Marketing
P&G: A világnak sürgős változásra van szüksége
Pozitív fogyasztás egy globális nagyvállalat szemszögéből.
„Környezetünk hamarosan átlépi tűrőképességének határait. 2050-re közel 10 milliárd ember fog élni a Földön. A globális GDP négyszeresére nő. A jellemzően augusztusra tehető Ökológiai Túllövés Napja sokkoló emlékeztető arra, hogy addigra éves szinten többet vettünk el bolygónktól, mint amennyi egy év alatt meg tud teremni rajta” – figyelmeztetett Virgine Helias, a Procter & Gamble Globális Fenntarthatósági Részlegének alelnöke a Világgazdasági Fórum legújabb Globális kockázatok című jelentése nyomán.
A szélsőséges időjárással kapcsolatos gazdasági veszteségek 86 százalékkal, 129 milliárd dollárra nőttek az elmúlt 10 évben. A The Lancet Countdown on Health and Climate Change legfrissebb jelentése szerint az éghajlatváltozás emberi tünetei már egyértelműen látszanak, potenciálisan visszafordíthatatlanok, és az egész világ lakosságának egészségi állapotát érintik. Még a vízhez hasonló alapvető erőforrások is veszélyben vannak. 2030-ra a világ népességének 40 százalékkal több vízre lesz szüksége, mint amennyit a bolygó fenntartható módon biztosítani tud majd – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
„A Procter & Gamble felismerte a fenntarthatóság jelentőségét abban az iparágban, ahol aktív, valamint társadalmi kapcsolataiban, és máris jelentős konkrét lépéseket tett annak implementálása tekintetében. – állítja Dr. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem Intézetigazgatója és habilitált egyetemi docense. – A vállalat működésében és terveiben világosan láthatóan fellelhető az ilyen típusú gondolkodás, amely egy kétszáz éves múltra visszatekintő cég esetében igen jelentős és pozitív változás, hiszen ellépést jelent a hagyományos vegyipari gyártási hagyományoktól, technológiától. A P&G a világ egyik vezető cége a direkt fogyasztás szempontjából: napi szinten közel ötmilliárd ember találkozik a termékeikkel. A cég termelési kapacitásainak 80 százaléka egyáltalán nem okoz olyan hulladékkibocsájtást, melyet szeméttelepekre, hulladéktemetőkbe kellene elszállítani, továbbá jelentős előrelépés a vállalat társadalmi felelősségvállalása tekintetében, hogy 2030-ra az összes termékük tekintetében 100 százalékos átláthatóságot vállalnak az összetevők szempontjából.”
Mint írják, a P&G hisz abban, hogy fejlődő környezetünkben sürgősen olyan új üzleti modellek létrehozására van szükség, amelyek az erőforrás-hatékony megoldásokat támogatják, ugyanakkor fontos a korábbi gyakorlatok megváltoztatása is, valamint olyan új üzleti modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik a felelősségteljes fogyasztást. Éppen ezért a cég felelősséget és vezető szerepet vállal ezen a területen, és folyamatosan növeli célkitűzéseit a fenntarthatóság érdekében.
2020-ra kitűzött fenntarthatósági célkitűzéseik teljesítése után a vállalat bejelentette új céljait, amelyeket 2030-ig kíván megvalósítani. Ökológiai lábnyomának további csökkentésére tervei szerint a felére szorítja vissza az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsájtását, gyárainak 100 százalékos energiaellátását megújuló villamosenergiával, vízigényét cirkuláris rendszerekből származó, újratöltődő forrásokból fedezi.
A magyar gyárak is jelentős szerepet játszanak a vállalat globális fenntarthatósági céljainak elérésében: mindkét magyarországi gyár zéró hulladéktermeléssel üzemel, azaz nem szállít szemetet a hulladéklerakó-telepekre. A vállalat egyik legnagyobb női higiéniás termékeket (Always, Discreet, Tampax) gyártó csömöri üzeme volt az első, amely 2007-ben megkapta a Zero manufacturing Waste to Landfill elismerést. A gyárban a termelési hulladék 100 százalékából tömörített burkolólapot készítenek. A cég gyöngyösi gyárában Pampers pelenkákat gyártanak, valamint Oral-B és Braun termékeket szerelnek össze, mindezt a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelve, beleértve a hulladék-újrahasznosítást és változatos energia-újrahasznosítást. A termelési hulladék egy részét kartondobozokká alakítják át, a másik része elégetésre kerül, az így termelt energiát pedig újrahasznosítják.
Az országhatár átlépésével még nagyobb természeti kockázattal találkozhatunk, talán minden idők legnagyobb problémájával: az óceánokat szennyező műanyag hulladék mértéke mára már drámai szintet ért el. Az Ellen McArthur Alapítvány jóslata szerint, ha továbbra sem teszünk semmit, 2050-re több műanyag lesz a vizekben, mint ahány hal – a helyzet igencsak megrázó.
A Head & Shoulders ezért úgy döntött, hogy megszabadítja az óceánokat és tengereket a műanyag hulladéktól. Ennek az elhatározásnak köszönhetően kifejlesztették az első újrahasznosítható samponos flakont, amely a tengerpartokon összegyűjtött műanyag hulladékokból készült. Hat hónap alatt a vállalat 100 civil szervezettel és 1000 önkéntessel dolgozott együtt, hogy elegendő műanyagot gyűjtsenek össze a francia tengerpartokról. A limitált kiadású samponos flakonokból 150 000 darabot gyártottak le, amelyeket Franciaországban értékesítettek.
„Egyetlen cég sem tudja egyedül megoldani a világ összes problémáját. A beszállítókkal, kiskereskedőkkel, start-up cégekkel, kormányokkal, városokkal és a civil lakossággal való együttműködés alapvető fontosságú – tette hozzá az alelnök. – Együttesen olyan innovatív, egyedülálló megoldásokat hozhatunk létre és olyan változást érhetünk el a fogyasztói magatartásban, amellyel esély nyílik a felelősségteljes fogyasztás megvalósulására.”
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.