2013. 5-6. szám | Marketing

Digitális helyzetkép az ICT-piac meghatározó szakembereitől

Komplexebbé váló márkázási folyamatok, átalakuló KPI-ok, okosodó ügyfélszolgálat, szexi kütyük és közjószágok, applikációk, „közösségi héj” a márkák körül, állandóan pattogó labdák, szolgáltató marketing, tartalomgyártás, big data és persze ügyfélélmény mindenekfelett. Többek között e témák foglalkoztatják második kerekasztal-beszélgetésünk résztvevőit.

Muszáj költeni

Hasonlóan első, FMCG-márkatulajdonosok részvételével megrendezett kerekasztal-beszélgetésünkhöz (lásd: Médiapiac, 2013. 3–4., 44–48. oldal) az ICT-cégek szakemberei sem számolhattak be büdzsébőségről. Ez önmagában nem jelent meglepetést, ugyanakkor – ahogyan Szabó Béla, a Vodafone marketingkommunikációs igazgatója kiemelte – a telekommunikáció olyan szegmens, ahol egyszerűen költeni kell, mivel a fogyasztók erre egyértelműen reagálnak. Kallós András, a Telenor marketingkommunikációs igazgatója hozzátette: a fogyasztók valójában arra reagálnak, ha egy-egy cég nem költ, tehát a tét a státusz megtartása minél (költség)hatékonyabban.

Némileg eltér a klasszikus telekomcégekétől az önmagát integrált ICT-szolgáltatóként definiáló T-Systems Magyarország helyzete, mely vállalat jelen formáját mindössze kilenc hónapja nyerte el, öt elődcég összeolvadásával. Mint Bánhegyi Zsófia, a vállalat kommunikációs igazgatója elmondta: az egyesített cég bevezetését tavaly „szép”, tisztán márkaépítő célú, széles eszköztárral operáló teljes körű ATL-kampánnyal támogathatták. Ezt követően idén már a bevezetett brandre épülő, a nagyvállalati B2B-értékesítést közvetlenül segítő, az egyes kompetenciákat bemutató BTL-hangsúlyú kommunikációs aktivitás került előtérbe.

Különösebb büdzsécsökkenést nem vár, ellenben jelentős átrendeződést prognosztizál Grósz Judit, a Microsoft fejlesztési és platformüzletágának igazgatója. Az olyan típusú cégek, mint a Microsoft, alapvetően a partner-ökoszisztémán keresztül értékesítenek, a marketingkommunikáció hagyományosan arra rendezkedett be, hogy „eszközöket hirdetünk partnereken keresztül”. Az IT demokratizálódása („bring your own device” trend) ugyanakkor azt hozta magával, hogy e vállalatoknak is közelebb kell kerülniük a végfelhasználóhoz, ami a marketingkommunikáció területén a B2C-jelenlét és -költések erősödését eredményezi.

Hasonlóan függ a partnerek marketingtevékenységétől a Samsung is. Büttl Krisztián marketingigazgató mindazonáltal azzal árnyalta a képet, hogy a vállalatnál elérhető számos termékcsoport között is vannak különbségek: a mobil- és az IT-területek egyértelműen fókuszban vannak, más szegmensekben stratégiai cél a piacvezető szerep megőrzése, megint másokra pedig – a piaci folyamatok alakulása miatt – aktuálisan kisebb figyelem jut. A szakember szerint látványos, hogy az imázscélú aktivitások helyett a ROI-szemlélet kerül középpontba, számos KPI-mutatóval. Ezen belül is kiemelten a hatékonyság és az azt leíró mérőszámok rövid távú teljesülése értékelődött fel.

Csókási Zsolt, a Magyar Telekom e-business osztály vezetője is azt emelte ki, hogy a marketingköltések a hatékonyság irányába strukturálódnak át, ami azt jelenti, hogy felértékelődnek a mérhetőbb, követhetőbb digitális tartalmak. Ezek esetében ugyanis a hagyományos médiatípusokhoz képest könnyebben megállapítható, hogy az ügyfél mire pontosan milyen reakciót adott.

