Médiapiac
Folyamatos éberség
Régiónk még mindig válságüzemmódban van, és részben ez, részben pedig a fiatal célcsoport változékonysága folyamatos éberséget kíván – derül ki Bartosz Witaknak, a Viacom Kelet-Európáért és Izraelért felelő ügyvezető igazgatójának szavaiból. Miközben a kockázat nagy, az éles verseny az új lehetőségek keresésére kényszeríti a médiacégeket.
A Bartosz Witakkal készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.
 |
| Bartosz Witak |
Hogyan alakult a tavalyi év a Viacom CEE & Israel számára? Mennyire teljesültek a stratégiában meghatározott üzleti célok?
Kelet-Európa e részén még mindig az általános válságüzemmód van érvényben, és ez gyakorlatilag az egész üzletágat jellemzi. Ahhoz, hogy a Viacom eredményesen tudjon működni, azon kellett dolgoznunk, hogy új bevételi lehetőségeket találjunk mind a műsorterjesztés, mind pedig a reklámértékesítés terén, és ehhez a lehető legjobban használjuk ki a lehetőségeinket. Ennek érdekében az elmúlt évben folyamatosan fejlesztenünk, újítanunk kellett. Mondok pár példát, hogyan nézett ki ez a gyakorlatban: nyáron útjára bocsátottuk a Comedy Central Extrát az adriai térségben és Csehországban, ősszel pedig bevezettük Magyarországon a reklámértékesítést a Nickelodeonon. Vagy egy másik, szintén gyerektartalmakkal kapcsolatos példa a Nickelodeon sikeres elindítása Horvátországban.
Izraelben, amely nagyon fejlett és telített piac, pár lépéssel előrébb járunk. Itt a Nickelodeon már annyira népszerű, mint az utána következő két versenytárs együttvéve, így toronymagasan vezet a gyerekcsatornák közötti versenyben. A Comedy Centralt pedig licencpartnerrel és a legnagyobb kábelszolgáltatóval üzemelteti a Viacom. Izraelben inkább a pozíciók védelme a fő célunk.
A kelet-közép-európai régiót gyakran kezelik homogén tömbként. A követendő stratégia, az üzleti lehetőségek és a fogyasztói viselkedés szempontjából megállja a helyét ez a hozzáállás? És egyáltalán: hogy jön a régiónkhoz Izrael, mi ennek az üzleti logikája?
Természetesen vannak hasonlóságok, ezekre építve indítottuk el a tartalmainkat. Ez a stratégiánk a Comedy Central Extra vagy a Nickelodeon esetében jól működik. A régió azonban nagyon sokszínű, és nem általánosíthatunk, üzleti szempontból is fontos, hogy figyeljünk a részletekre, a különbségekre. Magyarország például televíziós tartalmakkal nagyon jól ellátott, telített piac, míg más kelet-európai országokban még sok lehetőség áll előttünk, sok esetben inkább a piacok zártságával kell megküzdenünk. A versenytársainkat is figyelve azt látjuk, hogy vannak olyan területek, ahol erős lokalizációval lehet csak labdába rúgni, ami igen költséges. Az MTV példája jól mutatja, hogyan reagálunk a különböző piacokra: az MTV Adria, Románia és Magyarország a műsorfolyam gerincét adó közös programokon kívül egyedi, helyben releváns műsorokat is sugároz.
Az Izraellel kapcsolatos kérdésre pont ebből következik a válasz: az ottani működés olyan know-how-t és tudáskészletet igényel, amihez a működés sajátosságai miatt leginkább a kelet-európai piac tud mintát mutatni a Viacom számára. A kelet-európai régióban sok esetben licencpartnerekkel dolgozunk, így már számos tárgyaláson, alkuhelyzeten vagyunk túl, olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek az izraeli piacon való működéshez szintén nagyon hasznosak.
A Viacom marketing-, kommunikációs és tartalomfejlesztési stratégiája a globális/regionális vagy inkább az egyes piacokon alapul?
Nagyon érdekes és izgalmas feladat ez, hiszen a kommunikációs, marketing- és fejlesztési stratégiánknak különböző piacokat kell kielégíteniük. Azt gondolom, azáltal, hogy a Paramount is a Viacom-portfólió része, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a világ egyik legnagyobb tartalomforrásával dolgozunk. Mint minden tartalomszolgáltató nagyvállalatnál a világon, nálunk is vannak globális tartalmak, ha úgy tetszik, „termékek”, amelyek szinte minden piacon, ahol jelen vagyunk, elérhetőek a kínálatunkban, és ezeket egészítjük ki helyi saját gyártású vagy egyéb vásárolt tartalmakkal. Erre jól működő példa a magyar piacon a Comedy Central, amely olyan helyi, saját készítésű tartalmakkal színesíti a műsort, mint a magyar stand-uposokat szerepeltető A Comedy Central bemutatja vagy a Litkai–Mogács-duó által kreált, sajátságos humorú Susogós Mackók.
De hasonló a helyzet a VIVA tévénél is, amelyet kutatásaink szerint a magyar fiatalok a sajátjuknak éreznek, és nagyon helyi brandként érzékelnek. Itt is azt látjuk, hogy remekül vegyíthető a helyi tartalom – mint amilyen a Randikommandó vagy a Stáb sorozat – az olyan, más országokban gyártott Viacom-tartalmakkal, mint például a Popland! és a most induló Az utolsó év (Último Año).
Hogyan értékeli a 2012-es évet a magyar piacon? Melyek voltak a fő kihívások és eredmények?
