2013. 7-8. szám | Marketing

Digitális helyzetkép az autópiac meghatározó szakembereitől

Az óriási visszaesés után óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe az autóipari marketingesek, akik ugyanakkor még mindig nehéz piaci körülményekkel kénytelenek szembesülni. A digitális eszközök – ahogyan a beszélgetés egyik résztvevője megfogalmazta – „parádés menekülési útvonalat” jelenthetnek. A digitális építkezés zömmel a jövőbeni vásárlások megalapozásáról szól.

Nagy pofon után óvatos optimizmus

„A 2008-as nagy visszaesés szerencsére már csak egy rossz emlék” – kezdte a lehetőségekhez képest pozitív felütéssel Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója. Hozzátette: korábban is úgy gondolta, a kialakult piaci helyzetért 50 százalékban a pszichológiai tényezők okolhatóak, a többi a nemzetközi és hazai gazdasági körülményekre vezethető vissza. „A visszaesés előtti állapotok nem voltak reálisak, hihetetlen kondíciókkal lehetett autóhoz jutni. Ahogyan az ingatlanpiacon kipukkadt a lufi, úgy kipukkadt a gépjárműpiacon is az autófinanszírozási buborék” – vélte a szakember, aki szerint számítani lehetett arra, hogy tartósan nem lehet évi 200 ezer gépkocsit eladni Magyarországon, mivel ez a lakosság számára vetítve nyugat-európai mércével is igen jó forgalomnak minősül.

Az autópiac helyzete azért is összetett, mert egyszerre hatnak rá a nemzetközi gazdasági tendenciák, a hitelpiaci kondíciók alakulása, illetve a termelési hátteret befolyásolja a beszállítói szegmensek állapota is. A márkakereskedések helyzetét alaposan megnehezítette, hogy a bankok és a lízingcégek „kihúzták alóluk a sámlit”, és a lakosság hitelfelvételi kedve és lehetőségei is elszálltak. Ez a kettős prés három évig szorította különösen erősen az autómárkákat, ma már azonban óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Vérten Sándor szerint a mostani állapotok stabilizálódása várható, ami egyelőre évi 3-5 százalékos növekedést tesz lehetővé. Ennél nagyobb mértékű bővülésre, illetve az egyéni vásárlók jelenlegi 20 százalékos arányának gyarapodására a hitelezési lehetőségek javulásáig nem lehet számítani. Ez a helyzet azoknak a márkáknak jelent kisebb nehézséget, amelyeknél hangsúlyos a flottaértékesítés, ám a lakossági hitelfelvétel alakulásának különösen kitett kisautószegmens számára továbbra is fejtörést okoz.

Vízkeleti Ildikó, a Nissan regionális marketingkommunikációs vezetője elmondta: tapasztalataik szerint a térség országai közül a magyar piacra hatott leginkább a válság. „Beállt egy új rend, és valószínűleg ez mutatja a valós piaci keresletet. A következő három-öt évben nem várunk nagyobb piaci fellendülést, már csak azért sem, mert a kisautószegmenst érintik mindenekelőtt a finanszírozási gondok. A fogyasztók nem tudják lecserélni az autóikat, mivel bennragadtak egy finanszírozási csapdában. Ennek következtében a legtöbb cégnél a B2B- és a flottaértékesítés felé tolódik el a stratégia” – tette hozzá.

„Eleinte mindenki azt hitte, hogy idővel elmúlnak a gondok, és visszaáll az eredeti rend. Aztán rájöttünk, hogy sosem áll vissza, és ez nem is baj. Ezt követően mindenki igyekezett alkalmazkodni az új helyzethez, amiben nagyon fontos pont a márkakereskedői hálózat egészsége. Nyilvánvalóan nem jó, ha bezárnak bizonyos kereskedések, és nem tudjuk lefedni a teljes piacot, de van ennek pozitív oldala is: azok maradnak meg, akiknek kevés hitelük van, akiknek nem áll a vagyona ingatlanban, akik ilyen gazdasági körülmények között is képesek prosperálni – vázolta a helyzetet Burovinc Eszter, a Mazda PR-ért és marketingért felelő vezetője. – Annak nagyon örülök, hogy a mi eleve kisebb márkakereskedői hálózatunkban most már tényleg kizárólag olyanok vannak, akik képesek kiszolgálni mind a magán-, mind a flottaügyfélkört.”

Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője kereskedői oldalról világította meg a kérdést. „2008-ban a piac felélte a jövőjét a túlzott hitelezés miatt. A fogyasztók még mindig ezekben a hitelekben ülnek, és ezért nem mernek belevágni az újautó-vásárlásba” – utalt a fő problémára. A beszélgetés idején is futott az általuk értékesített egyik márka használtautó-beszámításos akciója, és azt tapasztalták, hogy 200-300 hívásból mindössze egy értékesítés lesz.

Bálint Zsófia, a Peugeot Hungária marketing- és PR-igazgatója szerint ugyanakkor látható némi pozitív tendencia az egyéni ügyfelek körében is, „főleg az olyan modellek esetében, amelyek alternatívát tudnak nyújtani a használt autókhoz képest”. Ez azért fontos, mert jelenleg nagyon erős a használtautó-piac, ahol a fogyasztók többnyire kétmillió forint körüli értékben keresgélnek, és ha egy márka képes a 2-3 milliós sávban új modellt kínálni, akkor van esélye az egyéni ügyfeleknél is. A Peugeot éppen ennek köszönhetően tudta az egy évvel korábbihoz képest növelni e körben az értékesítését. A szakember azt is kiemelte, hogy miközben a honi piac vélhetően már túl van a legrosszabb időszakon, a környező országok most kezdik érzékelni a – magyarnál kisebb mértékű – visszaesést.

Somodi Viktória, a Ford közép-európai marketingigazgatója szerint fontos azt látni, hogy globális márkákról van szó, ami erősen meghatározza a lehetőségeket, bármire is rendezkedjen be egy kis piac. A régió déli és keleti felén hasonló visszaesést tapasztalt, mint Magyarországon, azt azonban ő is megerősítette, hogy „a nyugat-európai kollégák most kezdik megérteni, miről beszéltünk 2008 vége óta”. Ez már arra készteti a központokat is, hogy átgondolják a gyártási kapacitásaikat.

Digitális átrendeződés a költésekben

„A 2008-as 200 ezres piac a negyedére csökkent, és ez az esés a marketingbüdzsékben is megfigyelhető. Ha a tavalyi évihez hasonlítjuk a marketingbefektetések mértékét, akkor viszont már stagnálást látunk. A forgalom körülbelül egy százalékát különítjük el marketingcélokra” – vázolta fel Kulcsár Dénes, hogyan alakulnak a marketingköltéseik a fent körvonalazott piaci helyzetből következően.

Mivel a cégek profitabilitását kell mindenkor szem előtt tartani, a büdzsék mértéke is ehhez igazodik. „Ebből gondolható, hogy vannak megszorítások. De az is igaz, hogy meg kell fontolni, hogyan, milyen stílusban, milyen csatornákon keresztül érdemes kommunikálni ebben a helyzetben. Az látható, hogy a digitális csatornák szerepe nő, mivel jó ötletekkel gyakran költséghatékonyabban, célzottabban lehet rajtuk keresztül elérni a fogyasztókat” – mondta el Vízkeleti Ildikó.

Szerkezeti átalakulásról számolt be Burovinc Eszter is, aki ugyanakkor hozzátette: 1,5-2 százalékos piaci részesedésű márkaként a Mazdának korábban is keresnie kellett az alternatív megoldásokat, mivel a klasszikus ATL-felületek egyszerűen túl költségesek voltak. Ezt az irányt erősítette az is, hogy a márka tipikus célcsoportja „mindig is kicsit különutas volt”, így nem feltétlenül ATL-eszközökkel érhető el a leghatékonyabban. Változást a szakember szerint inkább az jelent, hogy ez a különutasság immár más márkák számára is járható úttá válhat: „Muszáj lesz erre az útra rálépniük a piac szereplőinek, és ennek fontos része a digitális világ, az egyre nagyobb mértékű hazai internethasználattal, az okostelefon-penetráció növekedésével.”

A digitális eszközök hangsúlyosabbá válását gyakorlatilag a beszélgetésben részt vevő összes szakember megerősítette. Kulcsár Dénes például a korábban 80 százalékos arányt képviselő offline költés 50 százalék alá csökkenéséről számolt be. A Duna Autó számára nem pusztán a nehezen elérhető célcsoportok megszólításának lehetősége érdekes az online közegben, hanem a targetálhatóság, a mérhetőség, az egyes megoldások hatékonyságának ellenőrizhetősége is. Általánosságban azt látják, a digitális eszközök költséghatékonysága kiemelkedő.

A büdzséket illetően nagyobb változásokról számolt be Fülöp Tamás, a Fiat digitális és CRM-specialistája. Az autóscég ugyanis nemrégiben hozott létre régiós központot Budapesten, ahonnan a cseh és a szlovák piac ügyeit is irányítják. Pozitív változást jelent, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával gyorsan tudnak a piacok egymásnak tudást átadni. Emellett az együttműködés révén meg lehet osztani bizonyos költségeket is, és javul a márkatulajdonos alkupozíciója az olyan nemzetközi partnerekkel szemben, mint amilyen a Facebook. Kevésbé jó hír, hogy a magyar piacon is csökkentek a marketingre költhető pénzek. Ez a helyzet a Fiat márkái esetében is a marketingmix alternatív irányokba mozdulását vonja maga után. Miközben a forgalom körülbelül 90 százalékát a Fiat márka adja, mellette olyan prémium brandek (például Jeep, Lancia) is szerepelnek a portfólióban, amelyek esetében költségcsökkentéstől függetlenül is a nem klasszikus utak követése a leghatékonyabb. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy az ATL-eszközökre kevésbé építenek, hanem azt is, hogy a digitális költésen belül is az alternatív megoldások kerülnek előtérbe. Ilyen az e-mail marketing, az okostelefonokban, táblagépekben, közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a kereső fokozottabb használata.

Digitális kérdőjelek

Miközben a digitális eszközök iparágszerte felértékelődnek, a bővülésnek vannak gátjai is, világított rá Kulcsár Dénes. Ezek az idősebb fogyasztók médiahasználati szokásai. Ez pedig éppen az a csoport, amely ma megengedheti magának az autóvásárlást. Egy extrém példát említve: a Suzuki vásárlóinak átlagéletkora jelenleg 55–60 év, őket pedig a Facebookon, de akár ennél jóval hagyományosabb online felületeken is nehéz elérni. Ez amellett szól, hogy az autómárkák, illetve a kereskedők továbbra is használják a hagyományos kommunikációs csatornákat.

Bálint Zsófia elmondta: az utóbbi három év során gyakorlatilag felére estek a marketingkiadások, ám egy olyan széles körű portfólióval rendelkező márkatulajdonos, mint a Peugeot, nem teheti meg, hogy ne költsön, vagy csak az eladásra fókuszáljon. „A vásárláshoz szükség van a bizalomra, ezt viszont csak márkaépítéssel lehet megteremteni és fenntartani. Ennek pedig a televízió a legjobb eszköze” – hangsúlyozta. Ebből kifolyólag a cégnél a büdzsé két alappillére a tévé és a digitális kommunikáció. Abban a szakember is biztos, hogy a digitális eszközök szerepe tovább fog nőni célozhatóságuknak és költséghatékonyságuknak köszönhetően, de számos kérdőjelet lát még e platformmal kapcsolatban: hogyan érhetőek el azok, akik valóban rendelkeznek vásárlóerővel, és vásárolni is akarnak? Ez már csak azért is éles kérdés, mert a Peugeot esetében is igen magas a vásárlók átlagéletkora.

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Több hozzászólás alapján az látható, hogy a digitális kommunikációban nagyon is hisznek a marketingesek, a helyét azonban egyelőre keresik. Míg például a televízió márkaépítő szerepét nem kérdőjelezik meg, addig a digitális eszközök inkább a vásárlási folyamat későbbi szakaszaiban jönnek számításba.

