Médiapiac
Interjú a svéd Kalózpárt alapítójával
A digitális technológiák hatása kettős: egyfelől minden korábbinál nagyobb lehetőséget adnak az állampolgároknak a kormányok tevékenységének kontrollálására, a transzparencia növelésére, másfelől a politikusok számára is módot teremtenek az emberek ellenőrzésére. Az, hogy soha nem látott szabadság vagy orwelli idők jönnek-e, elsősorban azon múlik, hogy kié lesz az interneten a hatalom – véli az Enter!Digital konferencia alkalmából Magyarországra érkező Rick Falkvinge. A svéd Piratpartiet (Kalózpárt) alapítóját a Foreign Policy magazin tavaly a világ száz legjelentősebb gondolkodója közé választotta, nemrégiben pedig a Time magazin jelölte a legbefolyásosabbak közé.
 |
| Rick Falkvinge |
Az Enter!Digital konferenciára érkezik Magyarországra. Az előadása címe pedig az lesz, hogy Print Screen: Media in a Post-Copyright Climate. No de valóban a “szerzői jog utáni” korról beszélhetünk? A SOPA (Stop Online Piracy Act) és az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nem erről tanúskodnak.
Jogi értelemben még valóban nem beszélhetünk a szerzői jog utáni korról, de a gyakorlatban a szerzői jogok már csak a bírósági termekben léteznek. E monopólium iránt az emberek a nullánál is kisebb tiszteletet mutatnak. Amikor az ember vállalkozást indít, mozgó célpontra lő: most így áll a helyzet, de ki tudja, mi lesz tíz év múlva, amikor a történet az érett szakaszba lép?
A SOPA tervére példa nélküli tiltakozással válaszoltak internetszerte. Mi volt a siker kulcsa? S persze az is kérdés: mit várhatunk az ACTA kapcsán?
A kulcs mindig az, hogy az emberek képesek legyenek közvetlenül, szűrők nélkül kommunikálni. Régen, amikor csak újságok meg a tévé létezett, a szerkesztők dönthették el, miről vitázhatnak az emberek tömegesen, egymás között. A net viszont mindezt megváltoztatta. Most emberek millióit lehet elkötelezni nulla belépési költséggel. És ezek a milliók készek arra, hogy harcoljanak e képesség megtartásáért.
Ön alapította néhány évvel ezelőtt a svéd Kalózpártot. Magyar szemmel a “kalózosdi” szinte csak kis színesnek tűnhet, jelenleg ugyanis földhözragadtabb dolgok foglalkoztatják a közvéleményt. Mégis, miért kellene a kalózgondolatoknak beépülniük a fősodorba?
A Kalózpárt programjában a munkavégzés, a kommunikáció és az együttműködés teljesen új kultúrája testesül meg. Ez az, ahogyan a netgeneráció éli az életét az online közegben, és azt kell mondjam, hogy ez milliószor hatékonyabb, mint bármely generáció előtte az emberiség történetében. Mindez közvetlenül igaz a termelésre, a gazdaságra, a vállalkozói felfogásra és a társadalom minden más elemére.
Az ön pártja támogatja a WikiLeakset. Mit gondol a Julian Assange alapító körüli visszásságokról? Hibázott ön szerint, vagy mindez csak arról szól, hogy így próbálják elhallgattatni?
Sajnos nem mondhatok véleményt az eset tanulságairól. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy különválasszuk Julian Assange személyét és a WikiLeakset mint jelenséget. Szintén különbséget kell tennünk Julian Assange személyes jogi problémái és újságíróként végzett díjnyertes munkája között.
El szokott hangzani az az érv, hogy a WikiLeaks sokkal több fontos titkot szivárogtatott ki hónapok alatt, mint a hivatásos média együttesen évek alatt. Ön szerint bűnös a hivatásos média abban, hogy a kényelmetlen titkok továbbra is a sötétben maradnak?
Bizonyos országokban nyilvánvaló bizonyítékokat találunk arra nézve, hogy a hatalom birtokosai – médiások, politikusok, vállalatvezetők – távol tartják a nyilvánosságot a számukra kényelmetlen történésektől. Aztán persze ott vannak a médiatulajdonosi érdekek, amelyekkel ugyan nehezebb (vissza)élni, mióta van internet. Könnyű úgy idealizálni a média szerepét, hogy a dolga az igazság feltárása oly módon, ahogy a valóságban az újságíró találkozott vele, a valóság azonban sokkal komplexebb ennél. Az emberek folyton egymás hátát védik, szívességeket tesznek egymásnak.
