Marketing
Pénzügyeink lesznek, bankjaink nem biztos
Fintech 2017: innováció a pénzügyekben címmel rendeztek szerdán konferenciát arról, hogyan tudnak a pénzintézetek és –szolgáltatók a jövő ügyfelével kommunikálni.
A rendezvényen mintegy 150-en vettek részt, az előadások olyan témákat érintettek, mint a pénzügyek kezelése a jövőben, kapcsolattartás az ügyfelekkel, változó ügyféligények, illetve a chatbotok szerepe a pénzügyi szolgáltatásokban.
Több előadó is párhuzamot volt a különböző digitális pénzügyi szolgáltatók és a ’90-es évek dotcom őrülete között. Akkoriban rengeteg induló vállalkozás egészítette ki nevét a .com-mal és máris internetes cégként definiálhatta magát. A fintech vállalatok ugyan nem szaporodnak ilyen ütemben, számuk mintegy 30 ezerre tehető világszerte, de valós alternatívát jelentenek a hagyományos bankszektor szereplői mellett. „Küldetésük, hogy a digitális térben másképp bankoljanak az emberek” – erről Lemák Gábor, a Fintechgroup vezetője beszélt, hangsúlyozva, a fintech vállalatok jövedelmezősége egyelőre még bizonytalan, de abban egyetértenek a szakértők, hogy ez az állapot csak ideiglenes.
Jelenleg a fintech cégek piaci pozícióit két dolog támogatja. Egyrészt sok bank érhető el az interneten, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy esetükben digitális pénzintézetről beszélhetünk. Másrészt a digitális pénzügyi szolgáltatók törvényi szabályozása kedvező az EU-ban. A piaci környezet Magyarországon is ideális: már legalább egymillió hazai okostelefon használható „pénztárcaként”. A bankok egy része nyitott az együttműködésre a fintechekkel, mások pedig inhouse stratégia alapján képzelik el, hogyan válnak majd digitális bankká.
Papírmentes bankolás 5 éven belül?
Egy számos banki ügyféllel rendelkező hamburgi szoftverfejlesztő, a FutureCandy alapító-ügyvezetője, Nick Sohnemann szerint egyértelmű az innováció útja a bankszektorban a digitalizáció felé, aminek csak egy apró szelete lesz a papírmentes bankolás. Véleménye szerint a banki tárgyalókban is megjelennek a legújabb digitális eszközök, mint például egy finanszírozandó projekt 3D ábrázolása. S hogyan változik a pénzügyek intézése otthonról? A virtual reality eszközökön történő bevásárlás állandó kiegészítője lesz a virtuális bankolás; utalhatunk pénzt vagy kérhetünk le számlainformációkat a personal assistant-unktól (például Google Home), általános lesz a chat-es ügyfélszolgálat.
Nick szerint a jövő digitális bankjának egyértelműen az az érdeke, hogy „partner legyen egy életen át”, s ebben a számos tech innováció sokat segíthet a pénzintézeteknek. Hiányosságként említette viszont, hogy kevés bank működtet R+D részleget, nem igazán értik, mit szeretnének az ügyfeleik, sokkal jobban érdekli őket új ügyfelek megszerzése, mint a meglévőknek új termékek fejlesztése. A szakember úgy látja, a magyar banki alkalmazottaknak lépést kell tartaniuk, sőt használniuk kell az okosórákat, digitális asszisztenseket, a legsürgősebb teendő pedig egy megfelelő CRM rendszer megvalósítása.
Szükség van-e még személyes kapcsolattartásra?
Bankok és ügyfeleik igényeiről beszélt előadásában Becker György marketing szakértő, a BME és az ELTE egyetemi docense. Digitális vagy hagyományos bank esetében is egyszerű, érthető, gyors és kényelmes szolgáltatást keresnek az ügyfelek, kiszámítható és főleg alacsony költségekkel és egyre inkább korlátlan elérhetőséggel. A bankok az ügyfélszolgálati munkaidőt igyekeznek a lehető legkevesebb alkalmazottal elvégeztetni, ebben számukra óriási tartalékokat rejt a digitalizáció, a chatbot-ok, a webes ügyfélkommunikáció. Hozzátette, jelentősek a generációs különbségek az ügyfelek oldaláról: míg az 50 évesnél fiatalabbak lehetőleg kerülnék a bankfiókokat és mindent online intéznének, az idősebb, tehetős, befektetéssel rendelkezők személyes ügyintézőt igényelnek. Utóbbi azt támasztja alá, hogy
Mire elég 5 év a digitális fejlődésben?
Fintech innovációról felesleges beszélni IT-fejlesztés nélkül – utalt korábbi tapasztalataira Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője. Előadásában felidézte, ügynökségük 2009-ben felkereste a Magyarországon működő bankokat és biztosítókat, hogy számukra Facebook oldalt készítenének, kommunikációs és értékesítés-támogatási céllal. Meglepő módon sehol nem voltak nyitottak az ötletükre, mint ahogy két évvel később a banki mobilapplikációs kezdeményezésüket is érdektelenség fogadta a pénzintézetek oldaláról. Az azóta eltelt 8 év egyik mérföldköve a chatbot-ok megjelenése az ügyfélszolgálaton, így ma már arra is van példa, hogy egy biztosító 3 másodperccel azután kifizesse ügyfele kárát, hogy azt chat-en bejelentette.
 |
| Fotó: Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője |
Megtízszereződött a tőkebefektetés a fintechekbe
Az IT szerepe a MagNet Bankban is megkérdőjelezhetetlen, erről a cég közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba beszélt. A magát újbankként definiáló MagNetben az alkalmazottak 15 százaléka informatikus, így az sem volt meglepő, hogy tavaly övék lett a legjobb banki mobilapplikációt értékelő díj. Molnár szerint a bankok és a fintech cégek piacára egyelőre az óvatos kivárás jellemző inkább, az MNB szabályozó lépéseire is sokan várnak. Felidézte, hogy 2010 óta világszerte mintegy megtízszereződött a fintechekbe irányuló kockázati tőke-befektetés összege.
 |
A rendezvény kerekasztal beszélgetéssel zárult, az MKB Bank, a Gránit Bank és a Magyar Posta Biztosító (MPB) szakértőinek jelenlétével. Régóta tudták, hogy a fiatal ügyfeleket nehéz elérni a postafiókokban, ezt a célcsoportot a Facebook-on igyekezett megszólítani az MPB, érdekesség, hogy nem saját brand-del, hanem az általuk fejlesztett és később 120 ezer szerződést generáló Napi Sorsjeggyel. A Gránit első igazi fintech-es innovációja egy 2012-ben bevezetett videóbankos ügyfélszolgálati megoldás volt, és jó hír, hogy a sokáig ultrakonzervatívnak tartott MKB is az utóbbi 2 évben sokat tett azért, hogy digitális bankká váljon, azóta az ő mobilappjuk egyike a legkedveltebbeknek és online számlanyitásban is dobogósok.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.