„A márkaépítés elengedhetetlen, annál is inkább, mert nem impulzustermékről van szó. Kutatások kimutatták, hogy mire egy fogyasztó a vásárlási fázisba ér, átlagosan három márka van jelen a fejében. Fontos lépés, hogy bekerüljünk ebbe a kosárba, ebben játszik szerepet a márkaépítés. Ekkor lép be a következő fázis, ahol sokkal inkább a racionális szempontok kerülnek előtérbe” – hangsúlyozta Vízkeleti Ildikó. A Nissan marketingvezetője hozzátette: bár többnyire a racionális szakaszban jut szerephez a digitális eszköztár, egyre több olyan elem van e területen is, amely támogathatja a márkaépítést. Egyszerű példát említve: immár rendelkezésre áll a YouTube, illetve általánosságban a videohirdetések. A Facebook szintén alkalmas a szakember szerint a márka és a fogyasztók kapcsolatának erősítésére, ám ha nem csupán lájkolókat akar egy brand gyűjteni, hanem valódi közösséget építene, akkor előfeltétel a megfelelő márkaismertség.

„Szerintem a márkaépítés mindenhol történik, tehát nem lehet kiválasztani, hogy tévében, printben, eseményen vagy digitálisan a leghatékonyabb. Amikor egy brand képviselőjével, legyen szó importőrről vagy kereskedőről, találkozik az ember, már kapcsolatba kerül a márkával. Ezért mi például nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy márkanagyköveteink legyenek. Lehet márkanagykövet egy vezetőnk, egy véleményvezér vagy éppen egy cég dolgozója, aki Mazdával jár, és aki miatt előbb-utóbb ilyen lesz az egész vállalkozás autóflottája. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy bekerüljünk abba a bizonyos kosárba. E téren is új utakat kell keresni” – közelített más oldalról Burovinc Eszter.

Nagy nyomatékot kell helyezni a több médium együttes használatára, az integrált gondolkodásra, tette hozzá Fülöp Tamás. A Fiat digitális specialistája szerint eközben átértékelődik a klasszikus médiatípusok szerepe is. A televízió például a korábbiaktól eltérően működhet a jövőben a több képernyős tartalomfogyasztás terjedése miatt. Amerikai adatokat idézett: a világ legnagyobb médiapiacán immár több időt szánnak az emberek táblagépes tartalomfogyasztásra, mint sajtótermékek böngészésére. E képernyők ráadásul lehetőséget adnak arra, hogy a márkaépítés – például videotartalmakon, játékokon, zenén keresztül – élményszerű legyen a fogyasztói közösségek számára. A Fiattól nem idegenek az ilyen típusú aktivitások a fejlett piacokon – tette hozzá a szakember, elismerve: ezek az eszközök inkább a jövőnek, a fiataloknak szólnak, az idősebbeket egyelőre nehéz átcsábítani ezekre a felületekre.

Parádés előremenekülés

„Nagyon szépnek tűnik, hogy mindenki megtalálta a megoldást, de azért ezek menekülési útvonalak voltak egy kényszerhelyzetben. Nem kerestük meg azt a pénzt, amit 2008 előtt marketingre lehetett fordítani, ezért szűkebb büdzsével kell gazdálkodni. Erre egyébként a média lassabban reagált, pedig ma már luxus pusztán márkaépítésre költeni a televízióban. Nem is az importőrök vannak igazán nehéz helyzetben, hanem a márkakereskedések, amelyek többnyire családi vállalkozások. Eltűnt a vásárlók 70-80 százaléka: az ő megkeresésük egyik eszköze az online. A 20 százaléknyi magánvásárló nagyon kevés a 30-40 importőrhöz, a 800 márkakereskedéshez viszonyítva. Felmerül a kérdés: vásárolni nem akaró, nem tudó fogyasztónak minek hirdessünk drágán?” – árnyalta a képet Vérten Sándor. A Porsche Hungaria kommunikációs vezetője szerint az elmúlt időszak mindenki számára tanulási folyamat volt, amelyben a digitális eszközök egyrészt újdonságerejük, másrészt költséghatékonyságuk miatt kerültek előtérbe.

