Médiapiac
Letehetetlen sztorik
Nem kevesebbre vállalkozik a Forbes novemberben érkező magyar kiadása, mint hogy oligarcházással és furcsa nyilatkozási kultúrával terhelt piacunkon a hazai üzleti élet sikeres vagy épp bukott nagyágyúiról szállítson letehetetlen történeteket. Galambos Mártonnal, a havi magazin főszerkesztőjével beszélgettünk.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013 július-augusztusi számában jelent meg.
 |
| Galambos Márton (fotó: Kardos Zsuzsa) |
Hogyan jut valakinek eszébe, hogy egy nem túl rózsásan teljesítő piacon új üzleti magazinnal jelentkezzen?
A Forbest két okból fogják megvenni. Az egyik a márka, amivel kapcsolatban igazán jó tapasztalataim vannak: érdekli az embereket, felcsillan rá a szemük. A másik, hogy nagyon jó lesz a címlapunk. Olyan címlapot nem csinál senki, mint a Forbes. Pedig egyszerű: sikeres, jól fotózott üzletemberek kerülnek rá.
Engem azzal győztek meg, hogy amikor 2010-ben Szlovákiában, 2011-ben pedig Csehországban elindultak, a magyarországihoz nagyon hasonló volt a piaci helyzet, ennek ellenére tízezrest meghaladó példányszámot értek el már az első hónapokban, és idén májusban 14 ezer példány fölé kerültek az egyik leggazdagabb, Prágában élő szlovák üzletemberrel, Andrej Babišsal a címlapon. Két, a magyarnál kisebb piacról beszélünk.
Itthon is hasonló példányszámra számíthatunk?
Remélem, hogy jól teljesítünk majd. A példányszámot auditáltatni fogjuk.
Hogyan csöppentél bele ebbe a projektbe? Dolgoztál a Kreatívnál, a Figyelőnél, majd az Origónál. Tudhatod, hogy az üzleti tartalmak piaca nem könnyű, még ha egy majdnem százéves márka áll is mögötted.
Nem könnyű, de miért vágjon az ember olyan dologba 32 évesen, ami nagyon könnyű?
Mi érdekel a Forbesban?
Amit a legszívesebben csinálok, az ennek az újságnak a fő profilja. Emberekről szeretek jó sztorikat írni. Itt éppen ez a feladat: meg kell találni a sikeres vagy épp bukott magyar üzletembereket, és olyan történeteket kell róluk szállítani, amelyeket az olvasók nem tudnak lerakni. Ebben szeretnénk újat, mást hozni.
Kit tekintetek versenytársnak a magyar piacon?
Ilyen lap nincs még egy. (Nevet.)
Kik alkotják a Forbes magyar csapatát?
Ötfős lesz az újságírói csapat: Pál Zsombor egy nagyobb kitérővel a Kreatívtól, Herman Irén a Figyelőtől jön, Ács Gábor, a Millásreggeli rádióműsor egyik műsorvezetője pedig ottani munkáját megtartva igazol a Forbeshoz. Egy újságírót még keresek. (Az interjú augusztus elején készült – a szerk.)
Ahogy az ember egyik munkahelyről a másikra vándorol, optimális esetben mindenhol tanul valamit, és megvalósít valami újat. Mi a célod a Forbesszal?
Szeretném, hogy olvasmányos, érdekes történeteket tudjunk adni az olvasóknak a magyar üzleti világról. Azaz végre ne olyan írások legyenek ezek, amelyeket nehéz végigolvasni, vagy amelyek „biztosan nagyon jók, csak most nem érek rá”, hanem olyanok, amelyeket „alig várom, hogy végre kinyithassak és elolvashassak”.
Egy olyan közegben akarod ezt elérni, ahol mást se hallunk, csak oligarcházást.
Egy ilyen közegben ez valóban nem könnyű. Ez kihívás, de nem csupán az oligarcházás miatt, hanem ezért is, mert a magyar üzleti világ nem szokott hozzá ehhez a fajta újságíráshoz. Sokszor láttam én is, hogy hiába van egy sikeres, alapvetően tiszta üzletember, ha a címlapra kerül, azt gondolja, ő határozhatja meg, mi kerül a cikkbe. Így azonban nem születik jó cikk. Ezt kell megugrani: jó sztorikat kell találni, és el kell fogadtatni az alanyokkal, hogy a cikket mi írjuk.
Azt közölte a kiadó, hogy a tartalom 60 százalékát magyar, a többit amerikai gyártású tartalom teszi majd ki. Elképzelhető, hogy a Forbes más kiadásaiból is fogtok átvenni anyagokat? Itt van például a sikeres szlovák és cseh példa.
Jellemzően az amerikai kiadásból fogunk átvenni, de más is előfordulhat.
Mitől lesznek az amerikai cikkek relevánsak? Mitől nem lesznek fordításízűek és idegenek?
Forbes-tartalmat Forbes-újságírók fordítanak le. Másrészt sokkal több mindent át lehetne venni, de mi leginkább az itthon is ismert személyekről, márkákról szóló írások közül válogatunk. Sok publicisztika is érdekes lehet. Más olyan ember gondolatait olvasni, aki Warren Buffettel szokott ebédelni.
Miről olvashatunk majd a magyar Forbesban a helyi üzleti sztárokon kívül?
Az üzleti világról szóló rész kapja majd a legnagyobb teret. Hangsúlyos lesz még a nemzetközi tartalom. Pénzügyi, befektetési tanácsadó szekció is helyet fog kapni a lapban. Emellett lesz életmódrovatunk is, amit szeretnénk a lehető legkevésbé sablonosan megcsinálni. Persze a többit is, de az életmódtémák esetében kell a legjobban vigyázni.
Egylapos a kiadó, de annak az egy lapnak milyen platformjai lesznek a zászlóshajó printen túl?
Most arra koncentrálunk, hogy legyen jó a címlap, és minél többen tudják meg, hogy ez egy izgalmas újság, amit érdemes megvenni. A többi egyelőre nem érdekel minket.
Az újságírói csapatról már volt szó. Kik teremtik meg a tervekhez az üzleti hátteret?
Az ügyvezető igazgatónk Fejti István, aki régóta együtt dolgozik azzal a csapattal, amely Szlovákiába és Csehországba is behozta a Forbest. Elsősorban autóipari, pénzügyi hirdetőkre, luxusmárkákra számítunk. Már van egy foglalásunk a B4-re, és más hirdető is komoly érdeklődést mutat, pedig csak novemberben indulunk, és a hivatalos értékesítés még el sem kezdődött.
Van benned főszerkesztői drukk?
Bennem általában sok drukk van. Úgyhogy főszerkesztői is van.
Ebből a székből mi tűnik a legnagyobb kihívásnak?
Az, hogy megfelelő teret hagyjak az újságíróknak, és szabadnak érezzék magukat. Csak abból születik igazán jó cikk, ami az újságírót érdekli. Ezt kell egyensúlyba hozni azzal, hogy határidőre jó minőségű és a témák tekintetében kiegyensúlyozott magazin szülessen.
Egy év múlva, ha megkérdezlek, mivel lennél elégedett?
Ha azt kérdeznéd: hogyan csináltátok?
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás