Jelentős az aggodalom a kkv-szegmens munkaerőpiac keresleti oldalán: bevallottan nehéz minőségi munkaerőt találni. A minőségi munkaerő megtalálása mellett az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű. A vállalkozások jelentős része a létszám-bővítésen túl vezető- és tulajdonosváltással is számol – derül ki az UniCredit és az Inspira közös, magas üzleti potenciállal bíró kkv-kat célzó kutatásának HR vonatkozású adataiból.

A kutatás egyik legérdekesebb adata, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszám-fejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be. A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszám-bővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik. Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

Amikor arról kérdezték őket, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek, akkor a családi vállalkozások 47%-a mondja azt, hogy kis mértékű (44%) vagy jelentős (3%) létszámhiánnyal küzd. A munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hétvégén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni, és hozzáteszik, hogy rendkívül nehéz a helyzetük, mert egy kisebb családi cég esetében nincs kinek kiszervezni a munkát. Létszám-bővítésre emiatt a családi vállalkozások több mint fele (64%) készül a következő 5 évben, de csökkenésre, a cég létszámbeli karcsúsodására egyikük sem számít.

A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20%-uk jelentős, 35%-uk pedig kis mértékű hiányról számol be. A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével. Ezen cégek 40%-a számol a következő öt évben létszám-bővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5%-uk gondol.

Míg a családi vállalkozások inkább fizikai (42%) vagy szellemi (44%) munkakör létesítésében gondolkodnak, addig a nem családi vállalkozások átmeneti jelleggel szeretnének munkaerőt kölcsönözni (40%), munkát és feladatot kiszervezni (39%) és bizonyos munkaköröket gépesített megoldásokkal helyettesítenének (29%).

Míg a nagyobb árbevételű cégeknél (701-1500 MHUF) alig jellemző, hogy átmeneti jelleggel kölcsönöznek munkaerőt (12%), a kisebb árbevételű (51-700 MHUF) kkv-k 37%-a tervezi, hogy egyes munkákat kiszervez vagy hogy egyes pozíciókat átmeneti jelleggel tölt csak be. A kkv-k mindegyikére igaz, hogy a legnagyobb igény a minőségi szellemi és fizikai munkaerő megtalálására van, ezt a feladatot a cégvezetők „nagyon nehéz”-ként aposztrofálják.

A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31%-a gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36%-uk pedig vezetőváltással is számol. Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66%) a cég vezetését, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el. A nem családi vállalkozások ebben a kérdésben kevésbé érintettek, csak 16-19%-uk számol 5-10 éven belül tulajdonos- illetve vezetőváltással. Ők a cég egyik munkatársában vagy külső személyben látják cégük új igazgatóját vagy tulajdonosát.