Kövess minket!

Karrier

Felpörgeti a családi vállalkozásokat a digitalizáció

Kedvezően hat a családi vállalkozások fejlődésére a jelenlegi üzleti ökoszisztéma, a vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak az innovációra és pozitívan értékelik a digitalizációt.

A folyamatosan változó üzleti környezeti hatások között a felmérés elsődlegesen a családi vállalkozások üzleti ökoszisztémához való viszonyát vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális technológiák és a fokozottabb összeköttetés következtében az értékteremtés új módszerei alakultak ki, amelyek alapvetően formálják át a kapcsolati hálók rendszerét, a különböző együttműködések és a kölcsönös összefüggés mentén.

Globális viszonylatban a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 39 százaléka pedig részben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a jelenlegi üzleti ökoszisztéma inkább lehetőséget biztosít az innovációra és a növekedésre, és nem gátolja. A családi vállalkozások újgenerációs vezetői úgy látják, hogy képesek megfelelően követni a gyorsan változó üzleti környezetet, valamint vállalatuk növekedését és innovatív képességeinek fejlesztését az üzleti ökoszisztémájuk segítségével jobban meg tudják valósítani, mint elszigetelten.

A kihívás azonban ezen lehetőségek tényleges kiaknázása lesz: a vezetők nem engedhetik meg a változások figyelmen kívül hagyását, a megfelelő technológiákba be kell fektetni, új kapcsolatokat, társulásokat, szövetségeket szükséges kialakítani, új szolgáltatásokat, termékeket kell kifejleszteni, és a vállalkozás szerves részévé kell tenni a létrejövő újításokat.

Üzleti kapcsolatok változása

Az üzleti ökoszisztéma fejlődésén, fokozódó komplexitásán keresztül magától értetődőnek tűnik, hogy a családi vállalkozások üzleti kapcsolatai is jelentős mértékben átalakulnak. A megkérdezettek 65 százaléka például úgy véli, hogy az elmúlt 3 évben nőtt a harmadik felekkel való üzleti kapcsolataik száma, amely a közép-európai régióban működő cégek többségénél (58 százalék) is megfigyelhető.

„A kapcsolatok sokszínűsége tekintetében árnyaltabbá válik a kép a régióban: a megkérdezett újgenerációs családi vállalkozások elsődlegesen pénzügyi intézményekkel (80 százalék) állnak rendszeres kapcsolatban, míg állami intézményekkel, ügyfeleik ügyfeleivel, valamint versenytársakkal alig a résztvevők fele, szakszervezetekkel, kutatóintézményekkel, egyetemekkel és beszállítóik beszállítóival pedig csupán harmada áll kapcsolatban” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.

A kapcsolatok kialakításának és fenntartásának indokai között a családi vállalkozások leggyakrabban a felvásárlást, stratégiai együttműködést, és a közös vállalkozások alapítását jelölték meg. Érdekesség, hogy míg globális szinten a vállalkozások az ilyen jellegű együttműködések fő indokaként 40 százalékban a mérethatékonyságot, a skálázhatóság növelését emelték ki, addig a közép-európai régióban a vezető indok kiugró mértékben (mintegy 76 százalékkal) a termékek és szolgáltatások kiterjesztése és fejlesztése volt.

Élen az innovációban

Habár korábban a családi vállalkozásokat konzervatív, az újításokhoz visszafogottan viszonyuló társaságokként jellemezték, napjainkban már inkább az tapasztalható, hogy piacaik élén járnak az innováció terén, és adott esetben gyorsabban is képesek a megújulásra, mint más vállalkozások. Habár korábban a családi vállalkozások innovációs folyamata a belső kutatás és fejlesztés köré szerveződött, ez a mai technológiai körülmények között nehezen elképzelhető.

A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége (88 százalék) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az üzleti ökoszisztéma lehetővé teszi, hogy a családi vállalkozások a saját adottságaikon túlmenően is képesek legyenek az innovációra. Azonban a más szereplőkkel való kollaboráció tekintetében ennek ellenére óvatosság jellemzi ezeket a cégeket. Mintegy egyharmaduk állította, hogy csak olyan szervezettel működnének együtt, amellyel már régóta tartó, kialakult üzleti kapcsolata van, és egyötödük azt preferálná, hogy az innovációs fejlesztést önállóan valósíthassák meg. Ez az attitűd a társulással járó, az adatok, szellemi termékekre vonatkozó jogok feletti kontroll oldódásának ellenérzetével, mint visszatartó erővel magyarázható. Megállapítható tehát, hogy a családi vállalkozások alapvetően birtoklóan viszonyulnak a szellemi tulajdonhoz. Megközelítőleg 63 százalékuk nagyon fontosnak, illetve kifejezetten fontosnak tartotta azt, hogy tulajdont gyakoroljon egy-egy szellemi termék fölött.

