létezik, még soha nem ért el olyan jó eredményt, mint 2010-ben.
A nemzetközi menedzsment március vége-április eleje táján szokta tájékoztatni a sajtót az előző év eredményeiről. De amíg a pontos számokra várunk, megnézhetnénk közelebbről, milyen eredményeket értek el a kiadó egyes divíziói.
Az az érdekes, hogy minden terület jól teljesített. A kiadó zászlóshajója, a Blikk folyamatosan jó eredményeket produkál, a Nemzeti Sport is szinte fillérre pontosan hozta a tervet, ami egyébként szintén a lap fennállásának valaha volt legjobb eredménye. A magazindivízió hosszú évek folyamatos beruházásai, lapindításai és a korábbi tulajdonostárs, a Heinrich Bauer Verlag kivásárlását követő átszervezések után fantasztikusan jó eredményt produkált – mindezt ráadásul egy olyan évben, ami nem kifejezetten kedvezett a lapkiadóknak és főleg nem a magazin-üzletágnak.
Az online területen is bekövetkezett egy trendforduló. Az NSO nyereséges és magasan piacvezető a maga szegmensében, a Blikk.hu látogatószáma napi 200 ezer fölött van. A kiadó teljes net-net hirdetési bevétele kicsit más struktúrában, de a 2009-es szinten maradt. Bevételeink jelentős része még mindig a print termékekből származik, de az online bevételek részaránya már meghaladja a kétszámjegyű százalékot a teljes hirdetési árbevételen belül. Minden terület odatette magát, nem nagyon lehet egyiket vagy másikat kiemelni. A 2010-es év eredménye ezért nagyon fontos a portfólió minden elemét tekintve.
Természetesen vannak nehezebb helyzetű szegmensek, a tinilapok például nagyon sok odafigyelést igényelnek, hiszen a fiatalok sokkal inkább a digitális média felé fordulnak, mint az idősebb generációk, de tartalmi megújulásokkal a fiatalokat célzó kiadványoknál is fenntartható az érdeklődés és a jövedelmezőség. Nagyon jól ment a gasztroszegmens, a női szegmens, a sportról pedig elmondhatjuk, nem csak a világbajnokság miatt teljesített kiválóan.
A tavasszal bejelentett Ringier-Axel Springer fúzió folyamata elég hosszú ideje tart már, és közben a Népszabadság vezetését is átvetted. Hogyan érintették ezek e tényezők a kiadó eredményességét?
Arra különösen büszke vagyok, hogy a rekorderedményeket egy fúziós eljárás árnyékában értük el. A tulajdonosi struktúrában bekövetkező változások, várható szervezeti átalakulások minden cég esetében belső feszültségekkel járnak. Az elmúlt egy év során nem csak a Népszabadság Zrt. átvétele jelentett számomra extra terhelést, hanem a fúziós eljárással kapcsolatos rengeteg teendő is. Mindezek mellett természetesen a munkatársak is folyamatosan érdeklődtek a jövőt illetően, hiszen egy ilyen méretű fúzió mindenkit érint. Ennek ellenére ha volt is bizonytalanságérzés a szervezetben, az elért eredmények azt jelzik, hogy a Ringier csapata a különösen nehéz piaci körülmények között egy változásokkal tűzdelt évben is képes kimagaslóan teljesíteni. Mindezt úgy, hogy menedzsment tagjaira június óta értelemszerűen több feladat hárult mind a Népszabadság mind pedig a Ringier kiadó esetében, hiszen a nap számomra is csak 24 órából áll.
Milyen tervekkel vágtatok neki a 2011-es évnek?
Természetesen a Ringier vonatkozásában még jobb számokat vállaltunk, mint 2010-re, de kicsit más struktúrában. Szeretnénk a jelenlegi rekorderedménynél is többet produkálni. Portfolió-szinten is jól állunk, a MédiaLOG az első néhány küzdelmes év után nagyon is rendbe jött – az első nyereséges évét zárta tavaly, ami elsősorban a logisztikai rendszer hatékony átalakításának és a bővülő tevékenységi körnek köszönhető. A Médialog rendszere ugyanis nem csupán napilapok és magazinok, de szórólapok vagy akár kisméretű csomagok kézbesítésére is alkalmas.
A Népszabadság 2010-es vesztesége a fele volt az előző évinek, az idén pedig további javulással számolunk, a lap EBITDA-szinten már pozitív eredményt érhet el. A Népszabadságnak a referencialapok negatív trendjén felül egyéb, egészen speciális problémákkal kell megküzdenie, de ez a lap továbbra is Magyarország legerősebb újságíró-szakmai műhelye és a piacvezető politikai napilap. A korábbi példányszámokat és bevételeket el kell ugyan felejteni, ugyanakkor a tematikus mellékletek, a könyv- és DVD-sorozatok és az online üzletág igéretesen fejlődnek és részben képesek kompenzálni a print üzletág csökkenő bevételeit. A Népszabadság, akár csak a legtöbb magyarországi médiavállalat elindult a modern multiplatform tartalomszolgáltató vállalattá váláshoz vezető úton.
