Karrier
Szabaddá tesz vagy megőrjít a mobil munkavégzés?
A rugalmas munkavégzés növeli a dolgozók elégedettségét, hatékonyabbá teszi a munkavégzést, és a cég költségeit is csökkenti. Hol lehet a baj?
Sokan számára ismerős lehet az a helyzet, amikor egy családi ebéd közben az asztal alól válaszolunk munkahelyi emailekre, két sör között jóváhagyunk egy ajánlatot, elalvás előtt pedig az üzeneteink olvasásával zárjuk a napot. Ha nem halkítjuk le a telefonunkon az értesítéseket, akkor a reggel is pittyegéssel indulhat, de futás közben vagy épp a buszon már végképp nem találunk kifogást arra, hogy miért ne nyissuk meg a sürgős leveleinket. Ugyan a munkahelyek egyre növekvő aránya már nem várja el, hogy 9-től 5-ig egy irodában üljünk, cserébe viszont a munka mindenhova velünk jön, és mindig aktuális – olvasható HR Fest közleményében.
A fix munkaidő vs. mobil munkavégzés vita mindkét oldalán jócskán akadnak érvek, azonban a gazdasági racionalitás egyértelműen az utóbbi felé kezdi billenteni a mérleget: egybehangzó becslések szerint 2020-ra a munkahelyek 70 százaléka lehetővé fogja tenni munkavállalói számára, hogy legalább a munkaidejük egy részében általuk megválasztott helyen dolgozhassanak. Ezzel egybecseng az AON Magyarország globális munkavállalói élmény kutatása, amelyben közel 22 millió munkavállalót képviselő 1500 HR vezető vett részt 46 országból. Az eredmények azt mutatják, hogy a következő évek kihívásai között a digitalizáció, a virtuális működés, a rugalmas foglalkoztatási és munkaszervezési formák fognak szerepelni.
A rugalmas foglalkoztatás előnyös a munkáltatónak, mivel sprórolhat a bútorok beszerzésén, egyes irodáit meg is szüntetheti, míg a munkavállaló a számára legalkalmasabb helyen és időben végezheti el a feladatait, öltözködési szabályok, konyhai fecsegés, illetve felesleges meetingek nélkül. Szintén a mobil munkavégzés mellett szól, hogy egy kutatás eredményei szerint az így dolgozók többet és jobban dolgoznak, ritkábban betegednek meg, és elégedettebbek a munkájukkal. Azonban a rugalmas munkaidő nyilvánvaló veszélyekkel is jár. Egy tanulmány szerint a gyakran változó munkaidő komoly egészségügyi kockázatokat hordoz: a hosszútávú éjszakai munka akár rákot is okozhat, de ha a munkavállaló egyszerűen rosszul osztja be az idejét, és a reggeli emaileket éjszaka írja meg, azzal ugyanúgy árthat az egészségének.
Hogy állunk itthon a rugalmassággal?
Globális népszerűsége ellenére a rugalmas munkaidő Magyarországon egyelőre nem igazán elterjedt: a Randstad felmérése szerint hazánkban tízből három, míg nemzetközi szinten tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben. Habár a magyar munkavállalók több mint fele ragaszkodik az irodai munkavégzéshez, a közös, de mégis kötetlen munkára lehetőséget adó coworking irodák a pár évvel ezelőtti budapesti robbanás után a vidéki városokban is egyre népszerűbbek. A Forbes cikke szerint jelenleg tíz vidéki városban összesen tizenhét közösségi iroda működik, így például Szegeden, Debrecenben és Győrben is pörgethetik a GDP-t a digitális nomádok, amikor épp nem egy pálmafa tövében ülve dolgoznak, például Balin. De ha valaki a megyeszékhelyek nyüzsgését is soknak érzi az elmélyüléshez, akkor a 3 ezer fő alatti Lovasberényben is talál magának közösségi irodát.
Könnyen belátható, hogy a soha véget nem érő munkanapok és az okostelefonok állandó jelenléte mellett egyre nehezebb egyensúlyt tartani a munka és a magánélet között. Van még értelme „munkaidőről” és „szabadidőről” beszélni akkor, amikor egy irodai alkalmazott naponta 121 emailt kap, és az értesítések éjjel sem alszanak? Többek között ilyen témákról is szó esik majd a munka világának legfrissebb trendjeit áttekintő idei HR Festen, ahol 60 hazai és nemzetközi előadó, az ország 800 meghatározó HR-ese és üzleti döntéshozója részvételével 17 órányi előadáson és workshopokon vehetünk részt – írják.
