2012. 7-8. szám | Elektronikus média

Digitális vasfüggöny

Bár még mindig egyértelműen érzékelhető az Európa nyugati és keleti része közötti különbség, nem mondhatni, hogy fejlettségben minden szempontból a vert mezőnyben ballagnánk, sőt, vannak olyan tényezők, amelyek mentén akár az élmezőnyhöz is sorolhatjuk magunkat, derül ki Ambruszter Gézának, a Gemius magyarországi vezetőjének értékeléséből, akit a nemrég megjelent Internet CEE kutatás tanulságairól kérdeztünk.

Mit árulnak el a legutóbbi Internet CEE-adatok a kelet-közép-európai online piac fejlettségéről, „válságállóságáról”?

Ambruszter Géza
Ambruszter Géza

Sajnos a vasfüggöny digitális árnyéka még mindig nagyon jól kivehető, azaz a puszta számokat nézve élesen elválik Európa keleti és nyugati része. Ha viszont a grafikonokon a fejlődés ütemét ábrázoljuk, és nem az abszolút számokat, akkor is elkülönül ugyan e két régió egymástól, de már a keleti országok kerülnek az élre. A hátrány tehát még mindig megvan, de nagyon gyors ütemben zárkózik fel a kelet-közép-európai térség.

Két lépés távolságból úgy tűnhet, hogy ez utóbbi piacokat kevésbé érintette meg a válság, hiszen még növekedésre is képesek voltak. Közelebbről vizsgálva azonban az is látszik, hogy a válság nélkül valószínűleg még ennél is nagyobb ütemű lett volna a bővülés.

Melyek azok a kulcsfontosságú mutatók, amelyek alapján egy-egy digitális piacról azt mondhatjuk egyáltalán, hogy fejlett? Milyen összefüggéseket kell ilyenkor vizsgálni?

Ez nagyon érdekes és nehéz kérdés. A fejlettséget nézve ugyanis természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan abszolút mutatókat, mint az internetpenetráció, a gyakori internethasználók aránya, a széles sáv penetrációja és az olyan trendi eszközök elterjedtsége, mint az okostelefonok és a táblagépek; valamint akár az egy főre eső online marketingköltés.

Ezen dimenziók mentén Magyarország hogy állja a sarat a hasonló fejlettségű, méretű digitális piacokkal szemben?

E mutatókat tekintve Magyarország nem áll rosszul, de nem is számít igazán élharcosnak. Vannak azonban ennél kevésbé megfogható tényezők is, mint hogy hogyan működnek ezen mutatók együtt, akik használják a netet, azok mire és hogyan használják, milyen szolgáltatások érhetők el a világhálón, mire van kereslet, milyen a piaci összefogás, milyen mutatószámokra van igény a piacon. Ezek alapján Magyarország már nagyon is jól áll, a lengyel, cseh és szlovák piacokkal együtt bizony igen sok nyugat-európai országnál is fejlettebbnek vallhatja magát. És bizony példaképül szolgálunk számos közép- és dél-európai országnak!

Magyarországon a piaci szereplők sokat beszélnek a Facebook és a Google általi fenyegetettségről. Míg vannak olyan piacok, ahol ez még nem kérdés, mert meglehetősen alacsony bázisról lódulnak meg épp, s annyi tennivaló van még (például Ukrajna), kik azok, akik hasonló cipőben járnak, mint mi? Ismersz-e olyan piacfejlesztési kezdeményezést a régióban, amit szerinted érdemes itthon is megfontolni?