Mikor a média szabadságáról beszélünk, többnyire a politikai presszióval foglalkozunk. Ön szerint melyik a rosszabb: a politikai vagy a pénzügyi (hirdetői) nyomás?
A pénzügyi nyomással kapcsolatban legalább azt elmondhatjuk, hogy a médiának van lehetősége új hirdetőt találni ahelyett, aki befolyást próbált gyakorolni rá. A politikai nyomással az a baj, hogy nehezebb új törvényeket találni a régiek helyett.
Az ön pártja azt állítja, nincs szükség titkokra, s mindenkinek képesnek kellene lennie arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon a kormányzatok tevékenysége felett. Erre a digitális eszközök nagyon is alkalmasak. De hogyan lehet azokat bevonni, akik továbbra is “digitális írástudatlanságban” élnek?
Ez mindig kihívást jelent a fontos kulturális, technológiai vagy társadalmi változások esetében. Például még mindig vannak olyanok, akik nem tették magukévá a fenntarthatóság érdekében szükséges zöld paradigmaváltást, mert egyszerűen az előtt születtek, hogy ez a változás megtörtént volna.
Hosszabb távon a probléma önmagától meg fog oldódni. Addigra mind meghalunk, persze. Jelenleg tehát az a legfontosabb, hogy minél több kezdeményezést indítsunk a digitális szakadék áthidalására. Ez nem csupán életkori szakadék, jóléti jellege is van. Ami az életkori szakadékot illeti, a társadalmi és ezen belül is elsősorban a családi kötelékek azért tudnak segíteni valamit a dolgon. Mondok egy példát: “Fiam, letöltenél nekünk valami jó filmet ma estére a netről?”
Egy tanulmányban Umberto Eco azt írta, hogy a digitális korban rendelkezésre álló eszközök miatt lehetetlen titkot tartani, így nem kizárt, hogy a kormányok visszaszoknak a jó öreg konspirációs módszerekre: titkos találkozó egy sötét sikátorban, e-mailek, telefonok nélkül, egy szál papírra jegyzik le a fontos infókat. Most akkor a technológia növeli vagy csökkenti a demokrácia szintjét?
Most egy olyan kereszteződésnél állunk, ahol a technológia mindkét irányba hat. Miközben az új technológiák révén soha nem látott szintre nőhet az átláthatóság, a politikusok arra kapnak lehetőséget ugyanezen technológiák révén, hogy riasztó mértékben képesek legyenek lenyomozni és ellenőrizni az állampolgárokat. Végső soron a világháló feletti kontroll alakulása dönt arról, hogy a demokrácia új szintjére jutunk-e, vagy egy annyira rémisztő orwelli társadalomba, amely még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.
Manapság talán a leginkább ikonikus technológiai óriás az Apple, amely a zárt és ellenőrzött rendszerek híve. Eközben egy másik fontos szereplő, a Google nyitott rendszereket épít, viszont adatvédelmi kérdésekben nem áll mindig a helyzet magaslatán. Szóval, Apple vagy Google?
A fentebb említett okok miatt inkább Google. Az Apple szép, csillogó dolgokat készít, és magam is szeretek rájuk nézni, de soha nem bíznám az adataimat egy olyan cég termékeire, amely úgy határozott, hogy nem bízik bennem. Nos, pont ebből az okból GNU/Linuxot és Androidot használok. Eközben viszont jónak tartom, hogy az Apple nyomást gyakorolt a többi kütyügyártóra, és így olyan eszközök készülnek végre, amelyekre ránézni is jó érzés.
2011-ben a Foreign Policy a világ száz legfontosabb gondolkodója közé választotta. Az ennek kapcsán készült rövid interjúban azt mondta, hogy John Stuart Mill filozófus-közgazdász a múzsája. Mi a leginspirálóbb a gondolataiban?
Mai kontextusban nagyon is releváns az a gondolat, hogy a szólásszabadságot pusztán azért korlátozzák, hogy fenntartsák a status quót. Az általa fontosnak tartott szabadságjogoknak ugyanúgy érvényre kell jutniuk a világ online részében, ahogy sok éven át az offline részében érvényesültek.
A Foreign Policy elismerése után most a Time magazin is jelölte a száz legbefolyásosabb személy közé. Azért ez kölcsönöz az embernek valamiféle tekintélyt. Csakugyan, mit gondol a tekintélyről?
Meg vagyok róla győződve, hogy miután az ötletek, a gondolatok a nyilvánosság elé kerülnek, azoknak a maguk útját kell járniuk, maguknak kell kiharcolniuk a helyüket. Sokkal inkább, mint hogy annak a személynek az autoritásától függjenek, aki éppen beszél róluk.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én