„Az online még egy szempontból fontos: nem kizárólag termékmarketingről, hanem szervizmarketingről is szó van. A márkakereskedések bevételeinek 70 százalékát régebben is a szerviz adta. Mivel az autóértékesítés volumene a negyedére esett, nagyon meg kell nézni, hogyan tarthatóak fenn a szervizbevételek. Ebben az online kiemelt szerepet játszik: akárhány éves is az autónk, többnyire az interneten keresünk rá, hol érhető el megfelelő alkatrész” – tette hozzá. A szakember kiemelte: irtózatos erőfeszítésbe kerül a márkakereskedésekkel szembeni vásárlói bizalom fenntartása. Ennek pedig nem lehetnek kizárólag klasszikus – online vagy offline – hirdetések az eszközei, az autó ugyanis olyan termék, amelyet „meg kell mutatni”, ami az események és egyéb BTL-aktivitások fontosságát húzza alá a digitális korban is.

 

Somodi Viktória elmondta: minden bizonnyal a beszélgetésben érintett bármely márka el tudná költeni a teljes éves büdzséjét tisztán márkaépítésre, ám ez lehetetlen, és „az értékesítéssel együttműködve kell lavíroznunk, hogy a különböző célszámok teljesüljenek. Egyszerre kell a jövőnek szóló márkaépítésbe befektetnünk, valamint arra vigyáznunk, hogy a meglévő vevőket se idegenítsük el, és kiszolgáljuk a szervizigényeket, a használtautó-tulajdonosokat is.” A marketingigazgató szerint jól hangzana, ha mindezt be lehetne vinni a digitális térbe, de a piaci helyzet, az autó mint termék státusza ezt nem teszi lehetővé. „Annyiban szerencsénk van, hogy ha ez a válság nem 2008-ban, hanem tíz évvel korábban, a betárcsázós internet korában érkezett volna, nem lett volna menekülési útvonalunk. Így viszont előre tudtuk hozni olyan stratégiák megvalósítását, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ily módon sokkal könnyebb volt a digitális médiát, a közösségi médiát elfogadtatni multinacionális környezetben, vezetői körökben is. A digitális kommunikáció tehát valóban menekülési útvonal, de milyen parádés menekülési útvonal! Csak meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és az egyéb célok között” – vont következtetést a Ford szakembere.

Folyamatos tanulás

Miközben a digitális költések növelésének megvannak a maga szektorspecifikus gátjai, a médiadivatokat az autóipari marketingesek is szoros figyelemmel követik. Vérten Sándor szerint részlegesen igaz csupán, hogy el vagyunk maradva az amerikai piactól. A magyarok például arányaiban jóval többet hajlandóak áldozni a high-tech mobil eszközökre, mint nyugati társaik. „A német átlagfizetés a magyar háromszorosa, és a magyar keresőképes lakosság ezen belül háromszor-négyszer annyit költ mobil eszközökre, mint a németek” – világította meg egy példával. De a szakember szerint nem csupán a fogyasztók médiahasználata nyugatias, hanem a hazai márkakereskedések is nyugati színvonalat tükröznek. „Értékelnünk kell, hogy sok esetben a német vagy osztrák színvonalat is meghaladó kereskedésekben lehet vásárolni. Ennek kialakítására a kereskedők százmilliókat, milliárdokat költöttek, ezért is okozott pénzügyi értelemben ekkora gondot a válság” – emelte ki.

„Ahhoz, hogy egy vevő betérjen egy márkakereskedésbe, bizalomra van szükség, ahhoz, hogy vissza is térjen oda, még több bizalom kell. Éppen ezért úgy kell az eszközöket mixelni, legyen szó hagyományos vagy újszerű, digitális felületekről, hogy ezt el tudjuk érni. Aztán ott eldől, hogy elég jó-e az ajánlat, milyen a fogadtatása, mire elég a kereskedő szakmai kompetenciája. De ha nem megy be a vevő a kereskedésbe, baj van, mert online nem fog autót vásárolni, ez már bebizonyosodott. Jópofa videókra lehet pénzt költeni, de ettől még nem fogunk autót eladni, márpedig a cél ez volna” – figyelmeztetett a Porsche kommunikációs vezetője arra, hogy a hype-ok önmagukban még nem viszik előre az üzletet.