Márkaépítés a végeken

Bár kifejezetten imázst építeni nehéz a jelenlegi piaci környezetben, de – összetettebb értelmezésben – márkát építeni fontos, és ez utóbbi nem áll ellentétben a hatékonysági célokkal. Szabó Béla szerint azonban át kellett azt gondolni, hogy pontosan milyen mérőszámok alapján értékelik a márka teljesítményét. Így nem az imázst figyelik, hanem azt igyekeznek kitalálni, hogy az adott márkamutatók révén hogyan lehet az üzleti célok teljesülését mind hatékonyabban támogatni. Ennek megfelelően minden, ami a márkaépítés szintjén történik, visszacsatornázódik az üzleti célokhoz.

Kallós András szerint a telekomcégek olyan mennyiségű kommunikációt folytatnak a piacon, hogy furcsa is lenne, ha már ez önmagában nem építené a szereplők márkáit, ám ez az építkezés mégis nagyon nehéz. Az egymással versengő márkatulajdonosok termékei, szolgáltatásai, a fogyasztókban róluk élő kép ugyanis olyan közel áll egymáshoz, hogy sok esetben e kommunikációs aktivitások inkább a kategóriát erősítik, mintsem az egyes brandeket. Az igazi kihívást tehát az önálló márkaépítés jelenti, s bár ez nehéz feladat, még sincs más lehetőség, mert – mint Szabó Béla hozzátette – éppen ez a kivezető út a puszta árucikké, közjószággá válásból. Ez utóbbi veszély Büttl Krisztián szerint is igen nagy, példaként a laptopok piacát hozta fel, amelynek kereskedői kommunikációját jelentős mértékben nagyra nőtt árcédulák jellemzik.

Nem luxus, nagyon is fontos – ám pragmatikus – tevékenység a márkaépítés az Invitelnél, amelyet hozzávetőlegesen egy éve irányít kommunikációs igazgatóként Liptay Gabriella. A szakember szerint az Invitel számára éppen az jelenti a kihívást, hogy a márka lakossági oldalon a viszonylagos „névtelenség” és „szürkeség” állapotából indított, kissé elavult portfólióval – és bár nagyon nehéz ebből az állapotból kitörni, mostanra láthatóvá váltak a márka megítélését érintő és az üzleti eredmények is. Ez az építkezés pontról pontra szem előtt tartotta és tartja a hatékonysági szempontokat, a ROI-szemléletet, amelyet egyébként Liptay Gabriella elmondása szerint az ügynökségi partnerek is azonnal magukévá tudtak tenni a közös munka során. A szakember hozzátette: azáltal, hogy egy viszonylagosan kisebb, régiószegmentált működésű, „utcáról utcára harcoló” márka építkezését irányíthatja, ő maga is rendkívül sokat tanult. Többek között azt, hogy „a soványabb buksza rendre előhozza a kreatív gondolatokat”, a megfontolt kísérletezés pedig busásan megtérülhet.

Bár a helyzet nehéz, Grósz Judit szerint fontos látni, hogy a piac minden szereplője jobb helyzetben van ma, mint tíz évvel ezelőtt. Saját példáját idézve: a telekommunikációs szegmensben annak idején először egy kábelvéget kellett kommunikálniuk, most pedig mindenki „szexi kütyüket” rakhat a kirakatba. Ami pedig a márkaépítést illeti, a szakember úgy véli, az jóval összetettebb, mint korábban. Nemcsak az számít ugyanis, hogy egy-egy cég mit kommunikál magáról, hiszen a marketingmunka romba dőlhet, ha például az ügyfélszolgálat nem működik megfelelően. Meglátása szerint a telekommunikációs iparágban az lesz a nyerő, akinek sikerül a legjobb ügyfélszolgálatot felépítenie, és akinél a marketing elsőként tudja hatékonyan „levinni a végekre” a márkát. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a fogyasztók a céggel való találkozás teljes felületén integrált márkaélményben részesülhessenek.

Közös szobába zárva

Miközben a megfelelő ügyfélszolgálat minden ICT-cég számára fontos, maga a fogalom is átalakulóban van. Csókási Zsolt szerint tíz éve ez még egy fizikailag létező irodát jelentett, ahová a fogyasztó besétált, és ott megoldották a problémáját. Ma már azonban – elsősorban a digitális platformoknak köszönhetően – jóval komplexebb a világ, és emiatt összetettebb az ügyfélkapcsolatok felépülése, kezelése is. Mint Büttl Krisztián hozzátette: mindez ahhoz vezet, hogy sokan nem is kifejezetten az ügyfélszolgálatot keresik fel, hanem egyszerűen rákeresnek a neten a megoldásra vagy arra a forrásra, ahol megtalálni vélik a választ a kérdéseikre.

Kallós András úgy véli, egy-egy szerethető reklám kellemes emléket hagy a márkáról a fogyasztóban, de önmagában nem alkalmas a márkahűség felépítésére. Az ügyfelek legnagyobb része – a hűségszerződések által – két évre „be van zárva egy közös szobába a szolgáltatójával”. Ezen idő alatt számos kérdés, probléma merül fel, a számlák révén havi kommunikáció alakul ki. Amennyiben a szolgáltató két évig nem építi a kapcsolatot, és nem teszi magát hasznos, kellemes társsá, akkor mit sem érnek a reklámok, mert a márka nem tudja magához kötni az elégedetlen ügyfelet. Mint Szabó Ákos, a Thinkdigital country managere hozzáfűzte: a helyzetet tovább komplikálja, hogy nemcsak a szolgáltatóval tölt el két évet egy szobában az ügyfél, hanem az összes többi ügyféllel is, s ezek a fogyasztók beszélgetnek egymással abban a bizonyos szobában. A márkaélményt tehát nem kizárólag a márka és a fogyasztó kapcsolata alakítja, hanem mindenki más márkaélménye is.

Azt, hogy miként kell kinéznie a modern ügyfélszolgálatnak, a Vodafone marketingkommunikációs vezetője a Coca-Cola példájával érzékeltette. Mit tud ugyanis a kóla? Bárhol legyen is a fogyasztó, teljesen biztos, hogy az üdítő ott van tőle egy karnyújtásnyira. Szabó Béla szerint a platformgondolkodásnak éppen az a lényege, hogy bármely digitális vagy egyéb csatornán keresztül essen is be az ügyféligény, a szolgáltató ott legyen a fogyasztótól egy karnyújtásnyira, és adjon választ a kérdéseire.

Szolgáltató marketing

Nemcsak a – most már nem is annyira – klasszikus ügyfélszolgálati munka jelent növekvő kihívást az ICT-cégek marketingesei számára, hanem az is, hogy miként tudnak „saját jogon” szolgáltatásokat fejleszteni és kínálni az ügyfelek számára. Szabó Béla szerint nemzetközi szinten már benne van a levegőben, hogy a marketing ne várjon a céges termékfejlesztőkre, hanem maga állítson elő szolgáltatásokat. Ehhez a digitális tér mind több eszközt kínál számára, többek között a big data révén, amelynek ügyes használata a jövőben nyerő helyzetbe hozhatja a márkákat.

Liptay Gabriella, visszautalva az Invitel márkaépítési folyamatára, úgy látja, hogy a vállalati ügyfélkörben szerzett gyakorlaton keresztül lehet jól megtanulni, hogy milyen módon kínálható a fogyasztóknak egy kicsivel több szolgáltatás annál, mint amit eredetileg vártak a márkától. Természetesen a legsikeresebb gyors akciók általában olyan szolgáltatásokhoz kötődnek, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az alaptevékenységhez, a vállalati kulcskompetenciákhoz.

Hogy miként is szólítható meg a nagyvállalati ügyfélkör, arról Bánhegyi Zsófia osztott meg néhány gondolatot. A T-Systems esetében a magyar piacon nemcsak az ügyfélkör által igénybe vett ITC-szolgáltatások bővítése jelent feladatot (e téren az export révén is erősítenek), hanem a beszállítói, rendszerintegrátori szerepből való továbblépés is. A cég kommunikációjának középpontjában is az a stratégiai törekvés áll, hogy ügyfelei transzformációs partnerként tekintsenek rá, ami egyben hosszú távú tanácsadói szerepet jelent. Hogy az ehhez szükséges üzleti folyamatok gördülékenyen működjenek, abban a marketingnek jelentős támogató szerepe van: az ügyfelek egykapus rendszerben találkoznak az ügyfélmenedzserekkel, majd az igények felmérését követően lépnek be a folyamatba a szakértői csapatok a konkrét megvalósításnál. A vállalattal és szolgáltatásaival való kapcsolat különböző „találkozási” pontjain elért ügyfélélményt hosszú távon mérhetővé szükséges tenni, meghatározott értékek mentén – tette hozzá. Onnantól fogva, hogy egy szolgáltató sikeresen tanácsadóként tudja magát pozicionálni, hatással van ügyfele működésére, az ár szerepe csökken, a bizalomé és a márkáé pedig nő. Sőt, megerősödik, integráltabbá válik a marketing vállalaton belüli szerepe is a folyamatokban megvalósított és folyamatosan mért, menedzselt „ügyfélélményen” keresztül – vont konklúziót a T-Systems kommunikációs igazgatója.