Ahogy már említettem, a magyarországi piac elég telített, komoly versenyhelyzetek alakulnak, alakulhatnak ki. A Viacommal sikerült olyan portfóliót kiépítenünk, amely a harmadik legerősebb lehet az országban. Ráadásul külön előnye, hogy a nézőinket szinte 4 éves kortól 49 éves korig végig tudjuk kísérni csatornáinkon úgy, hogy közben minden korosztálynak egyéni tartalmat ajánlunk.
2012 óriási sikerének tartjuk, hogy a Comedy Central a legnagyobb versenyt hozó, 18–49 évesek alkotta célcsoportot tekintve stabilan az első tíz tévéadó között van.
Szintén nagy siker, hogy bár nincs még egy éve, hogy nekikezdtünk a Nickelodeon hazai erősítésének, azt látjuk, hogy a csatorna néhány hónap alatt a negyedik helyről a harmadikra ugrott a gyerekcsatornák nézettségi listáján. Ezen személy szerint annyira nem lepődtem meg, mert nagyon hittem abban, hogy a magyar piacon is jól működnek majd a fiatalabbakat megcélzó szupermárkák, mint amilyen a Kung Fu Panda, A Madagaszkár pingvinjei, a Tini Nindzsa Teknőcök, a jó öreg SpongyaBob, vagy az élő szereplős, tiniknek készülő sorozatok, mint az iCarly és a Big Time Rush.
További eredménynek tartom, hogy a VIVA nemcsak hogy a legismertebb ifjúsági televíziós márkák között van, de őrzi is a piaci pozícióját.
A televíziós iparág látványos, a technológia fejlődéséből eredő változásokon megy keresztül. Egy sor buzzword kering: HD, 3D, VOD (video-on-demand), t-kereskedelem, közösségi tv stb. Ezek közül melyeket tartja a Viacom üzleti stratégiája szempontjából valóban relevánsnak?
Néhány évvel ezelőtt robbanásszerűen beindult Lengyelországban a HD-tévézés, az ország egyik napról a másikra a második legnagyobb HD-televíziós piac lett Európában. A mi régiónkban ez a folyamat jóval lassabban, csendesebben zajlik. A Viacom több HD-csatornát is üzemeltet, azt is látjuk ugyanakkor, hogy erre nincs mindig fizetőképes kereslet. A piac kicsit döcögősen, lemaradással követi a nyugat-európai trendeket.
Voltak 3D-s próbálkozásaink, de az idei CES-en (Consumer Electronics Show) is lehetett látni, hogy maguk a háromdimenziós televíziók gyártói is sokkal óvatosabbak lettek mára. Ez egyelőre nem az a vonal, amit erősítenénk.
A VOD szinte már az összes nagy partnerünkkel kötött megállapodásunknak részét képezni. E téren is óriási előnyt jelent, hogy a Viacom a világ egyik legnagyobb tartalombázisával rendelkezik. A VOD-on is túlmenően azt látom, hogy a TVE (TV everywhere) jelensége egyre inkább a napi működésünk részévé válik, és emiatt arra kell koncentrálnunk, hogyan tudunk gyakorlatilag platformtól függetlenül tartalmakat szolgáltatni.
A social TV-t mind a marketingeseink, mind a programmingosaink izgalmas területnek találják. Mivel több fiataloknak szóló csatornát is üzemeltetünk, nem is nagyon tudjuk és akarjuk kikerülni. Az Egyesült Államokban a Viacom évről évre elviszi a legközösségibb márkának járó elismeréseket. Magyarországon kisebb lépésekben haladunk, de látjuk a területben rejlő rengeteg lehetőséget. Itt egyelőre kisebb, de eredményes próbálkozásaink voltak: például tavaly a Comet-szavazás a Facebookon keresztül zajlott, korábban egy, az MTV-re fejlesztett alkalmazással be lehetett csekkolni egy-egy műsorra, a hazai MTV EMA-bulin egy RFID-játék révén összekötöttük a helyszínt a Facebookkal, a VIVA-nál pedig egy-két saját gyártású tartalom esetében azt is lehetővé tesszük, hogy a néző alakíthassa a műsort a közösségi felületeken keresztül. Ezen a vonalon biztos, hogy 2013-ban is továbbhaladunk.
Melyek lesznek az idei év fő irányai és kihívásai, különös tekintettel a magyar piacra?
Mindenképpen folytatjuk eddigi expanziós stratégiánkat, amelyhez az összes tartalmunk adta lehetőséget meg fogjuk ragadni. Ilyen például a Comedy Central Extra elindítása Romániában és Magyarországon. Szeretnénk ezt a csatornát az egész régiónkban minél több háztartásba eljuttatni.
A Comedy Centralt egyértelműen lendületben tartjuk. A Nickelodeonnal kapcsolatban továbbra is ambiciózus terveink vannak, és a lefedettség bővítésével 2013-ban megcélozzuk a gyerekcsatornák közötti második helyet.
Az ifjúsági termékeink, a VIVA és az MTV folyamatos éberséget, rugalmasságot igényelnek. A lineáris televíziózás számára talán e korcsoport jelenti a legerősebb kihívást. Az üzlet, sőt a televíziós tartalomgyártás jelenlegi modellje stabilitásra törekszik, a fiatalok viszont folyamatosan változnak, változtatnak. Háromhetente fordul a trend, ezért e két csatorna üzemeltetése, tartalommal való feltöltése állandó újratanulási folyamat, hogy kapcsolatban tudjunk maradni a célcsoportunkkal.
Az izraeli piac az európainál jelenleg fejlettebb, igényesebb és ezért követelőzőbb is, a kábeltelevíziózásra vonatkozó törvényi hátteret éppen átdolgozzák. Bár Izraelben igen erős a pozíciónk mind a szórakoztató, mind a zenei, mind pedig a gyerektartalmak terén, adódhatnak új és váratlan helyzetek.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.