Karrier
A Dal 2021 – Nekik lehet szurkolni a harmadik válogatón
A harmadik válogatóval folytatódik A Dal 2021. A szombaton a Duna Televízióban 19 óra 35 perckor kezdődő élő show-ban ismét tíz produkciót láthatnak a nézők.
A négy válogatóból húsz dal jut a két elődöntőbe, az innen tovább kerülő nyolc produkció alkotja a március 13-i finálé mezőnyét – közölte az MTVA hétfőn az MTI-vel.
A harmadik válogatóban a Beneath My Skin (daluk címe: Ébredj!, a Chain Bridge Pop (Messze valahol), Csondor Kata(Bosszúállók), Katona Petra (Viszlát múlt), Kozma Orsi (Változik a világ), Nági és Betti (Gyere velem), Nagy Szilárd feat. Ragány Misa (Drága hazám), a Pink & The Panthers (Sodor a szél), a Swing á la Django és Herrer Sára feat. Sárközi Lajos (Maradok), valamint Szekér Gergő (Hazatérsz) lép színpadra.
A múlt szombati második válogatót Anevemandras (Kállay-Saunders András) nyerte Hazaérek majd című dalával. A zsűri szavazataival még a GERENDÁS feat. Dárdai Blanka (Senkié), Noémo (Hableány) és Szabó Leslie (Legyen másnak is jó) jutott az elődöntőbe, a közönség voksaival pedig Andelic Jonathan (Áldom).
A Dal 2021 műsorvezetője két korábbi győztes, Orsovai Renáta és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie.
A versenyről részletes információk A Dal 2021 honlapján, valamint Facebook-, Instagram- és YouTube-oldalán találhatóak, ezeken extra tartalom, videó és cikk is elérhető a műsorról.
Karrier
Ingyenes programozási kurzust indít a Microsoft
A techóriás a HTTP Alapítvánnyal és a Green Fox Academyvel működik együtt az akár három hét alatt elvégezhető magyar nyelvű tanfolyam szervezésében.
A februárban elindított közös program széles körben hozzáférhetővé teszi a digitalizálódó munkaerőpiac kihívásaira felkészítő alapszintű programozási tudást – közölte a Microsoft Magyarország az MTI-vel. Ezért az ingyenes #MyFirstApp Coding Camp nevű kurzus magyar nyelven érhető el, ezzel a most induló program az egyik legnagyobb belépési korlátot bontja le. Százhúsz jelentkező ráadásul mentori segítséggel vághat bele a tanulásba.
Felidézik: a Green Fox Academy tavaly márciusban, a járvány miatti korlátozások bevezetésekor indította el háromhetes ingyenes kurzusát, akkor még angolul.
“Csak Magyarországon közel 10 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, ugyanakkor sokan épp a nyelvi nehézségek miatt léptek vissza, nem volt meg a kellő magabiztosságuk ahhoz, hogy angolul végezzék el a programot”
– ismertette a közleményben Fachs Anita, a Green Fox Academy magyarországi vezetője.
Megjegyezte: bár a programozás nyelve kétségtelenül az angol, a program az alapszintű kódolói tudással növeli a résztvevők elhelyezkedési esélyeit.
Karrier
Rekordnevezés a Kódolj határok nélkül! versenyre
Idén a tavalyi duplája, hatvan középiskolai csapat jelentkezett a Belügyminisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által meghirdetett nyílt forráskódú programozó versenyre.
A középiskolások mellett a 2021-ben elsőként, hagyományteremtő céllal létrehozott felsőoktatási kategóriában 20 csapat méri majd össze tudását – közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. az MTI-vel szerdán.
A verseny célja, hogy a programozás iránt érdeklődő diákok bővítsék tudásukat a nyílt forráskódú technológia témakörében, majd megmutassák tehetségüket egy valós alkalmazás kidolgozása során. A kezdeményezés emellett alkalmat teremt a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, oktatók és a NISZ Zrt. szakembereinek széleskörű tapasztalatcseréjére a nyílt forráskódú technológiák terén – közölték.
A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban. A NISZ Zrt. 2016-ban Nyílt Forráskódú Kompetencia Központot hozott létre, mely mára már kiemelkedő nemzetközi sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban.
A Kódolj határok nélkül! programozó versennyel kapcsolatban további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.