A jól kialakított rendszerek fontosak, ám Büttl Krisztián szerint legalább ilyen lényeges az emberi tényező, akár azon a szinten is, hogy a menedzsment valóban súlyának, fontosságának megfelelően kezeli-e az ügyfélkapcsolati tevékenységet, ahogyan szerinte a Samsung magyarországi leányánál is teszik. Csókási Zsolt ehhez hozzáfűzte: nemcsak az emberi tényező, hanem az apró szolgáltatások is rendkívül meghatározóak. Korábban a Magyar Telekom és a piac többi szereplője is kizárólag a nagy szolgáltatásokban gondolkodott (például lehet telefonálni, internetezni), ám ma már ezek kötelező elemek, amelyekkel igazából nem lehet csatát nyerni, egy-egy apró, szerethető és hasznos lépéssel viszont igen.

Tartalomgyáros márkák

Bármennyire hatékonyan kommunikáljon is egy márka, és bármilyen jól működjenek az ügyfélkapcsolatai, szinte biztos, hogy nem lesz képes túlkiabálni a saját fogyasztóit, akik a digitális térben, a közösségi felületeken beszélgetnek – többek között éppen a márkákról. Különösen igaz ez a telekommunikációs szektorra, ahol a brandeknek meg kell elégedniük azzal, hogy irányokat, támpontokat, témákat adnak e tőlük függetlenül is élénken folyó társalgáshoz, mondta Kallós András.

Az, hogy milyen témákat dob be egy-egy márka, egyáltalán nem mindegy. Az első lépés ugyanakkor a tartalomaggregátori gondolkodás elsajátítása. Grósz Judit úgy látja, a marketingnek ki kell használnia a digitális térben rejlő azon lehetőséget, hogy nagyon egyszerűvé vált a tartalomgyártás és - terjesztés. Korábban egy üzenet megfogalmazásához sok millióért kellett reklámfilmet forgatni, s bár ez az opció még mindig rendelkezésre áll, a márkák dönthetnek úgy is, hogy egyszerűbb, kevésbé nagyszabású, de gyorsabban és rugalmasabban eljuttatható tartalmakat kínálnak a fogyasztóknak.

Miközben a márkatulajdonosok még csak most tanulják a tartalomaggregátori gondolkodást, már azon is törniük kell a fejüket, hogy milyen formájú legyen az a bizonyos tartalom. Liptay Gabriella kiemelte: a fiatalabbak már nem is feltétlenül csak a Google-ön keresnek információkat a márkákról, hanem többek között a YouTube-on – ami tehát azt is jelzi, hogy az üzeneteket érdemes pörgős, rövid, infografika vagy videós tartalom formában is megfogalmazni. „Az jelenti az igazi fejtörést, hogy a következő generációkat hogyan tudjuk megszólítani márkáinkkal, miközben érzékeljük, hogy a digitális tér, a közösségi média egyfajta héjat is von a márkáink köré – amelyek – ha hagyjuk és tudjuk kontrollálni – akár egészségesen vissza is hatnak, alakulnak, közösen formálódnak” – hangsúlyozta a szakember.

A tartalom formátumán túl a hasznosság, az egyszerűség és legfőképpen a hitelesség sokkal fontosabbnak tűnik, mint hogy a megvalósítás professzionális legyen, tette hozzá Csókási Zsolt, aki emellett a rugalmasságot emelte ki. Szerinte most már nemcsak a kommunikációt és a marketinget, hanem a termékfejlesztést és a vállalati működés egyéb területeit is a felgyorsult, rugalmas, gyakran menetközben épülő és korrigáló működés jellemzi. Ez Grósz Judit meglátása szerint nagy fegyver a marketingesek kezében, Kallós András ugyanakkor úgy véli, az is igaz, hogy ilyen módon „állandóan a levegőben van az összes labda”, a döntések „on the go” születnek, és nem használható ki teljes mértékben az a szaktudás, amire egyébként szükség lenne, és ami jelen is van a cégek marketingrészlegeinél.

