2013. 3-4. szám | Elektronikus média

„Mi lettünk a hivatkozási alap”

Minden összefügg mindennel

Simon Zsolt, a TV2 vezére úgy látja: az elkövetkezendő másfél év legfontosabb változása az lesz, hogy összeér majd a reklám- és a terjesztési piac. Azáltal ugyanis, hogy az RTL Klub és a TV2 rövidesen terjesztési díjat szedhet, a hirdetési bevételek jelentős része hozzájuk vándorol, kábelcsatornák szűnnek meg, és visszaesik a fragmentáció.

Miben hozott változást önöknek az új médiatörvény?

Bennünket különösebben nem érintett, hiszen a televíziókat 1996 óta szigorúan ellenőrzik. Az írott és az internetes sajtóra hatott inkább negatívan. A nemzetközi visszhang is miattuk volt olyan heves.

A reklámszabályok módosítása pluszbevételt hoz a tévéknek.

Ez igaz. Tényleg számos pozitívumot hoztak az új szabályok. Termékelhelyezés, témakommunikáció, liberálisabb hirdetési lehetőségek. Ilyen például az is, hogy az óránkénti tizenkét perc hirdetéshez nem gördülő óra kell.

Szimpla ellenzéki hiszti zajlott a médiatörvény körül?

Természetesen több volt az hisztinél. Csak épp a korlátozó intézkedések nem a reklámgazdaságot érintették. Az, hogy hány évre választják az elnököt, miként épül fel a rendszer és a döntési mechanizmus, számunkra nem releváns. Minket az zavarna, ha a szabályozás csökkentené a bevételeinket, igazságtalanul korlátozná a lehetőségeinket.

Gyakorlatilag nem sugározhatnak politikai reklámot. (Az interjú készítése óta benyújtott országgyűlési módosító indítvány értelmében a politikai hirdetések korlátozása nem terjedne ki az európai parlamenti választások kampányidőszakára – a szerk.) Ez csökkenti a bevételeiket, nem?

Kevés pénzünk volt belőle.

Mennyire kevés?

A 2010-es választások idején az összes bevételünk egy százalékát sem érte el, pár tízmillió forintot jelentett. A politikai hirdetés a múltban is amolyan közérdekű közleménynek számított. Az pedig, hogy a törvény utolsó verziója szerint az országos listát állítók hirdetnek, vagy sem, számunkra bevétel szempontjából nem oszt, nem szoroz.

Simon Zsolt
Simon Zsolt

Az éves reklámbevételük fél százalékát kitevő tervezett meteorológiai adó se veri ki a biztosítékot?

Az már komolyan érint bennünket. Ha marad a terv, előfordulhat, hogy nem lesz időjárás-jelentésünk. Olyan nagyságrendet jelent ugyanis, amit kizárólag reklámbevételből működő televízióként lehetetlen kitermelni. Több millióval kerülne többe, amit a környezetében eladott hirdetésekkel lehetetlen előteremteni.

Lobbizik ellene?

Álláspontunkat hivatalos úton nyújtottuk be. De várjuk ki a végét, nincs még döntés. Szerintem belátják az illetékesek, hogy hiba volna bevezetni.

Az MTVA filmalapjába fizetett 2,5 százalék ellen egyetlen szavuk sem volt.

Korábban ennél is többet kellett fizetnünk az MMKA-nak (Magyar Mozgókép Közalapítvány – a szerk.), igaz, azt magyar produkció gyártására használhattuk, így tartalmat is kaptunk cserébe. Az üzlet volt, ez adó. Felhördülést azért nem váltott ki, mert számítottunk rá.

A digitális átállásra mikorra számítottak? Most 2013 a céldátum, de volt ez 2011, 2012, majd 2014 decembere is.

A 2011-es dátum a digitális törvényben szerepelt, ami se a médiatörvénnyel, se a hatósági szerződésünkkel nem állt összhangban, így senki nem vette komolyan. Mi 2012-vel kalkuláltunk, mert szerződésünk tavaly július 9-én járt le.

Rosszul kalkuláltak.

Ez már nem digitális átállás, hanem „egyszerű” analógkikapcsolás. A négymillió háztartásból mindössze ötszázezret érint, akik közül ráadásul azt sem tudni, hányan tévéznek szobaantennával. Hamarosan tiszta lesz a kép, hiszen a KSH elkezdte feltérképezni őket.

Kétmilliárd forint kormányzati pénzt kaptak rá.

Meg kell találni a kieső nézőket. Akinek nincs tévéje, azt szubvencionálják, ez durván százezer háztartást jelent. Marad négyszázezer, akiknek az októberi átállás után platformot kell találniuk. De hirdetői szempontból ez amúgy is egy kevésbé értékes célcsoport: sok közöttük az alacsony fizetőképességgel rendelkező, nem aktív, hatvan év feletti, öregségi nyugdíjat kapó nyugdíjas vagy munkanélküli, alacsony iskolázottságú, kistelepülésen, magányosan élő ember.

Sokak szerint az egész átállás a felszabaduló frekvenciahálózat értékesítéséről szól. Pénzről.

Az NMHH nemcsak média-, hanem hírközlési hatóság is. Minden összefügg mindennel. A TV2 és az RTL felszabaduló frekvenciái telekommunikációs frekvenciaként értékesíthetők, ez valóban rendkívül értékes, és nagyon nem mindegy, mikor kerül piacra. Szerintem ezekért a frekvenciákért a hatóság jóval több pénzt kap majd, mint amennyit mi fizetünk értük.

Önök mégsem akartak átállni, éveken át küzdöttek az Antenna Hungáriával.

Tavaly júliusban, a hatósági szerződésünk lejártakor akartunk kikapcsolni, pontosan azért, mert reklámozói szempontból már akkor sem volt értékes ez a szegmens. Ráadásul megtakarítottuk volna a frekvenciadíjat és az Antenna Hungáriának fizetendő összeget is. Alkudoztunk, amikor a kormányzat felvetette, hogy tolódik az analógkikapcsolás.

Mit kértek cserébe a folytatásért?

Megállapodtunk a hatósággal és az Antenna Hungáriával is, úgy terveztük, hogy 2014-ben lesz kikapcsolás. Ezért nekünk pozitív változás, hogy 2014 helyett 2013-ban kerül rá sor.

A koncessziós díj csökkentése is ennek a megállapodásnak a része?

Ez a tavaly július 10-én életbe lépő ideiglenes hatósági szerződésünk része.

Tehát igen. Dirk Gerkens RTL-vezér szerint a változás fő vesztese a TV2 lesz, az önök profilja ugyanis „jóval vidékiesebb”. Sőt amikor a fogyasztók kábelre vagy műholdas előfizetésre váltanak majd, a két csatorna közötti nézettségkülönbség tovább fog nőni.

A kikapcsolás szempontjából nincs jelentősége a profilnak. Azt kell nézni, hogy a 18–49 éves célközönség körében a háztartásokban milyen az arány a TV2 és az RTL között. A kikapcsolással ugyanannyi embert veszítünk, a migrálással ugyanannyit nyerünk. A kérdés az, hová mennek majd a fogyasztók.

Hová?

Erre az NMHH válaszolt. A lekapcsolást már megvalósító két tesztvárosban, Sopronban és Barcson az emberek 88 százaléka a MinDig TV-t választotta, ahol csak hét ingyenes csatorna nézhető: a közszolgálatiak és a Euronews mellett a két országos kereskedelmi. Ha tehát ötszázezer háztartásból 88 százalék ezeket akarja, az analógkikapcsolás ugyanúgy érinti az RTL-t, mint a TV2-t.

Sokan kapcsolnak az önök új csatornáira is.

A migrálás döntő része a digitális földfelszíni platformra történik majd, ahol nem lesz sokkal több adó. Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hiába lesz az embereknek harminc csatornájuk, tévénézési szokásaik nem változnak, mert ráálltak a sorozataikra, kedvenc műsoraikra. Ettől függetlenül a TV2 tulajdonosi köréhez tartozó kábelcsatornák, a SuperTV2, a FEM3 és a PRO4 az átállás nagy nyertesei lesznek. A három kábelcsatorna lefedettsége és ismertsége nagy, a nézők pedig a kábeltévék irányába mozdulnak. A SuperTV2 például márciusban főműsoridőben már közel 2 százalékos piaci részesedést ért el, a Nagy Duett egyes epizódjainak nézettsége a 10 százalékot is meghaladta. 2015-re 3,5-3,6 millió fizető háztartással számolunk. Ami leginkább minket katalizál, hisz olyanokhoz kerülünk be, akiknél eddig nem lehettünk jelen. Ez jelentős nézettségnövekedést hoz, plusz a kábelcsatornák esetében nő a terjesztési árbevételünk is.

A SuperTV2 indulását a médiatörvény tette lehetővé, pedig az első verziójában még csak tematikus adók indításának lehetősége szerepelt.

Szerencsére módosították, így új csatornák indítása is lehetővé vált. Az elkövetkezendő másfél év legfontosabb változása pedig az lesz, hogy a reklám- és a terjesztési piac összeér majd. A TV2 és az RTL eddig a reklámpiacból, a kábelesek a terjesztési piacból éltek. Előbbi zuhant, utóbbi nőtt. Száz csatornából ötvenet értékesítenek a reklámpiacon, a másik fele csak a terjesztésből megél. Az analóg kikapcsolása után a TV2 is kérhet terjesztési díjat.

Kér is?

Ez eldöntendő kérdés.

Gondolom, már eldőlt.

