Karrier
Jogunk van az egészséges munkakörnyezethez
Minisztériumi rendelet szabályozza, hogy milyen körülményeket kellene biztosítani a képernyő előtt ülő dolgozóknak.
Sokan nem tudják, de a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet értelmében, többféle munkavégzést segítő eszköz jár a legalább napi 4 órát monitor előtt töltő munkavállalóknak, ha igénylik ezeket. Szemészeti szakorvosi vizsgálat után például a képernyőnézéshez jár az éleslátást biztosító szemüveg.
A rendelet kitér a szabad helyváltoztatást és mozgást biztosító helyigényre, a tükröződést kiküszöbölő megoldásokra, a megfelelő megvilágításra és fényviszonyokra, de még arra is, hogy a munkaasztal legyen olyan felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartónak pedig állíthatónak és megfelelő magasságban rögzíthetőnek kell lennie, hogy a használó kényelmesen tudja olvasni a monitort – írják.
„Amíg ülés közben nem rögzül be a helyes testtartás, mindenképpen érdemes ezt elősegítő eszközöket használni – mondja Csala Kitti az irodai ergonómiával foglalkozó cég márkamenedzsere. – A Fellowes 4 zónára osztotta a problémás területeket és ezek mindegyikére kínál megoldást. Az első terület a hát és a derék. A fájdalmak kialakulásának megelőzéséhez megfelelő szék, hát- és lábtámasz szükséges. A második veszélyzóna az állandó egér- és klaviatúrahasználattól igénybe vett csukló, a harmadik a nyaki rész, amelynek fájdalmát az okozza, hogy nem a megfelelő szemmagasságban és távolságban nézzük a monitort, amihez emelő kellhet. A negyedik terület pedig a legideálisabb megoldásra, az ülő munkát az állóval váltogató munkavégzésre ad lehetőséget a legkorszerűbb, könnyen átállítható ülő-álló munkaállomásokkal.”
A megfelelő munkakörnyezet kialakítása a költséghatékonyságon kívül egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerőtoborzásban és a dolgozók megtartásában is, hiszen a jó közérzet mellett a legfontosabb értékünk, az egészségünk megőrzéséhez járul hozzá.
Karrier
A Dal 2021 – Nekik lehet szurkolni a harmadik válogatón
A harmadik válogatóval folytatódik A Dal 2021. A szombaton a Duna Televízióban 19 óra 35 perckor kezdődő élő show-ban ismét tíz produkciót láthatnak a nézők.
A négy válogatóból húsz dal jut a két elődöntőbe, az innen tovább kerülő nyolc produkció alkotja a március 13-i finálé mezőnyét – közölte az MTVA hétfőn az MTI-vel.
A múlt szombati második válogatót Anevemandras (Kállay-Saunders András) nyerte Hazaérek majd című dalával. A zsűri szavazataival még a GERENDÁS feat. Dárdai Blanka (Senkié), Noémo (Hableány) és Szabó Leslie (Legyen másnak is jó) jutott az elődöntőbe, a közönség voksaival pedig Andelic Jonathan (Áldom).
A Dal 2021 műsorvezetője két korábbi győztes, Orsovai Renáta és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie.
A versenyről részletes információk A Dal 2021 honlapján, valamint Facebook-, Instagram- és YouTube-oldalán találhatóak, ezeken extra tartalom, videó és cikk is elérhető a műsorról.
Karrier
Ingyenes programozási kurzust indít a Microsoft
A techóriás a HTTP Alapítvánnyal és a Green Fox Academyvel működik együtt az akár három hét alatt elvégezhető magyar nyelvű tanfolyam szervezésében.
A februárban elindított közös program széles körben hozzáférhetővé teszi a digitalizálódó munkaerőpiac kihívásaira felkészítő alapszintű programozási tudást – közölte a Microsoft Magyarország az MTI-vel. Ezért az ingyenes #MyFirstApp Coding Camp nevű kurzus magyar nyelven érhető el, ezzel a most induló program az egyik legnagyobb belépési korlátot bontja le. Százhúsz jelentkező ráadásul mentori segítséggel vághat bele a tanulásba.
Felidézik: a Green Fox Academy tavaly márciusban, a járvány miatti korlátozások bevezetésekor indította el háromhetes ingyenes kurzusát, akkor még angolul.
“Csak Magyarországon közel 10 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, ugyanakkor sokan épp a nyelvi nehézségek miatt léptek vissza, nem volt meg a kellő magabiztosságuk ahhoz, hogy angolul végezzék el a programot”
– ismertette a közleményben Fachs Anita, a Green Fox Academy magyarországi vezetője.
Megjegyezte: bár a programozás nyelve kétségtelenül az angol, a program az alapszintű kódolói tudással növeli a résztvevők elhelyezkedési esélyeit.
Karrier
Rekordnevezés a Kódolj határok nélkül! versenyre
Idén a tavalyi duplája, hatvan középiskolai csapat jelentkezett a Belügyminisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által meghirdetett nyílt forráskódú programozó versenyre.
A középiskolások mellett a 2021-ben elsőként, hagyományteremtő céllal létrehozott felsőoktatási kategóriában 20 csapat méri majd össze tudását – közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. az MTI-vel szerdán.
A verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében, majd megmutassák tehetségüket egy valós alkalmazás kidolgozása során. A kezdeményezés emellett alkalmat teremt a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, oktatók és a NISZ Zrt. szakembereinek széleskörű tapasztalatcseréjére a nyílt forráskódú technológiák terén – közölték.
A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban.
A Kódolj határok nélkül! programozó versennyel kapcsolatban további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.