„Elgondolkodtató adat ugyanakkor a közép-európai családi vállalkozások innovatív hozzáállása kapcsán, hogy mintegy 44 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik innovációs stratégiával, míg egynegyedük csak nemrég dolgozott ki hasonló terveket” – fűzte hozzá dr. Kóka Gábor.

Segít a digitalizáció

A kutatásban résztvevők jellemzően egyetértettek abban, hogy a megjelenő digitális technológiák és a digitális transzformáció gyorsították, támogatták az üzleti ökoszisztéma fejlődését az elmúlt években. A felmérés alapján mégis megállapítható, hogy az újgenerációs családi vállalkozások mindössze egynegyedének van átfogó stratégiája a digitális technológiák felhasználására, míg közel 40 százalékuknak nincs, vagy még dolgoznak rajta. A globális összehasonlításban ez az arány a közép-európai régió családi vállalkozásai tekintetében több mint 50 százalék.

Karrier

A Dal 2021 – Nekik lehet szurkolni a harmadik válogatón

A harmadik válogatóval folytatódik A Dal 2021. A szombaton a Duna Televízióban 19 óra 35 perckor kezdődő élő show-ban ismét tíz produkciót láthatnak a nézők.

Közzétéve:

A négy válogatóból húsz dal jut a két elődöntőbe, az innen tovább kerülő nyolc produkció alkotja a március 13-i finálé mezőnyét – közölte az MTVA hétfőn az MTI-vel.

A harmadik válogatóban a Beneath My Skin (daluk címe: Ébredj!, a Chain Bridge Pop (Messze valahol), Csondor Kata(Bosszúállók), Katona Petra (Viszlát múlt), Kozma Orsi (Változik a világ), Nági és Betti (Gyere velem), Nagy Szilárd feat. Ragány Misa (Drága hazám), a Pink & The Panthers (Sodor a szél), a Swing á la Django és Herrer Sára feat. Sárközi Lajos (Maradok), valamint Szekér Gergő (Hazatérsz) lép színpadra.

A múlt szombati második válogatót Anevemandras (Kállay-Saunders András) nyerte Hazaérek majd című dalával. A zsűri szavazataival még a GERENDÁS feat. Dárdai Blanka (Senkié), Noémo (Hableány) és Szabó Leslie (Legyen másnak is jó) jutott az elődöntőbe, a közönség voksaival pedig Andelic Jonathan (Áldom).

A Dal 2021 műsorvezetője két korábbi győztes, Orsovai Renáta és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie.

A versenyről részletes információk A Dal 2021 honlapján, valamint Facebook-, Instagram- és YouTube-oldalán találhatóak, ezeken extra tartalom, videó és cikk is elérhető a műsorról.

Tovább olvasom

Karrier

Ingyenes programozási kurzust indít a Microsoft

A techóriás a HTTP Alapítvánnyal és a Green Fox Academyvel működik együtt az akár három hét alatt elvégezhető magyar nyelvű tanfolyam szervezésében.

Közzétéve:

Pixabay

A februárban elindított közös program széles körben hozzáférhetővé teszi a digitalizálódó munkaerőpiac kihívásaira felkészítő alapszintű programozási tudást – közölte a Microsoft Magyarország az MTI-vel. Ezért az ingyenes #MyFirstApp Coding Camp nevű kurzus magyar nyelven érhető el, ezzel a most induló program az egyik legnagyobb belépési korlátot bontja le. Százhúsz jelentkező ráadásul mentori segítséggel vághat bele a tanulásba.

Felidézik: a Green Fox Academy tavaly márciusban, a járvány miatti korlátozások bevezetésekor indította el háromhetes ingyenes kurzusát, akkor még angolul.

“Csak Magyarországon közel 10 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, ugyanakkor sokan épp a nyelvi nehézségek miatt léptek vissza, nem volt meg a kellő magabiztosságuk ahhoz, hogy angolul végezzék el a programot”

– ismertette a közleményben Fachs Anita, a Green Fox Academy magyarországi vezetője.

Megjegyezte: bár a programozás nyelve kétségtelenül az angol, a program az alapszintű kódolói tudással növeli a résztvevők elhelyezkedési esélyeit.

Tovább olvasom

Karrier

Rekordnevezés a Kódolj határok nélkül! versenyre

Idén a tavalyi duplája, hatvan középiskolai csapat jelentkezett a Belügyminisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által meghirdetett nyílt forráskódú programozó versenyre.

Közzétéve:

Pixabay

A középiskolások mellett a 2021-ben elsőként, hagyományteremtő céllal létrehozott felsőoktatási kategóriában 20 csapat méri majd össze tudását – közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. az MTI-vel szerdán.

A verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében, majd megmutassák tehetségüket egy valós alkalmazás kidolgozása során. A kezdeményezés emellett alkalmat teremt a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, oktatók és a NISZ Zrt. szakembereinek széleskörű tapasztalatcseréjére a nyílt forráskódú technológiák terén – közölték.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban. 

A Kódolj határok nélkül! programozó versennyel kapcsolatban további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.

Tovább olvasom