Bár hasonlónak tűnnek, mert mindkettő óriási, globális „ellenfél”, valójában a Google és a Facebook teljesen más eset. A Google ma már egy szolgáltató médiavállalat, de a piacra lépése idején még „csak” egy feltörekvő kereső(óriás) volt. És bár a magyar számos specialitást tartalmaz a Google által „jól beszélt” nyelvekhez képest, gyakorlatilag puskalövés nélkül adtuk át a globális szereplőnek a magyar piacot… Más országok nem voltak ennyire előzékenyek, és a helyi ismereteiket fel- és kihasználva csapataik mind a mai napig harcban állnak – nem is eredménytelenül. Néhány helyen még arra is rávették a Google-t, hogy televízióban és óriásplakáton hirdessen…

Vicces módon a Facebooknak már nem volt ennyire egyszerű dolga a hazai piaccal. Sokáig éppen azért, mert nem volt magyar nyelvű felülete. A magyar felület sem hozta meg azonban automatikusan a sikert. Ehhez nagyon kellett, hogy a hazai közösségi oldalak sokáig nem biztosították a közösségi funkciókat. Ezt elégelte meg egy elég széles, 30 év körüliek alkotta női csoport, amely a Facebookon kiélhette online csevegési, kapcsolattartási hajlamait. Ezt nagyon hamar elirigyelte tőlük a tizen- és huszonéves generáció, és ettől kezdve már nem volt kérdés, a Facebook (is) mindent visz.

Itt-ott vannak kísérletek, itt-ott be tudnak tartani e két globális piaci szereplőnek, de olyan nagy a túlerő, hogy csak idő kérdése a totális győzelmük. Nincsenek azonban biztonságban, elég hamar lesöpörhetik őket a térképről – de ne legyenek kétségeink, az új győztesek is globális szereplők lesznek…

A helyi kezdeményezések közül a legjelentősebbnek talán a lokális tartalmak részben fizetőssé tétele nevezhető (lásd a cseh és lengyel példát). Nincs azonban még elég tapasztalat azt illetően, hogy ez mennyire a Szent Grál. Szerintem nem az, de azért az biztos, hogy már csak speciális helyzetünkből adódóan is a helyismeret és a magyar nyelvű tartalom még sokáig olyan érték marad, amelyre lehet(ne) építeni.

Az adatok alapján találunk-e valamilyen „magyar specialitást”, vagy indokolt a nemzetközi hirdetők részéről, ha a régiót homogén, egységes online piacként kezelik?

Szintén érdekes kérdés. Saját tapasztalatom alapján nagyon nem homogén piac a kelet-közép-európai. De éppen azért, mert ennyire tagolt, logikus lépésnek tűnik a globális vállalatok részéről, ha mégis egyben kezelik ezen országokat… Ez nem ellentmondás, hanem racionális döntés. Lehet ellene tiltakozni, lehet nem szeretni – de fel kell ismerni, hogy ez zajlik. És egyébként ennek a felismerésében és kihasználásában szintén nem áll rosszul a magyar piac.

2011-ben a közösségi média (Facebook) és a mobil volt a két nagy hype. 2012 adatait összesítve vajon mit fogtok jövőre kiemelni?

Bár 2012 fele már eltelt, még mindig jósnak kellene lennem, hogy erre tudjak felelni, olyannyira gyorsan változó piacról beszélünk. Egy-egy hónap elég hozzá, hogy valami új felüsse a fejét, vagy valami régi, nagy örökre eltűnjön a süllyesztőben…

Egyre több reklám éri a gyerekeket

2 órája

A testület elfogadott egy, a tematikus gyerekcsatornák reklámozási gyakorlatáról szóló vizsgálatot is, amely öt televízió 2011-es és 2019-es adatait hasonlítja össze - írja az NMHH.

A koronavírus jelentősen hatott a reklámpiacra

4 órája

A koronavírus-járvány miatt a televíziós hirdetési piac átalakulását 2020 márciusában vizsgáló NMHH-tanulmány szerint a tavalyi évvel összevetve egyértelműen kimutatható a csökkenő tendencia.

A Huawei bemutatta új aktív zajszűrős fülhallgatóját

1 napja

A Huawei Technologies Fogyasztói Üzletága bemutatta Freebuds 3i fülhallgatót. A fülekbe ergonómiailag jól illeszkedő új kialakítással és a Teljes Aktív Zajszűrés technológiával érkező készülék kiváló hangélményt nyújt.