A lényeg, hogy az analóg kikapcsolása a TV2 számára összességében hatalmas lehetőség.

Szóval kérnek.

Kérhetünk, s ha kérünk, az komoly bevétel. Azok a kábelcsatornák, amelyek eddig terjesztési díjból és nem reklámokból éltek, nem invesztáltak magyar tartalomba. Mi pont az ellenkezőjét tettük, hisz nézőket kell generálni, a hirdetési piacon meg kell tartanunk a pozíciónkat. Megjegyzem, a TV2 reklámbevétele már most, 2013 első negyedévében 8,7 százalékkal, csoportszinten 10 százalékkal nőtt. Ezenkívül belépünk a terjesztési piacra is, és nem azt mondom, hogy a fair share-t hozzuk el onnan, de mivel nézettségünk csoportszinten húsz százalék, ennek arányában a negyvenötmilliárdos terjesztési piacról kilencmilliárd a miénk lehet. Legalábbis hosszú távon ez a cél. A következmény pedig az, hogy visszaesik a fragmentáció, és kábelcsatornák tűnnek el.

Mindezekért az előnyökért „fizettek” azzal, hogy híradójukat elbulvárosították, és szó sincs benne politikáról?

Ezt szeretik a nézők. A médiatörvény sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást írt nekünk elő. A legutóbbi módosítás óta csak az utóbbinak kell megfelelnünk.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Változást nem jelent, eddig is ennek megfelelően szerkesztettük a műsorainkat.

A TV2 pár éve komoly híradót adott. Ma szinte csak bulvárhírek szerepelnek benne.

Nézze meg a pár évvel ezelőtti valóságshow-kat és a mostaniakat. Ezek a műsorok is jelentősen megváltoztak. Hogy a Big Brotherben csak beszélgetnek, ma már senkit nem érdekel. A híradóban is a nézőket foglalkoztató aktualitások felé kell elmozdulni. Mindent elmond, hogy a Tények átlagos közönségaránya közel 24 százalékos, a Tények Reggel pedig április első hetében több mint 34 százalékos share-t ért el.

Nulla közélettel.

Szó sincs róla. Nyissa ki a Népszabadságot vagy az Indexet, ugyanolyan híreik vannak, mint nekünk. Kérdés, hogyan súlypontozzák. A mi híradónkban igenis van kultúra, politika, közélet, méghozzá profin szerkesztve: két színes közé bújtatva jelenik meg egy-egy fajsúlyos történet. Mérhető, hogy ha ezeket blokkosítjuk, vagy akár csak két ilyen következik egymás után, a néző azonnal elkapcsol.

A TV2 húzta maga után a bulvárba az RTL-t. És a két híradóból – épp a nézettség alapján – több millióan próbálnának tájékozódni.

Nincs nap, amikor online-ban, rádióban ne hivatkoznának a Mokkára vagy a Tényekre. Ma már nem az MTI a forrás. A politikusok hozzánk jönnek bejelenteni az ügyeiket.

Jobbikos javaslat nyomán a bűnügyi hírek aránya nem lehet több húsz százaléknál. Csak beleszól a politika a tartalomba.

Mi a saját szabályrendszerünknek, a nézőinknek, hirdetőinknek és persze a tulajdonosainknak felelünk meg. Ha minden párt vagy személy bejelentésére reagálnánk, nem arra fókuszálnánk, amire kell.

Törvény szerint a politikusokkal kapcsolatos bűnügyek „a demokratikus közvélemény tájékoztatásához szükséges” kategóriába tartoznak, Habony Árpád gázolásos ügye mégsem szerepelt a Tényekben.

Mert ő nem politikus, nézőink pedig kevéssé ismerik.

Szerző: Lampé Ágnes

A Magyar Zenei Tanács a talpon maradáshoz kér segítséget

1 napja

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson - írja az MTI.

Duplázott a Wonderduck Agency

2 napja

Az eredetileg felajánlotthoz képest több mint kétszer akkora értékű védőeszköz gyűlt össze a Wonderduck-POP cégcsoport kezdeményezésére. A cél a kisebb kereskedőhelyek dolgozóinak és vásárlóinak megvédése.

Két hónap után véget ér a Maradj Otthon! fesztivál

2 napja

Több mint két hónappal az indulása után véget ér a Maradj Otthon! Fesztivál. A nonprofit kezdeményezés több száz interneten keresztül nézhető eseményt kínált a járvány miatt otthon maradóknak - írja az MTI.

Újrakezdődnek az Avatar-sorozat munkálatai Új-Zélandon

2 napja

Újrakezdődnek az Avatar című film több részes folytatásának munkálatai Új-Zélandon. Jon Landau producer az Instagramon közölte posztjában, hogy a forgatócsapat a következő héten visszatér az országba - írja az MTI.

Vissza a munkába, de hogyan?

2 napja

Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. A biztonságos munkakezdés most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.