Az elmúlt időszakot a médiapiacon leginkább a költségcsökkentés, a minden területen bekövetkező racionalizálás, a létszámleépítések jellemezték. Lesz-e ilyen szempontból változás, esetleg trendforduló 2011-ben?
Tavaly a Ringier kiadó összárbevétele is csökkent, de a profitunk jóval magasabb lett – jelentős létszámleépítés nélkül. Inkább az a folyamat ért be, hogy adott infrastruktúrán, adott létszámmal sokkal több kiadványt készítettünk. Az emberek többet dolgoztak ugyanannyi pénzért, miközben sokkal tudatosabb költséggazdálkodást valósítottunk meg.
A Népszabadságnál az a sajnálatos, hogy ha a szükséges lépéseket korábban megtesszük, akkor a jelenlegi nehéz helyzetet elkerülhettük volna, jobban reagálhattunk volna az árbevétel-csökkenésre. További racionalizálásra még szükség lehet létszámban, költségekben, de most már inkább építkezni kell, megkeresni az alternatív bevételi forrásokat, tovább építeni a digitális üzletágat, megtalálni azokat a kiadói – és esetleg nem szorosan vett kiadói – tevékenységeket, amiket a Népszabadság nyereségesen el tud végezni, hogy összességében egészséges gazdálkodást tudjon felmutatni. Az utak látszanak, de amíg a remélt eredményeket elérjük, eltelik majd egy kis idő, és a várt javulás a gazdasági helyzet alakulásától is függ. Bíztató jelek már most is vannak: a korábbi évek példányszámcsökkenése megállni látszik, vannak olyan területek ahol még növekszik is.
A legfrissebb statisztikák szerint a gazdaság túl van a mélyponton, az export már nő. Számoltok a fogyasztás, és annak következményeként a marketingköltések növekedésével?
Én is úgy gondolom, hogy 2011-ben már lesz érdemi gazdasági növekedés, nyilván nem 6-8 százalékos, de azért érezhető mértékű. Az adórendszerben bekövetkezett változások bizonyos társadalmi csoportoknál nagyobb elkölthető jövedelmet hagynak, ezek némi belső piaci növekedést generálnak. Ha a kormányváltást követő törvénykezési sietség után egy kiszámíthatóbb és nyugodtabb periódus következik, az a makró mutatók javulása mellett kedvező hatással lehet a külföldi befetetésekre és ezzel áttételesen a foglalkoztatásra is.
A fogyasztás, és azzal összefüggésben a reklámköltések terén két fontos tényezőt látok: az egyik a rengeteg elhalasztott vásárlás, amelynek eredményei szükségképpen megjelennek a piacon abban a pillanatban ha az emberek kezdik jobban biztonságban érezni magukat (van például munkájuk). Aki az elmúlt években nem vett új tévét, mosógépet, bútort, egyebet az előbb-utóbb megteszi. Élénkülhet az eddig szinte halott autópiac, az ingatlanforgalmazás is. A másik tényező, az adórendszer átalakítása ugyan csak 2011-től jelent több jövedelmet a középosztálytól felfele, de már a karácsony előtti időszakban is érezhető volt a kiskereskedelmi forgalom élénkülése. A fogyasztásban viszont a forint árfolyama negatív szerepet játszik, a drága hitelek miatt sokaknak még nagy terheket kell elviselniük. Ugyanakkor az is fontos kérdés, mi lesz lesz a KKV-kkal, illetve az állami nagyberuházásokkal – csupán csak a multinacionális vállalatok beruházásai ugyanis nem teremtenek elegendő munkahelyet.
Tavaly beszéltél a kiadónál idén beindítandó inkubátor-projektről.
Az első lépéseket megtettük ebbe az irányba, februártól elindult a Ringier belső Inkubátor-projektje. Időközben azonban egy ennél sokkal nagyobb lehetőség is adódott a Ringier előtt, ha minden jól megy, május közepére-végére várható az indulás. Az élet úgy hozta, hogy folyamatosan jelennek meg a jó ötletek, javaslatok, főleg az online szolgáltatások területén, amelyeket nem is kell sokáig nevelgetni. Számos olyan lehetőség nyílik meg előttünk idén, amelyekre tavaly még nem is gondoltunk. Lassan egy teljes szórakoztató divízió épül fel a Ringier kiadón belül, amely foglalkozik rendezvényszervezéssel, koncertekkel, jegyértékesítéssel. Rengeteg ötlettel, lehetőséggel keresnek meg bennünket kívülről is. Nekem talán ez a legszebb feladatom: innovatív környezetet teremteni, kiválasztani a jó ötleteket, látni azokat megvalósulni, beérni, profitábilissá válni. A korábbi negatív, lassan mozgó “print-only mammut” imázs egyre inkább a múlté.
A Ringier által kezelt online portfolió közelít a napi egymilliós látogatószámhoz, ezzel már a top internetes szereplők közé kerültünk, de ez még csak a kezdet: egy év múlva minden valószínűség szerint ennél sokkal magasabb számokról fogunk beszélni.
Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a Médiapiac áprllisi számában.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.