Az, hogy a márkák kiteszik magukat a digitális térbe saját tartalmaikkal, és tőlük függetlenül is beszélgetnek róluk, a működést a transzparencia irányába tolja – értettek egyet a szakemberek. A transzparencia mellett a megérthetőség és a személyes élmény a vállalati ügyfélkörnél is lényeges, derült ki Bánhegyi Zsófia szavaiból, aki szerint hatékonyabb és hitelesebb, ha a T-Systems saját magán mutatja be, hogy mivé válhat az ügyfél vállalata, milyen szolgáltatásokkal támogatható a működése. Ez bátrabb, a digitális technikát előtérbe helyező marketingmegoldásokat is jelent. Például digitális bemutatótermük bárhonnan bejárható kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológia segítségével, 2013 nyarán pedig többfunkciós digitális recepciót építenek ki irodaházukban, amely már a belépésnél sugallja a cég innovatív jellegét. Ily módon az ügyfél maga élheti meg az egyes szolgáltatásokat, kipróbálva az egyébként bonyolultnak tűnő folyamatokat, mindezt a legújabb okoseszközök segítségével.

Grósz Judit szerint ha egy márkának jó tartalmai vannak, nyugodtan lehet proaktív a digitális térben, de van, hogy figyelni kell csupán, s persze olyan eset is akad, amikor be kell avatkozni, meg kell érteni a kritikák alapjait. Fontos, hogy a márkák tudják, mikor melyik hozzáállás működőképes, s ha bátran beleállnak a helyzetekbe, akkor marketingjük előbb-utóbb kibújik az elefántcsonttoronyból, és közelebb kerül a valósághoz.

Adatdilemmák

A marketing valósághoz való közelítését segítheti az a rengeteg adat is, amely a nagy ügyfélbázissal dolgozó cégeknél keletkezik. A big data okos használata egyszer majd óriási versenyelőnyt jelenthet, egyelőre azonban az adatvédelmi kérdések béklyót jelentenek. Szabó Béla szerint az aktuális ügyfélszerződések még nem teszik lehetővé a területben rejlő lehetőségek kiaknázását, így azt kell kitalálni, hogy a jövőben hogyan teremthető olyan win-win helyzet, amelyben a felhasználónak megéri az adatait megadni, kiadni. Egy telekomcég adhat adatot, lebeszélhető perceket vagy épp tartalmat is, de a lényeg nem is ez, hanem hogy képes-e megértetni a fogyasztóval, miért érdemes felé nyitottnak lennie. A szakember úgy véli, a reklám elvonja a figyelmet, megszakítja a fogyasztót abban, amivel foglalkozik, ám ha személyre szabott tud lenni, és nem pusztán egy csatornán érkezik, hanem körülöleli őt, akkor hasznos információvá minősülhet át. A testre szabott, sok irányból jövő információ révén az ügyfél előbb-utóbb úgy érezheti, hogy „róla szól a világ”, ami talán a legjobb érv lehet az adatok kiadása mellett.

Miközben Grósz Judit szerint a big data okos használata abban segít, hogy a szolgáltató mindig éppen ott legyen, ahol és amikor a fogyasztónak szüksége van rá, Kallós András komoly kérdőjeleket lát az óriási adathalmokkal kapcsolatban, s ezek korántsem csak a személyiségi jogokból erednek. A Telenor marketingkommunikációs igazgatója úgy véli, már most is rengeteg információval rendelkeznek az ügyfelekről, a kérdés inkább az, hogy ha még többre tesznek szert a big data révén, mit kezdenek vele. Megfelelő lesz-e az ajánlat, releváns módon képesek-e reagálni arra, amit megtudnak, kellően gyors, agilis és eredeti tud-e lenni az így előálló, személyre szabott termék? – sorolta a kérdéseket.

Csókási Zsolt azt prognosztizálta, hogy változni fog a fogyasztók adatok kiadásához való viszonya. A Facebook-generációk számára ugyanis már természetes, hogy megosztanak magukról információkat, és hogy a megosztás módját, körét kontrollálni tudják. A szakember úgy vélte, idővel egyenesen elvárássá fog válni, hogy a szolgáltató tudja a minél testre szabottabb termékekhez, szolgáltatásokhoz szükséges ügyféladatokat, s inkább az lesz majd bosszantó, ha „butaságokat kérdez” az ügyféltől. Büttl Krisztián hozzátette: már most is vannak olyan kampányok a Samsungnál, amelyek azt bizonyítják, hogy ha kézzelfogható, valódi előnyöket kínál egy márka, a fogyasztók rossz szájíz nélkül adnak át magukról információt.

