Trending Now
Boros Bánk Levente: a baloldal üzeneteivel nem lehet választást nyerni
– A választási vereség egyik legfontosabb üzenete, hogy ilyen jelöltekkel és ilyen üzenetekkel, amelyekkel a baloldal kommunikált, nem lehet választást nyerni – jelentette ki Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója a Republikon Intézet által szervezett, „Fogvatartott nyilvánosság – A média szerepe a választásokon” című rendezvényen. A résztvevők szerint a baloldali sajtó széttöredezett volt a kampány során, míg a kormánypártok kommunikációja egységet mutatott.
“Az ellenzéki politikus a választási kampányban azt akarta, hogy megnyerje az aktuális lájkversenyt, és ennek megfelelően a saját politikai gettónyelvén megfogalmazott tartalmakat pörgetett” – vélekedett Böcskei Balázs a Republikon Intézet által szervezett, „Fogvatartott nyilvánosság – A média szerepe a választásokon” című szerdai rendezvényen. Az Idea Intézet kutatási igazgatója szerint az országgyűlési választási kampány során a kormánypártok médiapolitizálást, míg a baloldali pártok médiatevékenységet folytattak – számolt be róla a Magyar Nemzet.
– Míg a jobboldal azt nézte, hogy mit akar elmondani saját politikájáról, addig a baloldal azt, hogy hogyan kerülhet címlapra
– tette hozzá.
Murányi András, a Párbeszéd nevű törpepárt kommunikációs igazgatója úgy vélte, több tényező befolyásolta a 2022-es országgyűlési választások eredményét. Az első tényező a kormánypártok egységes kommunikációja volt. Az ellenzék sajtója – amelyet az igazgató inkább független sajtónak hívott, megjegyezve, hogy gondolkodásuk a baloldalhoz közelít – ezzel szemben képtelen volt az egységre.
„Egy-egy üzenet különféle megközelítésből látott napvilágot. Az ellenzéknek nem volt monolitikus fegyvere”
– fejtette ki. Murányi András szerint a következő tényező az volt, hogy a baloldalnak nem volt igazi ajánlata a kampányban. Mint mondta, azzal, hogy a pártok összefogtak, megértették a választók akaratát, ám amikor a hatpárti koalíció Márki-Zay Péterrel bővült, „akkor az a munka, amit addig beletettek, ment a kukába.”
Nem lehet így választást nyerni
– A választási vereség egyik legfontosabb üzenete, hogy ilyen jelöltekkel és ilyen üzenetekkel, amelyekkel a baloldal kommunikált, nem lehet választást nyerni – jegyezte meg Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet igazgatója. Elmondta: kutatásaik azt mutatják, hogy kiegyenlített a verseny a kormányellenes és a kormánypárti sajtó között. Kiemelte azonban, hogy a legtöbb ellenzéki médium nyereséget termel.
“Ha a semmiből létrehoznak egy Telex nevű szerkesztőséget több mint száz fővel, háromszáz-ötszáz milliós induló tőkével, akkor már nem mondható az, hogy nem lehet Magyarországon ellenzéki sajtót írni, csinálni vagy akár létrehozni. Értem azt, amit hallgatunk 12 éve, hogy a Fidesz elnyomja a sajtót, de a számok nem ezt mutatják”
– magyarázta. A politológus emlékeztetett: a magyar jobboldal húsz éven keresztül ámulattal figyelte, hogy a baloldali sajtó milyen koordináltan működik. – Ehhez próbált meg felnőni a politikai jobboldal. Medgyessy Pétert szokás ilyenkor idézni, aki azt mondta, hogy ha Orbán Viktornak szüksége van tévére, akkor vegyen magának – mondta. Boros Bánk Levente szerint a baloldalnak pártsajtója van, s látható, hogy egy-egy sajtóorgánumhoz melyik párt köthető.
“Viszont önzők voltak, s ezeket nem dobták be a közösbe. Egyébként is, az általuk kommunikált üzenetekkel bármilyen koordináltak lettek volna, akkor is bukás lett volna a vége. Esetleg ennél kisebb mértékű”
– zárta gondolatait az elemző.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa arról beszélt, hogy szerinte a választási eredményeket elemezve nem pusztán a médiarendszerre kell koncentrálni, hanem érdemes a politikusok teljesítményét egyenként is megvizsgálni.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
