2018. november 06.

Ezt tanulja, ha piacképes tudást akar 2025-ben is

A két budapesti oktatóközpont, a Focus és a Ruander vezetője, Herczeg Rudolf szerint nem kell azonnal új, trendinek vélt szakmát elsajátítani.

„Azt ma már senki sem vitatja, hogy a virtuális valóság, a mobilizáció és a mindent behálózó informatika határozza meg a munka világát az előttünk álló öt-tíz évben. Eközben bizonyára sok olyan új szakma születik, amelyek alapvetően az új technológiák létrehozására, karbantartására fókuszálnak, azonban a hagyományos mesterségek sem fognak eltűnni a süllyesztőben. Csupán a modern kor elvárásaihoz igazodva digitalizálódnak” – hangsúlyozta Herczeg Rudolf.

A Focus és a Ruander vezetője úgy látja, hogy akár kétkezi munkában, akár a szellemi foglalkozások esetében a jövőben egyre inkább a technikáé lesz a főszerep, de nem úgy, mint sokan gondolják. Azaz nem kell attól tartani, hogy tíz év múlva kizárólag robotok sütik a kenyeret, vagy emberek nélkül oldanak meg bármilyen szerelési munkát. Inkább arra kell készülni, hogy a mobilkészülékek, vagy a virtuális valóságot láthatóvá tevő eszközök használatával a szakembereknek előre le kell modellezniük azt, amit később valóban meg is csinálnak. Így mielőtt a pék kisüti a kenyeret, a vevő igényei alapján „megtervezheti” a tabletjén a termék elkészítésének minden részletét az alapanyagok összeválogatásától kezdve a sütés menetéig. Akárcsak az autószerelők, akik a virtuális valóság beiktatásával, vizuálisan ábrázolva mutathatják be az ügyfeleknek, mi fog történni az autójukkal és milyen alkatrészekre, munkafolyamatokra lesz szükség a szervízelés során. Ráadásul ezek a vevői kapcsolatok is átalakulnak és megnő a jelentősége az interaktivitásnak. A reménybeli megrendelők, vásárlók ugyanis azonnal visszajelzéseket adhatnak a látottak alapján, és kérhetnek máris módosításokat, újratervezést, vagy éppen ki is bővíthetik a megbízást.

Herczeg Rudolf szerint mindez azt jelenti, hogy a szakemberképzésben, legyen szó bármilyen hívatásról, a személyre szabható informatikai ismeretek átadásának kell egyre nagyobb teret adni. A különböző technológiák készségszintű használatával ugyanis az emberek jelentős versenyelőnyre tehetnek szert másokkal szemben a szakmájuk gyakorlása közben.

„De a technika nem minden. A probléma megoldási képesség szintén egy olyan terület, amit érdemes tanfolyami keretek között is fejleszteni. A jövő munkavállalóinak nem csupán a digitális eszközök hatásos bevetésével kell piacképesebb szakemberré válniuk, hanem azáltal is, hogy odafigyelnek az ügyfelek kéréseire, meglátásaira, és azok alapján dolgoznak ki újabb és újabb megoldásokat a megbízások teljesítésekor„ – jelentette ki.

A szakember hozzátette, hogy a felnőttoktatási intézményeknek felelősségünk van abban is, hogy a képzéseik során önállóságra szoktassák a képzésben résztvevőket. Ezzel legalább annyit segítenek nekik, mint a legmodernebb eszközök használatának betanításával. Herczeg tapasztalatai szerint ugyanis a munkaadók kifejezetten keresik azokat az embereket, akik kezdeményezőek, gyakorlatiasan állnak hozzá a feladatok elvégzéséhez, és természetesen magabiztosan kezelik a számítógépet, illetve más digitális eszközöket.