Alkalmazások, okos marketing, ügyfélélmény

Azon téma kapcsán, hogy melyek lehetnek az elkövetkező egy év legizgalmasabb irányai, fókuszpontjai, az alkalmazások körül alakult ki a leginkább vita a kerekasztal-beszélgetés résztvevői között. Grósz Judit nagy lehetőséget lát az applikáció-ökoszisztémában, amely márkatulajdonosi oldalról azért is érdekes, mert számos partnerrel kell együttműködni a siker érdekében. Az általa idézett adatok szerint az amerikai piacon a felhasználók naponta átlagosan 127 percet töltenek alkalmazásokkal, ami nagyságrendjét tekintve már egy súlycsoportban van a tévénézésre fordított idővel (napi 168 perc).

Azt többen is vitatták, hogy az applikációkat szabad-e ennyire a jövő kulcsának tekinteni, de azt a szerepüket nem vitatták el, hogy egyszerűsítik az ügyfél-interakciót, s ezáltal javítják az ügyfélélményt. Az egyszerűsítést mindenki kulcsfontosságúnak látja, csak éppen – ahogyan azt Csókási Zsolt megfogalmazta – egyáltalán nem biztos, hogy ennek eszközét, platformját öt év múlva éppen alkalmazásnak fogjuk hívni. Az alkalmazások tehát valamiképp mindenkit foglalkoztatnak, ám hogy milyen mértékben, az nagyban függ a konkrét márkától és termék-, illetve szolgáltatásportfóliótól. Büttl Krisztián például azt a megállapítást tette, hogy az okostelefonok terén egyelőre nincsenek a Samsung Appshez hasonló globális kezdeményezésekkel összemérhető hazai fejlesztések, ám az okostelevíziók esetében nagyon is prioritásnak tekintik a területet, hiszen ezen a platformon nincs olyan nagy választék, mint az okostelefonoknál, és itt lehet még igazi versenyelőnyt kovácsolni.

Az alkalmazásokon túl szinte mindenki említette az ügyfélélmény javításának fontosságát – erről szólnak az olyan kezdeményezések is, mint például a digitális recepció. Kallós András szerint a márkáknak már most is számos touchpoint áll a rendelkezésükre, hogy ez az élmény egyszerűbb, könnyebb, hasznosabb legyen, ám ezeket még át kell tekinteniük, hogy valóban jó eredményt kapjanak.

Liptay Gabriellát és az Invitelt a customer-managed relationship foglalkoztatja, míg Csókási Zsoltot a marketing okosabbá tétele, ami egyszerre jelent kísérletezőbb, digitálisabb, hatékonyabb és költséghatékony megoldásokat. Szabó Béla szintén kulcsfontosságúnak tartja a marketing okosabbá tételét, amiben például a Google lehet értékes partner a márkatulajdonosok számára. Emellett egy platform, méghozzá a televízió okossá válását találja izgalmasnak a szakember. Az okostelevízió esetében ugyanis kérdés, hogy mikor válik hirdetéspiaci szempontból puszta érdekességből mainstream platformmá, tartalmi oldalról pedig azt nem látni egyelőre, hogy milyen időtávon és ki nyeri a broadcast vs. YouTube versenyt.

MÉDIAPIAC-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Káel Csaba lesz az új filmügyi kormánybiztos

2 napja

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos szeptember 1-jétől - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón.

A Pepsi Max nyerte a kólák ízpárbaját

2019. augusztus 22.

A Pepsi Max Ízpárbaj során a vállalkozókedvűek a Pepsi kalóriamentes termékét hasonlíthatták össze a legnépszerűbb kalóriamentes kólával. A vakteszt eredményeként a kóstolók 56 százalékának a Pepsi Max ízlett jobban.

Shane Tusup fellép az Influencer Festiválon

2019. augusztus 22.

Shane Tusup lesz az Influencer Festival kiemelt vendége, aki a csúcsteljesítményről és a saját korlátaink felszabadításáról tart 4 órás workshopot az Akvárium Klubban, szeptember 13-án.