Bálint Zsófia szerint fontos két alapvető csoport megkülönböztetése. Az egyik a hagyományos eszközökre fogékony, és azt kell látni, hogy ma ők vesznek autót, azaz jelenleg belőlük származik a márkák és a kereskedők profitja. „Őket tehát digitális vonalon is a hagyományosabb eszközökkel kell megszólítanunk.” Ezzel párhuzamosan jelen van egy olyan réteg is, amely „a trendi, high-tech dolgokra vágyik. Őket nem feltétlenül ma tudjuk vásárlóvá tenni, de néhány év múlva beérhet a kommunikáció. Itt jön képbe a YouTube, az okostelefonok, a táblagépek” – tett különbséget a Peugeot marketingigazgatója, aki szerint a cél az, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a két csoport megszólítása között. A szakember a legfájóbb digitális hiányként a targetálási kérdéseket jelölte meg, mondván, fontos lenne pontosabban meghatározhatóvá tenni, hogy a fogyasztók honnan, mely kommunikációs eszközökön keresztül érkeznek a márka felületeire.

A piac egésze, így maguk a marketinges döntéshozók is tanulási folyamaton mennek keresztül, hívta fel a figyelmet Somodi Viktória. A digitális tér jóval bonyolultabb, mint a televízió, ennek következtében már ahhoz nagyobb felkészültség kell, hogy az ügynökségi, illetve a médiapartnereknek a megfelelő kérdéseket tudják feltenni. „A legtöbb digitális eszközről és technikáról, amelyet most használnunk kell, az egyetemen még csak nem is hallottunk, így óriási fokú nyitottságra van szükség. Lehet, hogy az ezeken keresztül elérhető fogyasztók csak öt év múlva válnak vásárlóinkká, de már most el kell köteleznünk őket. Ez pedig csak az új eszközök révén lehetséges” – foglalta össze.

„Éppen az adja a digitális erejét, hogy mindig változik, és rengeteg újdonság elérhető. Ezen új lehetőségek kiaknázásában pedig sokat segítenek a médiatulajdonosok, a sales house-ok, illetve az ügynökségek is” – tette hozzá Vízkeleti Ildikó, aki szerint a digitális kommunikáció egyre fontosabb szerepet tölt be a kommunikációs mixben. A Nissan számára egyébként is fontos az innovatív eszközök kipróbálása, az, hogy „digitálisan elkötelezett” márkatulajdonosként mutatkozzon meg – mondta a szakember.

Tanulniuk persze nemcsak a marketingeseknek, hanem a digitális térben szolgáltatóknak, a digitális médiatulajdonosoknak is kell. Burovinc Eszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy a partnereknek meg kell tanulniuk az ő KPI-aikhoz igazodni, és azokra rímelő ajánlatokkal előállni. Ha eltér a két fél gondolkodási kerete és célmeghatározása, nehezen tudják a marketingesek elfogadtatni a menedzsmenttel vagy a nemzetközi központtal a még oly jónak és hatékonynak tűnő ötleteket is. „Mivel a helyzet összetettebb, mint korábban, szorosabban kell együttműködnünk az ügynökségekkel. Mi tréningeljük őket a mi piacunkra, ők pedig minket az új eszközökre. Figyelembe kell vennünk a divatokat, de abban a partnereinknek is szerepük van, hogy ne azokra a hype-okra kapaszkodjunk fel, amelyeknek öt perc múlva már nyoma sincs” – magyarázta a Mazda marketingvezetője.

Fülöp Tamás a nemzetközi hálózatok – például Google, Facebook – innovációkatalizátor-szerepére hívta fel a figyelmet. Ezeknél megvan a kísérletezéshez a kritikus tömeg, és fokozott hangsúlyt fektetnek a mérhetőségre, illetve a jó célozhatóságra, amelyek előkelő helyen szerepelnek a hirdetők elváráslistáján. A szakember hozzátette: látható a törekvés a hazai médiatulajdonosok részéről is, ám esetükben egyelőre csekély az innovatív (például táblagépes) felületeken keresztüli elérés, így eszközeik inkább a márka „megmutatására” alkalmasak, a kisebb piacméret miatt pedig számos olyan megoldás nem érkezett még ide, amely nemzetközileg már a mainstream része, ilyen például a valós idejű licit (RTB).

A közeljövő fókuszai

A beszélgetés lezárásaként arra is kíváncsiak voltunk, mi foglalkoztatja szakmailag az autóipari marketingeseket az elkövetkező 12 hónapban. Kulcsár Dénes, a Duna Autó marketingvezetője a keresőmarketing-kampányok és a kommunikációs eszközök hatékonyságmérésének további szofisztikálását jelölte meg fontos feladatként, illetve az autóalkatrészek és -tartozékok online értékesítésében lát kitörési pontot.

Vízkeleti Ildikó elmondta: a Nissannál számos újdonság várható még az idén, és szeretnék ezeket innovatív módon kommunikálni. Burovinc Eszter szintén az innovatív modellek látványos bevezetését, a márkaismertség és a saleskonverzió egyidejű növelését jelölte meg célul, ami nem kis kihívást jelent majd a Mazda számára.

Somodi Viktóriát, a Ford kommunikációs vezetőjét a márkakereskedői oldalak egységesítése köti le az elkövetkező hónapokban, amelynek nyomán tisztább elvárásokat lehet majd marketingtéren is megfogalmazni a partnerek felé. Ezenkívül a Ford saját weboldalát is frissítik. Bálint Zsófiát szintén a márkaarculat egységesítése foglalkoztatja: ettől a márkával szembeni bizalom növekedését várják. Emellett a Peugeot mind nagyobb hangsúlyt fektet a digitális térben a célcsoportoknak megfelelő digitális megoldások alkalmazására, valamint új CRM-eszközök feltárására. A szakember ezenfelül személyes kihívásnak tekinti a digitális világ jobb megismerését.

Vérten Sándor leginkább arra kíváncsi, milyen kreatív és hatékony, az autós hirdetők igényeire szabott eszközökkel állnak elő a médiatulajdonosok. Emellett a Porsche Hungaria szakembere a márkakereskedők helyzetének konszolidálását nevezte kiemelt célnak a „négyévnyi túlélést követően”.

A Fiat esetében a régiós központtá válás határozza meg a 2013-as, de a jövő évet is. Mint Fülöp Tamás elmondta: különösen nagy kihívás, hogy több piacon, több márkát kell kommunikálni, amelyeknek szerteágazóak a céljaik is. Digitális területen pedig a CRM újragondolása, illetve a közösségi média stratégiába illesztése jelent egyebek mellett feladatot.

MÉDIAPIAC-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Petíciót indítottak a civilek

2019. augusztus 16.

Tiszta levegőt a Duna-partokon is: radikálisan csökkentsék a hajóforgalom okozta levegő- és zajszennyezést! címmel indít kampányt a Levegő Munkacsoport és az aHang.

Traveling rovatot indított a Startlap

2019. augusztus 16.

Tartalmaikkal a valódi élményeken alapuló utazási tippek iránt érdeklődőket szeretnék megszólítani, méghozzá a témában jártas, közkedvelt utazók, bloggerek bevonásával.

Hat magyar film versenyez Szarajevóban

2019. augusztus 15.

A Filmalap Inkubátor Programjában készülő, A legjobb dolgokon bőgni kell című filmet Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a CineLink Work in Progress nemzetközi szakmai fórumon mutatja be.

Elektronikus zenei pályázatot írt ki a Hangfoglaló Program

2019. augusztus 15.

A támogatás a ″klasszikus″ induló formációkhoz hasonlóan öt új dal felvételére, lemez megjelentetésére, klip készítésére és fellépésekre fordítható, illetve a kollégium által kijelölt mentor fix díjazására.