Médiapiac
„Értékéhesek vagyunk”
Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg.
 |
| Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója |
Nem gyakran ül magyar szakember nemzetközi szakmai szervezet elnökségében. Te hogyan kerültél két éve az IAB Europe elnökségébe?
Sok energiát fektettünk Kelet-Közép-Európa piacfejlesztésébe, a keleti IAB-k nyugati, fejlettebb szervezetekkel való integrációjába. A lengyel kolléga, Jarosław Sobolewski hagyatékát vettem át, akinek egy idő után nem jutott ideje a régiós érdekképviseletre. Emellett korábban az IAB Hungary külföldi kapcsolatait vittem, ami szintén előnyt jelentett.
A régiónk érdekeinek képviselete hivatalos titulushoz kötődött az elnökségen belül?
Nem volt hivatalos feladatom a régió képviselete. Az IAB elnöksége több szintből tevődik össze: vannak a legnagyobb piacok, ilyen a brit vagy a német, a közepes méretűek, amilyen a francia, a belga, a dán vagy az olasz, és a legkisebbek. Engem a görög kollégával együtt a legkisebb IAB-k közül választottak be. Ennek megfelelően feladatomnak éreztem, hogy képviseljem őket.
Vannak-e a kis kelet-közép-európai piacoknak olyan speciális érdekei és témái, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, amelyek védelemre, fejlesztésre szorulnak?
Szervezeti hasonlóságok vannak a régió kis IAB-i között, amelyekben egy-két ember viszi az ügyeket. A kis létszámból ered, hogy mi értékéhesek vagyunk, mert például egyikünk sem engedheti meg magának, hogy főállású kutatót foglalkoztasson. Ha tehát információkat tudunk gyűjteni európai szinten, és ezeket el tudjuk vinni a nemzeti tagságoknak, az értékes számukra. Nem fenntartható ugyanakkor, ha mi mindig csak kérünk, de soha nem adunk.
Mit tudunk mi adni?
Például Mediascope- vagy Adex-adatokat, amelyek fontosak a fejlettebb piacok számára is. Emellett részt veszünk az európai szervezeti egységek munkájában, és mi is beadjuk a közösbe a magunk kisebb-nagyobb ötleteit, projektjeit.
Az elmúlt két évre visszatekintve melyek azok a számodra fontos ügyek, amelyekben sikerült eredményt elérni?
Azt tűztem ki a célomul, hogy elősegítsem a világ IAB-i közötti tudásáramlást. Ennek van formális és informális része is. Előbbi az elnökök feladata, utóbbiban sikerült viszont nagyot előrelépni. Például az amerikai IAB eseményszervezőit sikerült bekapcsolnom abba a kommunikációs körbe, amelyben a közép-európai IAB-k is mozognak. De becsatornáztam a nemzetközi kommunikációba a latin-amerikai kollégákat is. Az már az igazgatóság szintjén jelent kihívást, hogy ezt a tudásmegosztást, felélénkült kommunikációt formalizálják.
Ez alapján két sikeres esztendőt zártál, mégsem jelöltetted magad további két évre. Miért?
Úgy vélem, hogy amit tehettem, azt megtettem. Másrészt a magyar IAB körüli teendőktől is sok időt vett el az európai elnökségi tagság. Azt gondolom, hogy két ilyen év alatt sokat lehet tanulni, sok értéket lehet hazahozni, és ezt más kollégáknak is érdemes megtapasztalniuk. A régiós érdekeket a lengyel, a román és a török kollégák viszik tovább.
A legújabb adatok azt mutatják, a digitális piacok ilyen-olyan mértékben, de kevés kivétellel nőttek tavaly. Vannak ugyanakkor eltérések a mögöttes trendekben. Ezek a piaci különbségek mennyire okoznak összeütközést az érdekek szintjén?
Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy mely piacon melyek a prioritások. A németeknél például jelentős a helyi szabályozási lobbi, a brit piacon ez annyiban más, hogy ott sok energiát fektetnek a brüsszeli érdekképviseletre is. A németek azért figyelnek jobban befelé, mert sok erős piaci szereplő van német tulajdonban, míg a brit piacon számos nemzetközileg meghatározó vállalat működik, amelyek elvárják az európai szintű lobbiban való részvételt is.
Érdekes helyzetet teremt, hogy az európai és az Euróban belüli nemzeti IAB-k az amerikai IAB-től kapják a licencet, eközben Amerika és Európa versenyt folytatnak a digitális térben. Sokak szerint az egységes európai digitális piac hiánya versenyhátrányt okoz.
Értelemszerű, hogy minden tag érdekeit szem előtt kell tartani. A magyar IAB-ben is tag a Google ugyanúgy, mint a Sanoma vagy az Origo. Az állandó dilemma, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen szintű piacvédelmet megvalósítani. Úgy vélem, ennek nem az a módja, hogy egy szakmai szervezet szögesdróttal körbekeríti az országot. Ha valaki nem versenyképes, azért nem okolható a versenytárs.
Ami fontosabb: az amerikai törvényhozás sok szempontból liberálisabb, mint az európai, ezért könnyebben meg tudnak erősödni az amerikai vállalatok. Olyannyira, hogy a saját érdekeiket jobban tudják képviselni az európai törvényhozás felé is, ami ténylegesen hátrányba hozza az európai vállalkozásokat. Minden szigorítás tehát az európai törvényhozás részéről például a cookie-k ügyében az amerikaiak számára teremt előnyösebb helyzetet. Nem az európai piac heterogenitása okoz versenyhátrányt, hanem az eltérő peremfeltételek.
Mit várnak az IAB-től a tagok a magyar piacon?
A magyar piac szereplői letisztultabb játszóteret szeretnének, a megvalósítás eszközét pedig az IAB-ben látják, legyen szó akár pontosabb számokról, akár szakmai ajánlásokról, akár transzparenciáról. Ahogyan érik a piac, és több pénz áramlik ide, úgy nőnek a kockázatok is, amelyeket mindenki minimalizálni szeretne.
Most, hogy több időd jut a hazai ügyekre, mivel fogsz elsődlegesen foglalkozni?
A magyar IAB-vel kapcsolatos teendők mellé május 1-jével bejött a DKT projekt ügyvezetése is. Emellett a nemzetközi kapcsolatrendszert felhasználva most már magyar szemszögből szeretném újra feltérképezni a nemzetközi IAB-hálózatot, az ezt körülvevő rendezvényszervezői, partneri hálózatot és a benne rejlő értékeket.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás